Jimmy Wales – Wikipédia

Jimmy Wales – Wikipédia
Ugrás a tartalomhoz
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a
közzétett változat
ellenőrizve
2025. június 15.
Pontosság
ellenőrzött
Jimmy Wales
A 2015-ös Wikimánián
Született
Jimmy Donal Wales
1966
augusztus 7.
(59
éves)
Huntsville
Alabama
USA
Beceneve
Jimbo (online nicknév)
Álneve
Jimbo
Állampolgársága
amerikai
brit
Nemzetisége
amerikai
Házastársa
Kate Garvey
(2012. október
6. – )
Christine Rohan
(1997–2001)
Pamela Green
(1986–1993)
Gyermekei
3 lány
Foglalkozása
internetes vállalkozó
Tisztsége
Founder's seat of the Wikimedia Foundation Board of Trustees
Chair of the Wikimedia Foundation Board of Trustees
(2003. június
20. – 2006. október
28.)
non-executive director
(2016. január
27. – 2017, Guardian Media Group)
Iskolái
Alabamai Egyetem
(1986–)
Indianai Egyetem (Bloomington)
Randolph School
(1979–1983)
Auburn University
(1983–1986)
Kitüntetései
EFF Pioneer Award
(2006)
The Economist
Business Process Award (2008)
The Global Brand Icon of the Year Award (2008)
Jimmy Wales aláírása
weboldal
IMDb
Wikimédia Commons
tartalmaz
Jimmy Wales
témájú médiaállományokat.
Sablon
Wikidata
Segítség
Jimmy Donal „Jimbo” Wales
Huntsville
Alabama
1966
augusztus 7.
amerikai
internetes vállalkozó, a
Wikipédia
társalapítója, a
Wikimédia Alapítvány
, a
Wikia Search
alapítója.
Magániskolában tanult, majd mesterfokozatú diplomát szerzett pénzügyi területen. Az egyetem elvégzése után egy
chicagói
cégnél dolgozott kutatási igazgatóként.
1996-ban két partner segítségével létrehozta a
Bomis
internetes portált, mely férfiakat célzott meg tartalmával. A Bomis biztosította a tárhelyet és a kezdeti anyagi fedezetet a
Nupédia
(2000–2003) és később a Wikipédia internetes lexikonok számára.
2001-ben
Larry Sangerrel
és másokkal közösen Wales segített létrehozni a Wikipédiát, a szabad,
nyílt tartalmú
enciklopédiát, melyet az olvasói szerkesztenek, és ami hamarosan rendkívüli növekedésnek indult, és nagy népszerűséget ért el.
10
Ahogy a Wikipédia egyre nőtt, Wales lett a projekt szószólója és reklámozója.
11
Walest hagyományosan a Wikipédia társalapítójának szokás nevezni, bár ő egyedüli alapítónak tekinti magát.
12
13
Wikimédia Alapítvány
, a Wikipédiát és társprojektjeit üzemeltető nonprofit alapítvány kuratóriumának tagja, a kuratórium által számára létrehozott „közösségalapító” cím birtokosa.
14
2004-ben
Angela Beesley
kuratóriumi taggal közösen létrehozta a
Wikiát
, mely egy magántulajdonban lévő, ingyenes
webtárhely
-szolgáltatást nyújtó vállalkozás.
15
Wales háromszor nősült, második feleségétől, Christine-től van egy lánya és harmadik feleségétől, Kate-től két lánya. Jimmy Wales magát az
objektivizmus
és a
libertarianizmus
követőjének vallja.
2006-ban a Wikipédia létrehozásában való közreműködéséért a
Time
magazin a világ egyik legbefolyásosabb emberének nevezte.
16
Wales a Wikipédia
de facto
vezetője,
17
bár pontos pozíciója vita tárgya a sajtóban és a nyilvánosság előtt is.
18
Életrajza
szerkesztés
Wales az
alabamai
Huntsville-ben született.
