Arab nyelv – Wikipédia
Ugrás a tartalomhoz
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a
közzétett változat
ellenőrizve
2025. december 28.
Pontosság
ellenőrzött
Arab
العربية
al-ʿarabijja
Beszélik
Afganisztán
Azawad
Algéria
Bahrein
Comore-szigetek
Csád
Dzsibuti
Egyesült Arab Emírségek
Egyiptom
Eritrea
Etiópia
Franciaország
Irak
Irán
Jemen
Jordánia
Kamerun
Katar
Kuvait
Libanon
Líbia
Mali
Marokkó
Mauritánia
Málta
Niger
Nigéria
Nyugat-Szahara
Omán
Puntföld
Spanyolország
Szaúd-Arábia
Szudán
Szíria
Szomália
Szomáliföld
Tádzsikisztán
Törökország
Tunézia
Üzbegisztán
Izrael
valamint a környező országok
Terület
Arab világ
Beszélők
száma
kb. 300
000
000 fő
Nyelvcsalád
Afroázsiai nyelvcsalád
Arab nyelv
Írásrendszer
Arab írás
Hivatalos állapot
Hivatalos
Algéria
Azawad
Bahrein
Comore-szigetek
Csád
Dzsibuti
Egyesült Arab Emírségek
Egyiptom
Eritrea
Irak
Jemen
Jordánia
Katar
Kuvait
Libanon
Líbia
Mauritánia
Marokkó
Nyugat-Szahara
Omán
Szaúd-Arábia
Szudán
Szíria
Tunézia
Nemzeti nyelv
Mali
Szenegál
Nemzetközi szervezetek:
ENSZ
Arab Liga
Iszlám Konferencia
Afrikai Unió
Nyelvkódok
ISO 639-1
ar
ISO 639-2
ara
ISO 639-3
ara
dialektusok:
arq
algériai arab
arz
egyiptomi arab
Az arab nyelvű világ (zöld, ahol egyedüli hivatalos nyelv, kék, ahol egyike a hivatalos nyelveknek)
Wikimédia Commons
tartalmaz
العربية
al-ʿarabijja
témájú médiaállományokat.
Az
arab nyelv
(العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az
afroázsiai nyelvcsalád
sémi ágába
tartozó, ma az
északnyugati sémi nyelvekkel
héber
arámi
) együtt a nyelvcsoport
közép sémi
ágába sorolt nyelv.
A beszélők száma szerint az arab a sémi nyelvcsalád legnagyobb nyelve. A világ 27
országában és területén hivatalos nyelv
, több mint 280 millió
ember tudhatja
anyanyelvének
, és további 250 millió
második nyelvének
. A legtöbb anyanyelvi beszélője a
Közel-Keleten
és
Észak-Afrikában
él. Az arabnak különféle beszélt
változatai
léteznek, és különböznek egymástól elhelyezkedésük szerint. Nem mindegyik változat érti egymást kölcsönösen, ezért azok beszélői az egymással való kommunikációra egyfajta közbülső nyelvet használhatnak, mely minden arab nyelvjárás legjellemzőbb sajátosságait foglalja magába. A
standard arabot
széles körben tanítják iskolákban, egyetemeken, valamint használják a hivatalokban és a médiában. A modernizálódás és az európai hatások révén a többi arab változat saját nyelvi normákat teremt, némelyiknél már teljesen önálló sztenderdizáció történt.
A modern standard arab a
klasszikus arabból
származik, az
óészakarab nyelvcsoport
egyetlen máig létező leszármazottjából, mint azt a 4. századból való,
iszlám előtti arab feliratok
is igazolják.
