Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri Múzeum - "a kikapcsolódás antik szigete"

Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri Múzeum - "a kikapcsolódás antik szigete"
Gorsium
Régészeti Park És Szabadtéri Múzeum
alapítva: 1962.
Szent
István
Király
Múzeum
Főoldal
Floralia2026
Gorsium Régészeti Park
Múzeumpedagógia
Kihelyezett foglalkozások
Nyitva tartás
Jegyértékesítés
KDOP Pályázat
Kapcsolat
Hírek
Hírlevél feliratkozás
Facebook
www.facebook.com/
gorsiumherculia
Blog
szikmblog.wordpress.com/
INTÉZMÉNYÜNK FENNTARTÓJA:
SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS
8000 SZÉKESFEHÉRVÁR,
VÁROSHÁZ TÉR 1.
Gorsium Régészeti Park
********
********
********
********
********
********
********
********
********
********
********
********
Tájékoztatjuk tisztelt látogatóinkat, hogy a Gorsium Régészeti Park 2025. szeptember 21-én vasárnap, technikai okok miatt zárva tart.
Megértésüket köszönjük!
A to
vábbi napokon a megszokott nyitvatartással várjuk Önöket!
********
A mai napon (2025. július 9.) a Gorsium Régészeti Park a viharos szél és a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt csak saját felelősségre látogatható.
Köszönjük megértésüket! Foto: Pixabay
********
********
********
********
********
********
HAMAROSAN JÖVÜNK A RÉSZLETEKKEL!
********
************
************
************
************
************
************
************
************
************
************
************
************
************
************
************
************
************
************
************
************
************
****************
****************
******
Koncerttel nyit a Hadrianus-színpad
Egy igazi ókori római gyakori látogatója volt a színháznak. Most mi is antik környezetben őrizhetjük tovább ezt a szokást. Szeretettel várjuk vendégeinket Gorsiumban július 2-án, pénteken 21:00 órakor, a Hadrianus-színpad megnyitóján!
Videónkat itt tekinthetik meg
.
*****
Láttak már gályaépítést közelről?
Közel 10 méter hosszú, másfél tonnás római kori gálya épül Gorsiumba, amit most szombaton (június 5-én) bárki megtekinthet!
Szombaton az érdeklődőknek lehetősége lesz figyelemmel kísérni a szakemberek munkáját. Kérdéseikre a helyszínen Major Tamás, a Szabad Tér Egyesület alelnöke és a régészeti park vezetője, Kovács Loránd Olivér válaszol.
Fotó: Szent István Király Múzeum
További információk még:
https://www.facebook.com/gorsiumherculia/posts/4519500908060562
****
Az 1958-ban kez­dő­dő fo­lya­ma­tos fel­tá­rá­sok ered­mé­nyei kez­det­től fog­va ki­vé­te­les mé­re­tű ré­gé­sze­ti park­ban mind a ku­ta­tás, mind az ér­dek­lő­dő kö­zön­ség szá­má­ra meg­te­kint­he­tők.
A fel­tárt ro­mo­kat kö­rül­ve­vő park­ban az elő­ke­rült kő­em­lé­kek lát­ha­tók, a leg­je­len­tő­sebb le­le­te­ket ál­lan­dó ki­ál­lí­tás mu­tat­ja be.
A Park meg­te­kin­té­se kö­rül­be­lül két órát vesz igény­be. A Sza­bad­té­ri Park­ba ér­ke­zők szá­má­ra par­ko­ló­hely áll ren­del­ke­zés­re, a pénz­tár­ban, il­let­ve a ki­ál­lí­tás­ban ka­ta­ló­gus, fény­ké­pek vá­sá­rol­ha­tók.
VIA AD PORTUM
Az erődfal déli, kiszedett fala mellett haladó úton a Kr.u. IV. századi erődfal nyugati oldalához jutunk. Az erőd dél-nyugati sarkán a Kr. u. IV. század erődépítkeezéseire jellemző legyező alakú saroktorony, a saroktoromy és a nyugati erőd kapuja között pedig az egymástól 45 méterre elhelyezkedő négyzet alakú oldaltorony láthatók. Az erőd falán belül, az erődfalhoz építve több kisebb, többnyire egy helységből álló lakóház helyezkedik el. A dél-nyugati saroktorony mellett található három pillér egy Kr. u. II-III. századból származó dél felől érkező utat lezáró kétosztatú kapu alapozásával azonosítható. Az úton továbbhaladva felérünk a ókori település Kr. u. IV. századi kele-nyugat irányú főutca (decumanus maximus) nyugati oldalát lezáró erőd kapuját láthatjuk. A kaput kívülről kétoldalt a falhoz csatlakozó egy-egy torony védte. A kapu előterében fekvő, még fel nem tárt épület rendeltetését nem ismerjük - esetleg vámépület is lehetett-. A kapu környékén lévő, Kr. u. II.-III. századi épület maradványai részben az erődfal és a déli kaputorony alatt láthatóak.
