BitTorrent – Wikipédia
Ugrás a tartalomhoz
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a
közzétett változat
ellenőrizve
2021. december 10.
Pontosság
ellenőrzött
TCP/IP protokollhierarchia
Alkalmazási
protokollok
DHCP
DNS
FTP
HTTP
IMAP
IRC
POP3
SIP
SMTP
SNMP
SSH
Telnet
BitTorrent
Szállítási
protokollok
SCTP
TCP
RTP
UDP
IL
RUDP
Hálózati
protokollok
IPv4
IPv6
Adatkapcsolati
protokollok
Ethernet
Wi-Fi
Token-Ring
FDDI
PPP
Fizikai
protokollok
RS-232
100Base-TX
1000Base-TX
10Base2
10Base-T
Sablon:IPstack
sz
BitTorrent
, vagy sokszor csak
Torrent
informatikai protokoll
, valamint e protokollt használó
p2p
alapú fájlcserélő rendszer. A szoftvert
Bram Cohen
írta
Python
nyelven, és a
BitTorrent Open Source licenc
alatt tette közzé.
kliensek
a fájlokat szeletekben (darabokban) töltik le. Minden csomópont megkeresi a hiányzó részhez a lehető leggyorsabb kapcsolatot, miközben ő is letöltésre kínálja fel a már letöltött fájldarabokat. A módszer nagyon jól beválik nagyméretű fájloknál, például videók és nagyobb szoftverek esetében. Ennek az az oka, hogy az ilyen letöltéseknél a szűk keresztmetszetet általában a szerver
sávszélessége
jelenti. A BitTorrent esetében minél keresettebb egy fájl, annál többen vesznek részt az elosztásában, ezáltal az elosztása gyorsabban megtörténik, mintha mindenki egy központi helyről (szerverről) töltötte volna le. A fájlok darabolásából adódik, hogy a megszakadt letöltések könnyen folytathatóak.
Fájl megosztása
szerkesztés
A BitTorrent nagyban csökkenti a szűk keresztmetszet negatív hatásait azzal, hogy a csomópontok egymástól is letöltenek. Ahogy az eltérő színek is mutatják, a letöltés véletlenszerű sorrendben történik.
Fájl megosztásához létre kell hozni egy
torrent
típusú (kiterjesztésű) fájlt, amely az alábbiakat tartalmazza:
a letöltendő fájl(ok) neve, mérete, és minden egyes fájldarabka ellenőrzőösszege (ezzel lehet ellenőrizni, hogy nem sérült-e a fájldarab),
a tracker-szerver címe (a trackerről lásd alább),
néhány egyéb adat.
A .torrent fájl nagy előnye, hogy könnyű másokkal megosztani, mert kicsi a mérete (10-200 kB között), ezért könnyedén felhelyezhető egy honlapra, vagy elküldhető e-mail mellékleteként.
Miután a .torrent fájl generálása megtörtént, a
seed
fogadja a kéréseket, és kiszolgál más klienseket, amelyek a .torrent fájl alapján felkeresik, többnyire a tracker segítségével. Ez pontos információval rendelkezik arról, hogy mely fájldarabok kinél találhatók meg. A kliens ez alapján felméri, hogy mely darabka a legritkább, és megpróbálja azt letölteni, majd ha az megvan, a következő darabot keresi meg. Így a csomópontok rá vannak kényszerítve a megszerzett darabok cserélgetésére, ezzel tehermentesítik az eredeti forrást. Miután a kliens megszerzett egy darabot, az
ellenőrzőösszeg
alapján ellenőrzi
integritását
, ezzel elkerülhető, hogy hibás fájldarabok keringjenek a hálózaton. Ez bekövetkezhet véletlen hibával, de történnek szándékos mérgezések bizonyos zene- és filmkiadók, illetve szerzői jogvédő hivatalok részéről.
Ha a kliens teljesen letölti a fájl(oka)t, seeddé válik.