A 7. századi megjelenése óta a klasszikus arab az iszlám
irodalmi
és
liturgikus nyelve
Az arab nyelv az
iszlám
világ sok más nyelvének kölcsönzött szavakat. A
középkorban
az arab volt a kultúra legfőbb hordozója Európában, különösen ami a tudományt, a matematikát és a filozófiát illeti. Ennek eredményeképpen számos európai nyelv is kölcsönzött szavakat az arabból. Az arab hatás az európai és arab civilizáció közelségének és az
Ibériai-félsziget
700 éves arab uralmának köszönhetően a
mediterrán
nyelveken is megmutatkozik, főként a
spanyolon
portugálon
és
szicíliain
Az arab szintén kölcsönzött szavakat más nyelvekből, mint a korai századokban a
héber
perzsa
, és
arámi nyelvekből
, valamint a modern időkben a kortárs európai nyelvekből.
Klasszikus és modern standard arab
szerkesztés
Az „arab” kifejezés utalhat az irodalmi/standard arabra (الفصحى al-fuṣḥā), vagy az arab számos helyi beszélt változatára (العامية al-ʿāmiyya). Az arabok az irodalmi arabot tartják a standard nyelvnek, és hajlamosak minden mást nyelvjárásnak tekinteni. Az egyetlen változat, amelyik hivatalos nyelvi státuszra tett szert, az a szicíliai-arabból származó
máltai nyelv
, amelyet a (túlnyomórészt katolikus)
Máltán
beszélnek, és latin betűkkel írnak.
A standard arab (اللغة العربية الفصحى al-luġatu l-ʿarabiyyatu l-fuṣḥā, „a legfennköltebb/legékesszólóbb arab nyelv”) éppúgy utal kortárs
észak-afrikai
és
közel-keleti
médiában használt nyelvre, mint a
Korán
nyelvére, és gyakorlatilag minden írott szövegre.
Történetileg a klasszikus arabot (főként az iszlám előtti időktől az
Abbászidák
korszakáig, beleértve a koráni arabot) és a jelenleg használt modern standard arabot különböztethetjük meg egymástól. A klasszikus arabot tekintik mérvadónak; a jelenkori szerzők is igyekeznek követni a klasszikus nyelvészek (mint
Szíbavajhi
) által lefektetett mondattani és nyelvtani normákat, és olyan szavakat használni, amelyeket a klasszikus lexikonokban (mint a
Liszán al-Arab
) határoztak meg.
A beszélt, vagy nyelvjárási arab elnevezés a számos nemzeti vagy területi nyelvi változatra utal, melyek eredetileg a klasszikus arabból származnak, és amelyek a hétköznapi beszélt nyelvet alkotják. A beszélt arabnak több különböző területi változata van. Ezek helyenként annyira eltérnek egymástól, hogy már nem kölcsönösen érthetőek egymás számára. A nyelvjárásoknak jellemzően nincs írott formája. Gyakran inkább a közvetlen hangnemű beszélt média használja, mint a szappanoperák és talkshow-k.
Az arab jelenkori szociolingvisztikai helyzete kitűnő példát nyújt a
diglosszia
nevű nyelvészeti jelenségre, amely egy adott nyelv két különböző változatának normál használata egy időben, rendszerint különböző társadalmi helyzetekben. Az arab esetében bármilyen nemzetiségű tanult arab feltételezhetően beszél mind a helyi nyelvjárásban, mind a közoktatásban tanult irodalmi arab nyelven. Amikor ugyanabból az országból származó emberrel beszélnek, sokan oda-vissza váltanak a nyelv két változata között (
kódváltás
), olykor akár egy adott mondaton belül is. Amikor különböző nemzetiségű tanult arabok beszélgetnek (például egy marokkói beszél egy libanonival), akkor valószínűleg mindkettő az irodalmi arabra fog váltani, ha a kommunikáció ezt megkívánja. Bár a legmegszokottabb módja a kommunikációnak mindkettő számára az, ha a saját nyelvjárásukban beszélnek, feltéve, hogy értik egymást. Az arabul beszélők rendszerint
zenék
vagy filmek segítségével mélyítik a más nyelvjárásokról való ismereteiket. Ha pedig nincs más mód, két teljesen különböző nyelvjárást beszélő tanult arab az
angol
vagy a
francia
használatára is szorítkozhat, hiszen az idegen nyelvek tanítása kulcsszerepet játszik az oktatásban az arab világ túlnyomó részében is.