VIA AMASIA
Az út mel­lett ke­rül­tek el­he­lye­zés­re a fel­tá­rá­sok előtt elő­ke­rült kő­em­lé­kek, sír­kö­vek, mi­to­ló­gi­ai je­le­ne­tek. Az út a vá­ros­köz­pont nyu­ga­ti vé­gé­hez ve­zet, ahol a nyu­ga­ti vá­ros­ka­pu, vá­ros­fal lát­ha­tó.
A kör­já­rat a szé­les nyu­gat-­ke­let irá­nyú fő­ut­cán foly­tat­ha­tó, bal­ol­dalt a IV. szá­za­di hely­tar­tói pa­lo­tá­val (Palatium).
A Jobb­ol­dalt a hely­tar­tói test­őr­ség lak­ta­nyá­ja található. Jobb­ol­dalt a to­váb­bi­ak­ban ez egyik óke­resz­tény ba­zi­li­ka hom­lok­za­ta lát­ha­tó. A ba­zi­li­ka bel­ső te­ré­ben egy ko­ráb­bi épü­let fal­fest­mé­nyei te­kint­he­tők meg.
To­vább ha­lad­va a lá­to­ga­tó az észak-­dé­li fő­ut­ca (car­do ma­xi­mus) ke­resz­te­ző­dés­hez ér, amely­nek bal­ol­da­lán a II. szá­za­di szent­ke­rü­let ven­dég­há­zá­nak ma­rad­vá­nyai és a ke­le­ti ol­da­lon az épü­let rom­jai fö­lé épí­tett má­sik óke­resz­tény ba­zi­li­ka emel­ke­dik.
A nyu­gat-­ke­let irá­nyú fő­ut­ca itt a szent­ke­rü­let, majd a IV. szá­zad fő­te­ré­hez, a fo­rumhoz ér.
Észa­ki ol­da­lát lép­csők­kel át­tört és dísz­ku­tak­kal éke­sí­tett fal zár­ta le. A lép­csők a csá­szár­kul­tusz szer­tar­tá­sa­i­nak, il­let­ve a tar­to­mány­gyű­lés szín­hely­ének csar­no­ka­i­hoz ve­zetnek.
A tér ke­le­ti ol­da­lát a szent­ke­rü­let nagy temp­lo­ma zár­ta le, ame­lyet az is­ten­né nyil­vá­ní­tott Au­gus­tus (vagy az ös­szes is­ten­né nyil­vá­ní­tott csá­szár) tisz­te­le­té­re emel­tek.
Kelet felé továbbhaladva jutunk el a lakomatermet és annak pincéjét magába foglaló, római kori mintára készült, korszerűen kialakított védőépületig. A Kr. u. II. század közepén elpusztult, az étkezés helyéül szolgáló épület a markomann háborúk idején (Kr. u. 167-180 között) leégett és nem épült újjá. A felső szinten elhelyezkedő terem leszakadt padlója megőrizte a főzésre, tálalásra, tárolásra használt edényeket, egyéb eszközöket, melyek eredeti helyükön kerültek elő. A pincét ókori mintára rekonstruáltuk. A felső szint nagy termének oldalfalait bronzedényekkel, gránátalmával díszített falfastmények borították.
A dél fe­lé el­ka­nya­ro­dó út újabb kő­em­lé­kek­kel dí­szí­tett út­hoz ér, amely vis­sza­ve­zet a ki­in­du­ló tér­ség­hez.
In­nen dél fe­lé ha­lad­va a dé­li vá­ros­rész fel­tárt épü­le­te­i­hez jut el a lá­to­ga­tó, IV. szá­za­di la­kó­há­zak­hoz, ame­lye­ket a IV. szá­zad vé­gé­nek za­va­ros vi­szo­nyai kö­zött la­kói el­hagy­tak és a vá­ros e te­rü­le­tét et­től kezd­ve te­me­tő fog­lal­ta el. A fel­tá­rás itt a leg­ko­ráb­bi idő­szak­ból va­ló kis kuny­hók egy ré­szét is be­mu­tat­ja.
© Minden jog fenntartva  2011 Szent István Király Múzeum