Hátránya a módszernek, hogy ha a seedek nem szolgáltatják tovább a torrentet, akkor az esetleg már nem elérhető a publikált .torrent fájlok ellenére. Esetleg csak fájldarabok keringenek a hálózaton, anélkül, hogy egésszé lehetne azokat összeállítani. Emiatt a BitTorrent inkább csak a népszerű fájlok megosztására alkalmas.
A letöltések optimalizációja érdekében azoknak kellene elsőként letöltési lehetőséget kapni, akik megelőzőleg sokat töltöttek fel. Ehhez minden felhasználóhoz számon kell tartani a letöltés/feltöltés arányt. A protokoll jelenleg ilyen szempontból még nem tökéletes, hiszen a tracker csak a klienstől tudja, hogy mennyit töltött fel, illetve le – a kliens pedig elvileg akár hamis adatokat is küldhet.
Terminológia
szerkesztés
availability (elérhetőség)
torrent
teljes másolatainak száma a kliens számára. Minden
seed
1-et ad ehhez a számhoz. Egy csatlakozott
peer
, amelynek csak töredékek állnak a rendelkezésére, csak egy tört számot ad az
elérhetőséghez
. Az elérhetőség nem egyszerűen összegzendő mennyiség, két 50% töredékkel rendelkező kliens nem feltétlenül képes a teljes 100% másolat feltöltésére, bár ez szélsőséges esetben elképzelhető. Nem ritka jelenség, hogy több peer is ugyanannál a töredékes állapotnál várakozik, mert a hálózatban nincs jelen olyan feltöltő, akinél a hiányzó darabok meglennének.
torrent
Jelentheti a meta-fájlt az adatokkal, vagy jelentheti azt a fájlt is, amire hivatkozik, a szövegkörnyezettől függően.
peer (csomópont)
peer
egy másik számítógépen futó kliens, főképp azokat a klienseket értjük ezen, amelyek még nem az egész fájlt, csak részeit birtokolják.
seed (megosztó)
seed
egy olyan
peer
, amely rendelkezik az összes darabkával, és azt megosztja, vissza-, illetve feltölti a fájlt. Minél több
seed
van, annál nagyobb az esélye a gyors letöltésnek.
leech (letöltő)
A kifejezést azokra a
peer
ekre használják, amelyeknek kifejezetten rossz a feltöltés/letöltés arányuk, vagyis elhagyják a
boly
t rögtön azután, miután befejezték a letöltést. Ez a viselkedés az általános BitTorrent etikettel és a józan ésszel is ellenkezik. Egy másik értelmezés szerint a
leech
egy olyan
peer
, amely még nem rendelkezik minden fájldarabkával.
swarm (boly)
Együttesen az összes
peer
t, ami megosztja a .torrent fájlt, nevezzük
boly
nak. Négy
peer
és két
seed
hattagú
boly
t jelent.
tracker (nyomonkövető)
tracker
egyfajta bróker feladatot lát el: közvetít a
peer
ek között. A trackeren általában nincs meg a fájl, a
tracker
nem vesz részt az adatcserében.
Seed szerver
szerkesztés
seed szerver
használata manapság egy lehetőség a torrentezők körében: ugyanolyan torrent kliens üzemel a szolgáltató szerverén (ezt nevezzük
seed szerver
nek), mint amilyet a felhasználók otthoni gépeiken futtatnak, ugyanakkor számos előnye van.
forrás?
A seed szerver gyenge feltöltési sebességű internetkapcsolat esetén hasznos.
Szolgáltatás két fő részből áll: tárhelyet és internet-sávszélességet biztosítanak, amit az alap internetböngészővel könnyen kezelhető, saját bejáratú távoli asztalt és torrent-klienst használhatunk. A böngészőből előre megadott felhasználónév és jelszó megadása után érhetjük el a lehetőségeket.