Mint más nyelvek, az arab nyelv is tovább alakul.
Több modern kifejezés is bekerült a hétköznapi használatba; néhány esetben más nyelvekből (például فيلم film), vagy szóalkotással a meglévő szókészletből (pl. هاتف hātif "telefon" = "erős, messziről hallható hangú").
Az arab hatása más nyelvekre
szerkesztés
Az arab nyelv hatása az
iszlám
országokban a legjelentősebb, de szintén jelentős számú
jövevényszóval
gazdagította a következő nyelvek szókészletét:
szindhi
pandzsábi
gudzsaráti
berber
kurd
pastu
perzsa
szuahéli
hindusztáni
(különösen a beszélt változatai),
török
maláj
és
indonéz
rohingya
bengáli
tagalog
spanyol
és
portugál
; természetesen beleértve azokat az országokat és nyelvüket is, ahol ezeket a nyelveket beszélik. Például az arab "könyv" (كتاب /kitāb/) szó az összes említett nyelvbe átkerült, kivéve a spanyolt és a portugált, amelyek latin eredetű szót használnak, a
libro
és
livro
szavakat, valamint a tagalogot, ami az
aklát
szót használja. Sőt, az
angolban
és a
magyarban
is előfordulnak arab eredetű szavak, noha a legtöbbjük más, mediterrán nyelvek közvetítésével került át. A
máltai
és a
kinubi
viszont az arabból származik, és nem csupán szavakat vagy nyelvtani szabályokat kölcsönöztek.
A kölcsönzött kifejezések széles skálán mozognak. Vannak vallási kifejezések, mint a berber
taẓallit
"ima" <
salāt
(صلاة), akadémiai kifejezések, mint az ujgur
mentiq
(مەنتىق) "logika" <
manṭiq
(منطق), árucikkek, mint a cukor <
sukkar
(سكر - eredetileg
szanszkrit
sharkaraa
),
szópótlók
, mint a spanyol
fulano
"illető" <
fulān
(فلان), valamint gyakori kötőszók, mint a hindusztáni
lekin
"de" <
lākin
(لكن) vagy a spanyol
hasta
’-ig’, ’sőt, még’ <
ḥattā
(حتى) + lat.
ad ista
. A legtöbb berber nyelvjárás (mint például a Kabyle), a szuahélivel egyetemben, néhány szám nevét az arabból vette át. A legtöbb iszlám vallási kifejezés, mint például a
salat
"ima", és
imam
"imám" közvetlen arab átvétel. Az olyan nyelvekbe, amelyek nem álltak közvetlen kapcsolatban az arab világgal, indirekt úton, más nyelvek közvetítésével kerültek arab jövevényszavak. Például a hindusztáni legtöbb arab jövevényszava a perzsán át került a nyelvbe, a
hausza
számos régebbi arab jövevényszava a
kanuriból
lett kölcsönözve, a magyarba pedig a
török
közvetítésével kerültek olyan szavak, mint a
müezzin
müezzin
muʔaððin
(مؤذن). Az angol és más európai nyelvek arab eredetű szavai gyakran ugyancsak más európai nyelvekből kerültek át, főként a spanyolból és az olaszból. Vannak köztük hétköznapi szavak, mint a cukor (ld. fent),
cotton
"pamut" <
ó-francia
coton
quṭn
(قطن),
magazin
(elsősorban raktár értelemben) <
olasz
magazzino
maḵzan/maḵāzin
(مخزن/مخازن). A felismerhetően arab eredetű magyar szavak közé tartozik az "
algebra
", az "
alkohol
", az "
alkímia
", az "
alkáli
", a "
zenit
" és a "
nadir
". Gyakran használt olyan szavak, mint például az "információ", vagy az angol
intention
"szándék", arab filozófiai kifejezések tükörfordításai.