Születési idejéről eltérő források találhatóak, a házassági bizonyítványa és más források szerint augusztus 7-én született,
míg a jogosítványában augusztus 8. szerepel.
19
Gyermekkorában az (azóta nyugdíjba vonult) édesapja, Jimmy,
20
vegyesboltot üzemeltetett. Édesanyja, Doris és nagymamája, Erma (Irma) „az egyetemes tanintézmény” hagyományaira alapozva kis magániskolát vezetett, ahol maga Wales is tanult.
21
Osztályában összesen négy gyerek volt (ő és testvérei), így az iskolában az alsó és a felső tagozatokat külön-külön összevonták.
A diákoknak meglehetősen nagy szabadság jutott abban, hogy azt tanulják, amit akarnak, az iskola oktatási filozófiája a
Montessori-módszeren
alapult. Wales, aki imádott olvasni,
ez idő alatt hosszú órákat töltött a
World Book Encyclopedia
és a
Britannica Encyclopedia
tanulmányozásával.
A 8. osztály elvégzése után Wales az egyetemi felkészítő iskolába, a
Randolph School
ba jelentkezett,
22
ahol igen korán felismerték a kifejezetten diákok számára létrehozott számítógépes labor és más technológiai eszközök adta lehetőségeket. Tizenhat évesen végzett.
23
Az itteni tandíj igen magas volt, de ahogy Wales nyilatkozta: „a tanulás a mi családunkban szenvedély volt… A tudásszerzés és tanulás hagyományos megközelítését valljuk, mint a sikeres élet megalapozását.”
Először az
Auburn University
re járt, itt alapképzésben részesült pénzügyi területen, majd diplomáját az Alabamai Egyetemen
(University of Alabama)
szerezte. Ezt követően ugyanitt, majd az
Indiana University
n közgazdasági
PhD
képzésre járt.
23
Ezalatt mindkét egyetemen oktatott, de végül nem írta meg a doktori disszertációját, amit ő maga az unatkozás számlájára ír.
Pályafutása
szerkesztés
Chicagói munkája és a Bomis
szerkesztés
1994-ben, a doktori disszertációja befejezése helyett Wales a Chicago Options Associates nevű,
határidős szerződésekkel
és
opciós ügyletekkel
foglalkozó cégnél kezdett dolgozni.
15
24
Daniel Pink (
Wired magazin
) szerint Wales „eleget keresett ahhoz, hogy eltartsa magát és a feleségét az életük hátralevő részében”.
21
Wales már régóta
internetfüggő
volt, és gyakran töltötte az idejét számítógépes kódok írásával.
25
Alabamai tanulmányai során a MUD-
szerepjáték
(egyfajta szöveges, több játékost igénylő szerepjáték) megszállottja lett, itt tapasztalta meg először a számítógépes hálózatok szerepét a kollaborációban.
10
23
Netscape
1995-ös első tőzsdei megjelenése inspirálta, hogy internetes vállalkozó legyen,
23
így 1996-ban két partnerrel közösen létrehozta a
Bomis
nevű webportált.
10
21
A honlapon felhasználók által készített
webringek
szerepeltek, amik a
The Atlantic Monthly
szerint hamarosan az internet
Playboy
ává tették a portált.
10
Egy ideig a cég erotikus fényképeket is árult;
26
Wales „férfiakat megcélzó keresőmotorként” jellemezte a honlapot.
27
A Bomis nem ért el nagy sikereket, viszont 2000 márciusában tárhelyet és kezdeti finanszírozást biztosított a
Nupédia
projekt számára.
21
28
Larry Sanger
, akit Wales a
Nupédia
főszerkesztői posztjával bízott meg
A Nupedia és a Wikipédia alapjai
szerkesztés
Bővebben:
Nupédia
Bár a Bomis anyagi nehézségekkel küszködött, mégis ellátta Wales szenvedélyének, az online
enciklopédiának
a finanszírozását.