Ehhez jár korlátozott mennyiségű szabad fel-, illetve letöltési szál (ezt nevezzük "slot"-oknak). A tárhelyhez sebességkorlátozás nélküli
FTP
hozzáférést adnak, aminek segítségével a seed szerverre letöltött állományok mozgathatók, törölhetők vagy letölthetők a saját gépre (pl.
Total Commanderrel
). Ez előnyös a hálózat számára is, hiszen felgyorsul az adatforgalom, ebből kifolyólag több aktív torrentet tudnak kiszolgálni, amikhez több felhasználó csatlakozhat.
Kliensprogramok
szerkesztés
BitComet
C++
-ban írt program, így gyors és kisebb
processzorterhelést
okoz, mint a legtöbb kliens.
DHT
megoldása kompatibilis az eredeti Bram Cohen által kifejlesztettel. Csak
Windowson
fut.
Bitspirit
: a BitComet fejlesztés egy leágazása.
BitTornado
: Pythonban íródott kliens, így mindenhol fut, ahol a
Python
fut. Létezik karakteres felülete is, így ideális lehet egy
screenben
futtatni. Minimalisztikus tudású, de a 3.0.18-as változat már tudja a
titkosított átvitelt
is. Erőforrást inkább csak a Python miatti használat emészt fel. A TorrentFlux alapértelmezett
backendje
Deluge
:A
Deluge
egy
Pythonban
írt, keresztplatformos BitTorrent kliens, amely a libtorrent-re - egy
C++
-ban írt - szoftverkönyvtárra épít, több platformra elérhető, támogat
magnet linkeket
is.
FlashGet
: letöltésvezérlő, az 1.82-es változat óta támogatja a BitTorrent protokollt.
KTorrent
: a
KDE
grafikus felhasználói környezet saját kliense. Támogatja a UPnP
routerek
konfigurációját a
tűzfalon
való porttovábbításhoz, és jó pár torrentkeresőt ismer.
LimeWire
: egy másik
p2p
rendszer, amelybe bele van építve a bittorrent támogatás is. Létezik ingyenes, de fizetős verziója is, ami elméletben gyorsabb kapcsolódást és könnyebb letöltést tesz lehetővé. Legújabb verziója az 5.5.14. 2010. október 26-án az USA bírósága kötelezte a gyártó céget a keresési és fájl fel- és letöltési funkciók letiltására, ezért azóta az 5.5.11 és újabb verziók nem működnek (a régebbiekbe nem volt beépítve a képesség, hogy a gyártó távolról módosítani tudja a működésüket).
Opera
: az első böngésző, ami közvetlenül támogatja a BitTorrent protokollt (a 9.0 verzió óta). (A BitTorrent letöltések ugyanúgy kezelhetők vele, mint a normál (http és ftp alapú) letöltések). Kevesebbet tud a többi kliensnél.
qBittorrent
: egy multiplatformos, libtorrent-rasterbar alapú, Qt4-ben írt torrentkliens. 2006 óta fejlesztik, de 2009 óta kezdett növekvő népszerűségre szert tenni. A fejlesztők célja, egy alacsony erőforrásigényű, nagy tudású kliensprogram készítése, amely felveszi a versenyt a µTorrent-tel.
rTorrent
: linuxos, kicsi, parancssoros torrent kliens. Hátránya, hogy az átlagos felhasználó számára nehezen konfigurálható és billentyűkombinációit meg kell tanulni. Előnye, hogy önmagában nem rendelkezik grafikus felülettel, emiatt nagyon alacsony az erőforrásigénye, valamint több különböző WebUI érhető el hozzá, így könnyen használható távoli gépeken akár egyszerű SSH kapcsolaton keresztül is.
Tixati
: zárt forráskódú kliens. Windows és Linux platformokra jelenik meg. Létezik telepíthető és
portable
változata is (a
portable
változat telepítés nélkül használható, akár pendrive-ról is fut).
Transmission
: okos, kicsi és
nyílt forrású
kliens, multiplatformos.
Vuze
, eredetileg Azureus: Java-s kliens, beépített
RSS
és
DHT
támogatással. Torrent kliensből egy médiakezelő alkalmazássá nőtte ki magát megőrizve az eredeti funkciót is.