Az arab szavak a nyugat-afrikai nyelvekhez is megtalálták az útjukat, amint az iszlám átterjedt a
Szaharán
. Az arab
kitāb
(könyv) szóhoz hasonló szavak változatai elterjedtek az afrikai nyelvcsalád azon nyelveiben is, amelyek nem voltak közvetlen kapcsolatban arab kereskedőkkel.
Az arab mint vallási nyelv
szerkesztés
Az arab az
iszlám
könyvének, a
Koránnak
, és a
Mohamed próféta
életéről szóló hagyományoknak a nyelve. Emiatt az arabról gyakran az iszlámra asszociálnak, pedig az
arab keresztények
, az arab
drúzok
mizrahi zsidók
és iraki
mandeusok
is arabul beszélnek.
A világ muszlimjainak túlnyomó része nem beszél anyanyelvi szinten arabul, hanem csak a vallási szövegeket tudják – nem feltétlenül helyesen, és gyakorta a szöveg megértése nélkül – kiolvasni és/vagy recitálni. Az arabul beszélő muszlimok úgy tekintenek az arabra, hogy az "a nyelv, amit Isten választott, hogy általa szóljon az emberiséghez."
Története
szerkesztés
A legkorábbi fennmaradt
proto
-arab, vagy
ó-észak-arab
nyelvű szövegek a kelet-szaúd-arábiai
Al-Ahszában
talált, i.e. 8. századból való feliratok, amelyeket nem a mai arab ábécével írtak, és nem is annak
nabateus
elődjével, hanem a dél-arab
mosznád
írás egyik változatával. Ezt követik az i.e. 6. századi
lihjánita
szövegek Délkelet-Szaúd-Arábiából, valamint az ún.
thamúdi
szövegek, melyeket több helyen találtak az Arab- és Sínai-félszigeten. Később az i.e. 1. századdal megjelennek a
szafaita
feliratok, valamint a nabateus feliratok (melyek egyébként arámi nyelven íródtak) számos arab tulajdonneve. Az i.e. 2. századból való az a néhány felirat, melyeket
Qaryat Al-Faw
-ban találtak (
Szulajjil
mellett), és amelyek már nem tekinthetőek "proto-arabnak", hanem inkább pre-klasszikus arabnak. Az i.sz. 4. századdal megjelennek az arab királyságok, mint a
lakhmidák
arab királysága Dél-Irakban, és a
ghasszániták
Dél-Szíriában. Az udvaraikban található feliratok szolgáltatják a pre-iszlamikus arab költészet és arab ábécés írás néhány említésre méltó példáját.
10
Az arabok hagyományosan
Ád
és
Thamúd
népektől eredeztetik nyelvüket.
11
Nyelvjárások és utódnyelvek
szerkesztés
Az arab nyelv szerte az arab világban használt beszélt változatait "hétköznapi arab" gyűjtőnévvel illetik, mely gyökeresen különbözik az
irodalmi nyelvtől
, de ugyanakkor a különböző nyelvjárások, nyelvváltozatok között is igen jelentős eltérés van, emiatt a beszélők között meglehetősen alacsony a kölcsönös érthetőség. Ez egyáltalán nem meglepő, amilyen hatalmas területen beszélik. Némely régióban a szélsőséges éghajlatnak, s az elszigetelődésnek is jelentős szerepe van abban, hogy az egyes dialektusok egyre inkább eltávolodnak egymástól.
A nyelvjárások (elhelyezkedésük szerint) főként
Észak-Afrika
és a
Közel-Kelet
között oszlanak meg. Ezt követi a letelepült, és a sokkal konzervatívabb beduin közötti nyelvjárási differenciálódás. Egyes nyelvjárások beszélői nem is képesek megérteni egymást az arab más nyelvjárásainak beszélőivel. Ez főként azt jelenti, hogy míg a közel-keletiek általában megértik egymást, gyakran gondot okoz nekik az észak-afrikaiakat megérteni (noha az ellentéte nem igaz, részben a közel-keleti - főként egyiptomi - filmek és más média népszerűsége miatt).