Még az 1990-es évek elején Wales egy online csoport moderátori szerepét töltötte be, ahol az
objektivizmusról
folyt vita. Itt ismerte meg
Larry Sangert
A két férfi gyakorta vitázott a filozófiai irányzatról az interneten keresztül, majd személyesen is találkoztak, és végül barátok lettek.
Mikor évekkel később Wales elkezdte megvalósítani az enciklopédia-projektjét, felkérte az akkor az Ohiói Állami Egyetemen filozófiai doktori képzésben részt vevő Sangert, hogy legyen a 2000 márciusában induló
Nupédia
, a nyílt tartalmú, szakértők által ellenőrzött online enciklopédia főszerkesztője.
A cél az volt, hogy szakértők által írt szócikkek szülessenek, illetve hogy a bejegyzések mellett reklámfelületet értékesítsenek profitszerzés céljából.
A projektet kiterjedt ellenőrzés jellemezte, mellyel a szócikkek minőségét akarták szabályozni, hogy megfeleljen egy professzionális nyomtatott enciklopédia minőségének.
29
Az elképzelés az volt, hogy több ezer önkéntes cikkeket fog írni egy online enciklopédiába, minden nyelven. A munka megszervezése egy rendkívül felülről lefelé működő, szervezett, akadémiai, régies szellemben folyt. Nem volt túl buzdító az önkéntes írók számára, mert volt egy csomó akadémiai ellenőrző tanácsunk, akik kritizálták a cikkeket és véleményt nyilvánítottak róluk. Olyan volt, mint mikor beadsz egy dolgozatot az iskolában, és tulajdonképpen elrettentett a részvételtől.
– Jimmy Wales a Nupediáról, 2007. január 31.,
New Scientist
30
2001-ben Sangert
Ben Kovitz
programozó megismertette a
wiki
koncepciójával, miután Sanger a Nupedia lassú növekedésére panaszkodott, aminek a szócikkek beadásának nehézkes procedúrája volt a fő okozója.
10
Kovitz úgy vélte, a wikimodell használata segíthet a Nupediának megszabadulni a problémáitól, mivel a szoftver segítségével a felhasználók egyidejűleg tudták használni a felületet.
10
Sanger jónak tartotta az ötletet, majd elővezette Walesnek is, akivel közösen létrehozták a Nupedia wikifelületét 2001. január 10-én.
10
Eredeti tervük az volt, hogy a felhasználók a wikifelület segítségével létrehozzák a szócikkeket, amiket a Nupedia szakértői ellenőriznek, mielőtt az az olvasók számára is megjelenik. A szakértők többsége azonban nem üdvözölte a változtatást, attól tartottak, hogy az amatőr és a professzionális munka összekeveredése negatív hatással lenne az enciklopédia hitelére és tartalmának minőségére.
31
Így a wiki projekt, melyet Sanger „Wikipedia” névre keresztelt,
12
egy különálló
tartománynéven
született meg, öt nappal később.
24
28
Gyors növekedése miatt a Wikipédia vált a vezető projektté, a Nupedia népszerűsége hallatlanul visszaesett.
A Wikipédia
szerkesztés
Bővebben:
A Wikipédia története
A kezdetek
szerkesztés
Sem Sanger, sem Wales nem várt sokat a Wikipédiától.
10
24
Wales reménykedett, hogy talán a sok „szemét” között lesz néhány értékes cikkalap a Nupedia számára.
24
Mindkettejük legnagyobb meglepetésére néhány nap leforgása alatt a Wikipédia szócikkszáma meghaladta a Nupediáét és összeállt egy kis szerkesztői közösség is.
10
15
A projektben részt vevők közül sokan ismerték a
szabadkultúra-mozgalmat
és akárcsak maga Wales, hittek a
nyílt tartalmakban
31
Kialakult egy biztos alapokon nyugvó, önszabályozó szerkesztői gárda, akik jelentősen hozzájárultak az enciklopédia növekedéséhez.