µTorrent
: kicsi és gyors; az eredeti BitTorrent klienst író cég fejleszti. Népszerűségét annak köszönheti, hogy kevés erőforrást igényel (nagyjából 270 kB a mérete), telepíteni nem szükséges, és támogatja a
DHT
-t is.
Ha a kliens
router
és/vagy
tűzfal
mögött fut, akkor egy szabad
portot
kell nyitni a program számára, hogy az megfelelően működhessen.
A kliensprogramokban lehet korlátozni a leech/seed sebességet, ami egyébként teljes mértében az internetsebességtől függ. Otthoni
p2p
használathoz ezért ajánlott a széles sávú internetelérés.
Szerzői jogi kérdések
szerkesztés
A BitTorrent protokollt széles körben használják
szerzői jogok
megsértésére, ami különböző jogi ügyekhez vezetett. Maga a technológia teljesen jogszerű, azonban ennek használata során szerzői joggal védett anyagokat vagy más törvénytelen anyagot lehet közzétenni. Ezt az állapotot egyesek, főleg szerzői jogvédelemmel foglalkozó szervek képviselői, illetve bizonyos közéleti személyiségek az
internet
korlátozásával, illetve a BitTorrentet előállítók és az azt használók kriminalizálásával vagy "nevelésével" vélik kivédhetőnek, de ezek a próbálkozások legtöbbször gúny vagy tiltakozás tárgyává válnak, mivel ez a legális internetfelhasználást is ellehetetlenítené, mert a BitTorrent, mint internetes szolgáltatás más internetes szolgáltatásokhoz hasonlóan az internet globális jelenléte miatt bárhonnan elérhető, ezért lokális korlátozással nem lehet megakadályozni a használatát, valamint az ilyen vélemények mögött többen pedig egyszerűen a jogvédelmi szervek megélhetési panaszát vélik kihallani, hisz így ők is elesnek a bevételeiktől – noha nincs közük az általuk kezelt szellemi termékek létrehozásához. Ezenkívül az internet virtuális világában sokszor nehéz meghatározni mi számít szerzői joggal védett műnek és mi nem. Mások (többség?) szerint a jogtulajdonosoknak alkalmazkodniuk kell a jelenkor állapotához, az internet nyújtotta technológiákhoz, elfogadni a BitTorrent létét; akik, ha szeretnének, más módon (is) tudnának bevételre szert tenni, például "becsületkassza" módjára a felhasználóra bízni, hogy az egyébként ingyen és legálisan rendelkezésre bocsátott tartalomért mennyit fizet. Erre néhány külföldi zenekar zenei anyagának ilyen kibocsátása adott példát.
Szabadalmi jogsértés
szerkesztés
2011. júniusban a Tranz-Send Broadcasting Network pert indított egy amerikai kerületi bíróságon a BitTorrent Inc.ellen szabadalmi jogok 1999. áprilisi megsértése miatt.
Jegyzetek
szerkesztés
HBO Attacking BitTorrent
[2007. április 17-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2007. január 18.)
U.S. Patent 7301944
PDF-hivatkozás
Ernesto. "
μTorrent/BitTorrent Sued For Patent Infringement
".
TorrentFreak
, June 19, 2011. Accessed June 20, 2011.
További információk
szerkesztés
BitTorrent Specification
– A fejlesztők által írt specifikációk
bittorrent.lap.hu
– Linkgyűjtemény
Torrent segítség
– Torrent információk, programok
Magyar Bittorrent Közösség
– Magyar bittorrent közösség
Michal Czerniawski,
Responsibility of BitTorrent Search Engines for Copyright Infringements
, at
SSRN
(2009. december)
Informatikai portál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „
Kategóriák
Fájlcsere
Hálózati protokollok
Szerzői jog
Rejtett kategória:
Kevés forrással rendelkező lapok
BitTorrent
Új téma nyitása