A nyelvjárások differenciálódásának egyik tényezője az adott területen korábban beszélt nyelvek hatása. Az ilyen nyelvek jellemzően jelentős számú új szót kölcsönöztek a beszélt arabnak, és ezek a kiejtést vagy a szórendet is befolyásolták. Mégis a legtöbb nyelvjárás esetében sokkal jelentősebb az a tényező, ami az
újlatin nyelvek
esetében is megnyilvánul, hogy különböző klasszikus alakokat tartottak meg (vagy láttak el új jelentéssel). Így az iraki
aku
, a levantei
fīh
, és az észak-afrikai
kayən
mind azt jelenti, hogy "van", és mind a klasszikus arab megfelelő alakjaiból származik (يكون
yakūn
, فيه
fīhi
, كائن
kā'in
), de ma meglehetősen különbözőképpen hangzanak.
A főbb nyelvjárási csoportok:
Egyiptomi arab
, körülbelül 76 millióan beszélik
Egyiptomban
. Ez azon nyelvjárások egyike, melyeket a legtöbb helyen megértenek. Közeli rokonait beszélik
Szudánban
is.
Öböl arab
, a Perzsa-öböl arab államaiban és Kelet--
Szaúd-Arábiában
körülbelül 34 millió ember beszéli.
Iraki arab
, megközelítőleg 19 millió ember beszéli
Irakban
. Jelentős eltérések vannak azonban a déli arábiaihoz hasonló nyelvjárások és az északi konzervatívabb nyelvjárások között. Közeli rokonait beszélik még
Iránban
Szíriában
, és
Törökországban
Levantei arab
, beleértve az
észak-levantei arabot
dél-levantei arabot
, és a
ciprusi arabot
. Közel 35 millió ember beszéli
Izraelben
Ciszjordániában
, a
Gázai övezetben
Jordániában
Libanonban
Szíriában
Cipruson
, és
Törökországban
. Mediterrán arabnak is nevezik.
Maghrebi arab
("
Dáridzsa
"). Kiejtésében erős hatást gyakorolt rá a
berber
. Ide tartozik a
marokkói arab
algériai arab
algír szaharai arab
tunéziai arab
, és a
líbiai arab
. Körülbelül 45 millió észak-afrikai beszéli
Marokkóban
Nyugat-Szaharában
Algériában
Tunéziában
Líbiában
Nigerben
, és Nyugat-
Egyiptomban
. Ezt a legnehezebb megérteni a közel-keleti nyelvjárást beszélőknek. Az egyes nyelvjárásaiban a berber hatás mértéke különböző.
12
További változatai közül:
Andalúziai arab
, a 17. századig beszélték
Spanyolországban
, mára letűnt.
Bahráni arab
, a
Bahráni nép
beszéli
Bahreinben
, ahol mutat némi eltérést a
bahreini arabtól
. Kisebb mértékben beszélik
Ománban
is.
Közép-ázsiai arab
Üzbegisztánban
Tádzsikisztánban
, és
Afganisztánban
beszélik. Különösen veszélyeztetett.
Hasszánijja arab
Mauritániában
, és
Mali
, valamint
Nyugat-Szahara
egyes részein beszélik.
Hidzsázi arab
, Hidzsázban, Nyugat--
Szaúd-Arábiában
beszélik.
Judeo-arab
, az arabul beszélő zsidók nyelve.
Máltai
Málta
szigetén beszélik. Ez az egyetlen, ami teljesen különálló nyelvvé fejlődött, független irodalmi normákkal. Történelme során a máltai számos jövevényszót, hangtani sajátosságot, sőt nyelvtani mintát is kölcsönzött az
olaszból
szicíliaiból
, és az
angolból
. Ez az egyetlen sémi nyelv, amit
latin ábécével
írnak.