A Wikipédia kezdeti fejlesztéseinek nagy részét Sanger végezte,
12
míg Wales biztosította hozzá az anyagi forrásokat. Sanger a
Slashdot
számára készült visszaemlékezésben 2005-ben kijelentette, hogy „a nyílt tartalmú, kollaboratív enciklopédia ötlete, ahol hétköznapi emberek szerkeszthetnek, teljes egészében Jimmy ötlete volt”, nem az övé, Wales őt bízta meg a fejlesztéssel.
32
Sanger egyszerre dolgozott a Nupediának és a Wikipédiának, míg végül 2002 februárjában a Bomis nem finanszírozta tovább a pozícióját,
33
Sanger pedig mindkét projektet otthagyta 2002. március 1-jén.
34
35
Wales a kezdeti szakaszban maga finanszírozta a projektet,
36
és Sanger távozása előtt reklámhelyekkel kívánta volna biztosítani az anyagi forrásokat, ám ekkor felmerült az alapítvány lehetősége.
37
Vitás kérdések
szerkesztés
Wales kijelentette, hogy ő a Wikipédia egyedüli alapítója,
13
és nyilvánosan elutasította Sanger társalapítói megnevezését. Már 2001 szeptemberében a
The New York Times
is társalapítókként nevezi meg Walest és Sangert, 2002 januárjában pedig a Wikipédia első sajtóközleménye is alapítónak nevezi mindkettejüket.
38
39
Ugyanezen év augusztusában Wales társalapítónak nevezte magát.
40
Sanger a saját honlapján összegyűjtött számos olyan forrást, amelyek szerinte a társalapítói voltukat bizonyítják.
12
41
Például a korai híradások és sajtóközlemények is társalapítóként hivatkoznak Walesre és Sangerre.
12
The Boston Globe
2006 februárjában Walestől idéz, miszerint Sanger állítása „nevetséges”,
42
2009 áprilisában pedig Wales azon a véleményen volt, hogy „az egész vita butaság”.
43
2005-ben Wales kivette a róla szóló
angol Wikipédia
-szócikkből a Sangerre vonatkozó társalapítói hivatkozásokat.
44
45
Sanger véleménye szerint „Jimmy megpróbálja újraírni a történelmet. De ez egy hiábavaló törekvés, mert a nyíltan átlátható és maximum kommunikációra törekvő szép új világunkban az igazság úgyis kiderül.”
27
46
Wales mindezek mellett a Bomis szócikkében is megpróbálta átírni a cég tevékenységi körére és szolgáltatásaira vonatkozó kifejezéseket, kivédve azok szexuális jellegét.
24
27
Bár Wales szerint a változtatások a tartalom pontosságának javítására irányultak,
27
elnézést kért, amiért saját életrajzát szerkesztette, ez ugyanis általánosan rosszallott dolog a Wikipédiában.
27
46
Szerepe a projektben
szerkesztés
Wales a
Wikimédia Alapítvány
kuratóriumának tagjaként a 2007-es Wikimania összejövetelen
A Slashdotnak adott 2004-es interjújában Wales kifejtette a Wikipédiáról alkotott nézetét: „Képzelj el egy világot, ahol minden egyes ember szabadon hozzájuthat az emberiség össztudásához. Ez az, amit csinálunk.”
47
A Wikipédia növekedése és népszerűsége internetes hírességgé emelte Jimmy Walest.
48
A projekt alapítása előtt Wales sosem utazott messzebb, mint
Kanada
vagy
Mexikó
, a Wikipédia népszerűsítése céljából ma már szinte a világ minden tájára eljutott.
25
Wales a Wikipédia közösségében fizetés nélkül betöltött szerepét jellemezték már „jóakaratú diktátorként”,
alkotmányos uralkodóként
és szellemi vezetőként is.