Nedzsdi arab
, Nedzsdben, Közép-Szaúd-Arábiában beszélik.
Shuwa arab
Csádban
Kamerunban
Nigerben
Nigériában
, és
Szudánban
beszélik.
Szicíliai arab
Szicíliában
, Dél-
Olaszországban
beszélték a 14. századig. Belőle alakult ki a
Máltai
13
Szudáni arab
Szudánban
beszélik.
Jemeni arab
Jemenben
, Dél--
Szaúd-Arábiában
Dzsibutiban
, és
Szomáliában
beszélik.
Arab nyelvű országok
szerkesztés
Bővebben:
Arab államok
Afrika
Marokkó
Mauritánia
Nyugat-Szahara
Algéria
Líbia
Tunézia
Egyiptom
Szudán
Szomália
Eritrea
Dzsibuti
Csád
Comore-szigetek
Ázsia
Libanon
paleztin hatóság
Szíria
Jordánia
Irak
Szaúd-Arábia
Jemen
Egyesült Arab Emírségek
Katar
Kuvait
Omán
Bahrein
diglosszia
jelensége
szerkesztés
Arab írást használó országok
Az arab nyelvnek mindig is számos változata volt, melyek jelentősen eltértek egymástól. A hódításokkal az addig birtokoltnál jóval nagyobb területen vált egyeduralkodóvá, ez pedig kedvezett a különbségek kialakulásának és elmélyülésének. A nyelvjárások hangrendszerüket (például Irakban a K = Cs, Egyiptomban Dzs = G stb.) és szókincsüket tekintve mutatnak diverzitást, emellett nyelvtani rendszerük is jelentősen egyszerűsödött (például
kettős szám
hiánya, szerkezetek helyettesítése körülírással stb.). Az egyes nyelvjárásokat jelentősen befolyásolta a gyarmatosító európai hatalmak nyelve (elsősorban a
francia
és az
angol
).
Politikai okokból azonban a regionális nyelveket, nyelvjárásokat igyekeznek visszaszorítani, hogy az „arab nemzet” egységét ezzel is kifejezzék és megtartsák, mivel már így is olyannyira eltérőek az egyes dialektusok, hogy külön nyelvvé válásuk záros határidőn belül bekövetkezne. Ennek elkerülése érdekében a
médiából
, a
sajtóból
és az
irodalomból
igyeznek kiszorítani őket, helyette a klasszikus (vagy irodalmi) arab nyelvet támogatják. Az arab államok lakóira így egy sajátos jelenség,
diglosszia
jellemző: az iskolázott arabok többsége tud a saját nyelvjárási nyelvén és a klasszikus arab nyelven beszélni, azaz egy nyelv két – sok esetben igen jelentősen eltérő – változatát ismeri.
A problémát csak bonyolítja, hogy az irodalmi arab nyelv pusztán írott nyelv, kiejtése ennek is változó. Mindenesetre a
16. század
óta a
libanoni
szíriai
vallási dialektust tekintik mérvadónak a klasszikus arab kiejtésekor.
Alaktan
szerkesztés
Az arab nyelvészet alapvetően három
szófajt
különböztet meg:
név (iszm) – főnevek, melléknevek, számnevek
cselekvés (fiʿl) – igék
szócska (harf) – prepozíciók, kérdőszók stb.
Névszók
szerkesztés
Állapot
szerkesztés
A névszók talán legfontosabb tulajdonsága az állapot, mely lehet határozott vagy határozatlan. Ez a ragozásban mutatkozik meg. A határozatlanságnak nincs jele, a határozottságot a szó elé helyezett, azzal egybeírt névelő (írásban al-) jelzi. A birtokos szerkezetekben a birtok nem visel névelőt, ennek ellenére határozott ragozást kap. (Határozatlan birtokot – például a férfi egy háza – nem is lehet kifejezni birtokos szerkezettel.)
A nyelvtani nem
szerkesztés
Az arab névszók lehetnek hím- vagy nőneműek. A nőnem általában jelölt, bár az ezt jelölő betű például a számneveknél sok esetben fordítottan viselkedik. Egyes hímnemű méltóságnevek (például halífa, azaz kalifa) is viselhetik az ún.
tá marbútát
(szó szerint: kötött T), és ez olykor a fokozás jele (például álim = tudós, álima = nagy tudós).
Esettan
szerkesztés
Az arab névszó alapvetően három esetben állhat: alany-, tárgy- és birtokosesetben. Ez kizárólag a szó végéhez hozzáillesztett, írásban ritkán jelölt ragozásból tűnik ki. Vannak azonban ragozhatatlan szavak is (például amelyek á-ra végződnek), és olyanok is, ahol határozott állapotban a tárgy- és birtokoseset nem különül el (ún. diptota névszók, vagy a gyenge végű szavak).
Alapvető esetvégződések
(tanvín):
Alanyeset, határozatlan:
-un
Alanyeset, határozott:
-u
Tárgyeset, határozatlan:
-an
Tárgyeset, határozott:
-a
Birtokoseset, határozatlan:
-in
Birtokoseset, határozott:
-i
Szám
szerkesztés
Az arab nyelvben alapvetően három szám létezik: egyes, kettes és többes szám. Az egyes szám jelöletlen, a kettes és többes szám viszont jelölt. Kettes számban, alanyesetben minden névszó
-áni,
tárgy- és birtokosesetben
-ajni
végződést kap.
A többes szám képződhet szabályosan, ilyenkor a hímnemű szavak alanyesetben
-úna,
tárgy- és birtokosesetben
-ína
végződést kapnak, a nőneműek pedig
-át + esetvégződés
kombinációt kapnak.
Az arab szavak jelentős része – a belső fejlemények – ún. tört többes számot képeznek. A fogalom az arab nyelvészektől ered és lényege, hogy a szót „összetöröm”, csak a vázát adó gyökmássalhangzók maradnak, közéjük pedig különféle magánhangzóbetoldásokat, hosszabbodásokat helyezünk. Számos típusa létezik, és csak nagyon ritkán állapítható meg szabályosság. A tört többes szám szótári kérdés, amely minden egyes névszónál megtanulandó.
Olykor előfordul, hogy egy-egy szónak rendes és tört többes száma is van. Ilyenkor tört többes számú melléknévvel az utóbbi verziót alkalmazzuk.
Névmások
szerkesztés
Bővebben:
Arab személyragok
Ez a szakasz egyelőre üres vagy
erősen hiányos
. Segíts te is a kibővítésében!
Igék
szerkesztés
Ez a szakasz egyelőre üres vagy
erősen hiányos
. Segíts te is a kibővítésében!
Hivatkozások
szerkesztés
Korábban az
etiópiai sémi nyelvekkel
, valamint az
ódélarab
és az
újdélarab nyelvekkel
délsémi nyelvek
ágába sorolták.
S. Procházka, 2006, "Arabic", in the Encyclopedia of Language and Linguistics, 2nd edition
Ethnologue (1999)
Versteegh, 1997, p. 33.
Orville Boyd Jenkins
Population Analysis of the Arabic Languages
, 2000. március 18.
[2009. március 18-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. április 12.)
Alan S. Kaye
(1991).
The Hamzat al-Waṣl in Contemporary Modern Standard Arabic
”.
Journal of the American Oriental Society
111
(3), 572–574. o,
Kiadó
American Oriental Society.
Maltese language - Britannica Online Encyclopedia
Gregersen, Edgar A..
Language in Africa
CRC Press, 237. o.
(1977).
ISBN 0677043805
James Coffman
Does the Arabic Language Encourage Radical Islam?
Middle East Quarterly, 1995. december 1.
(Hozzáférés: 2008. december 5.)
A History of the Arabic Language
"Az arab nyelv Ád és Thamúd nyelve." - Ahmed ibn Abdullah Al-Bátilí, Ahmijjah al-lughah al-arabijjah, Dár al-watan li-nnasr, 1412h.
Robert B. Kaplan, Richard B. Baldauf,
Language Planning and Policy in Africa
, (Multilingual Matters: 2007), p.48
Mary Catherine Bateson,
Arabic Language Handbook
, (Georgetown University Press, 2003), pp. 96-103.
Berber: Linguistic "Substratum" of North African Arabic
by By Professor Ernest N. McCarus
MED Magazine
Irodalom
szerkesztés
Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 254-295.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
Arab államok
Arab igetörzsek
Arab írás
Arab névszóragozás
Wikipédia:Arab nevek átírása
További információk
szerkesztés
Tekintsd meg a
Wikipédia
arab nyelvű
változatát!
Arab nevek helyesírása
, Népszabadság Online, 2004. július 24.
Sablon:Afroázsiai nyelvcsalád Sémi nyelvek
sz
Afroázsiai nyelvcsalád
Sémi nyelvek
keleti sémi
akkád
eblai
nyugati-
központi
sémi
észak-
nyugati
amorita
ugariti
kánaáni
nyelvek
föníciai
pun
ammoni
edomi
moábi
héber
bibliai (klasszikus)
misnai
középkori (rabbinikus)
modern (ivrit)
tibériási
askenázi
szefárd
keleti (mizrahi)
jemeni
samaritánus héber
központi
arámi
nyelvek
korai
óarám
babiloni káld arám
birodalmi arám
bibliai arám
kései
targumi
babiloni dokumentáris arám
nabateus
palmyrai
arszacid
keleti
mandeus
ószír
kelet-mezopotámiai arám
Hatra
Assur
Tur Abdin
Tatian
nyugati
zsidó ópalesztin
pogány ópalesztin
keresztény ópalesztin
galileai arám
középarám
keleti
szír
babiloni zsidó arám
mandeus
nyugati
palesztinai zsidó arám
samaritánus arám
palesztinai keresztény arám
modern
keleti
újszír
asszír újarám
Urmia
Moszul
Hakkari
turójó
mlahszó
káld újarám
Alqos
Moszul
bohtani
szenájá
szurat
hértevin
nyugati
ma'alúlai újarám
modern mandeus
zsidó-
arám
lisanid nósán
szenájá
barzáni
kurdit
hula'ulá
lisána dení
lisán didán
arab
klasszikus arab
modern arab dialektusok
algír
csádi
egyiptomi
huzesztáni
nigériai
palesztin
sirváni
szicíliai
máltai
déli sémi
keleti
ódélarab
szabái (szabeus)
máini (mineus)
katabáni
hadramauti
etióp
nyelvek
északi
ge'ez
tigrinya
tigré
dahlik
déli
köztes
amhara
argobba
harare
Keleti guráge nyelvek
szelti
z(w)aj
ulbare
woláne
inneqor
külső
n-
gafat
szoddó
goggot
tt-
meszmesz
muher
nyugati
guráge
maszqan
CPWG
centrális
ezha
chaha
gura
gumer
periferális
gyeto
inor
endegen
nyugati
Modern dél-arab nyelvek
bathari
harszúszi
hobjót
dzsibbali (sehri)
mehri
szokotri
A nyelvcsalád többi ága:
Egyiptomi nyelv
Berber nyelvek
Kusita nyelvek
Csádi nyelvek
Omói nyelvek
A † az utód nélkül kihalt nyelveket jelöli. Ma is élő nyelvek korábbi változatait, előzményeit * jelzi.
Nemzetközi katalógusok
LCCN
sh85006306
GND
4241223-7
SUDOC:
027219623
NKCS
ph118564
BNF
cb11930928b
BNE
XX528287
KKT
00560295
A lap eredeti címe: „
Kategória
Arab nyelv
Rejtett kategóriák:
Szakaszcsonkok
Csonkok 2011 októberéből
Csonkok 2004 áprilisából
Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval
Arab nyelv
Új téma nyitása