49
50
Egyúttal ő a projekt tulajdonképpeni szóvivője.
Annak ellenére, hogy nem vesz részt behatóbban az enciklopédia napi működésében, Wales kifejezetten visszautasította a feltételezést, miszerint csökkenteni akarná a szerepvállalását.
49
A Wikimédia Alapítvány
szerkesztés
Jimmy Wales 2005-ben
Budapesten
, a magyar Wikipédia képviselőivel való találkozón
Bővebben:
Wikimédia Alapítvány
2003 közepén Wales a
floridai
St. Petersburgben
létrehozta a nonprofit
Wikimédia Alapítványt
, ami a Wikipédiát és fiatalabb testvér-projektjeit támogatja.
51
52
A Wikipédiával kapcsolatos szellemi tulajdonjogok és tartománynevek az új alapítványhoz kerültek,
53
melynek célja az enciklopédia és a testvérprojektek irányelveinek biztosítása.
10
Wales mind többet foglalkozik az alapítvány projektjeinek bemutatásával és terjesztésével. Kezdetben az alapítvány elnöke és a kuratórium tagja,
54
2006 óta az alapítvány tiszteletbeli,
emeritus
elnöke. Az alapítványnál végzett munkája, beleértve a különféle konferenciákon való promóciós részvételt is, fizetés nélküli.
26
Egy 2007-es interjúban kijelentette, hogy úgy véli, az, hogy „odaadományozta” a Wikipédiát az alapítványnak egyszerre volt élete „leghülyébb és legokosabb” döntése. Úgy gondolja, a Wikipédia értéke körülbelül hárommilliárd
dollár
, másrészről viszont hangsúlyozta, hogy a Wikipédia eladományozása tette lehetővé az ő személyes sikereit.
30
Wales célja az volt, hogy egy a
Vöröskereszthez
hasonló nemzetközi szervezetet hozzon létre az informatika területén. Wales, annak ellenére, hogy a Wikipédia partnere a
Google
és a
Yahoo!
, elutasít minden reklámcélú tevékenységet. A Wikimédia Alapítvány adományokból tartja fenn magát, a
Wikipédia
lexikont, a
Wikidézeteket
, a
Wikiszótárt
, a
Wikikönyvet
, a
Wikiforrást
, a
Wikifajokat
, a
Wikihíreket
és a
Meta-Wikit
2008 márciusában Danny Wool, a Wikimédia Alapítvány egy korábbi alkalmazottja azzal vádolta meg Walest, hogy az alapítvány pénzét saját üdülési céljaira használta fel. Wool szerint Wales alapítványi hitelkártyáját is elvették részben a költekezési szokásai miatt; ezt Wales tagadta.
55
Florence Devouard, az alapítvány akkori elnöke és Brad Patrick, az átmeneti ügyvezető igazgató tagadták, hogy Wales ilyesmit követett volna el, és kijelentették, hogy Wales minden költségét rendesen elszámolta, amit pedig nem tudott számlával igazolni, kifizette saját zsebéből.
56
2008-ban Jeffrey Vernon Merkey azt állította, hogy Wales beleszerkesztett a Merkeyről létrehozott szócikkbe (amit azóta töröltek), hogy Merkey jobb színben tűnjön fel, cserébe az alapítványnak juttatott adományért. Wales „képtelenségnek” nevezte Merkey állításait.
57
58
Más projektek
szerkesztés
Jimmy Wales 2014-ben a
CeBIT
Global Conferences
konferencián, a
Wikipedia Zero
projekt előadásán
Wikicities
szerkesztés
A Wikipédia sikerén felbuzdulva Wales 2004-ben létrehozta az üzletorientált Wikia céget, amely a különböző wikiket működteti és a
Wikicities
projektet irányítja.
Walest 2005-ben a Harvard Egyetem jogi karának internetes jogokkal foglalkozó
Berkman Center for Internet and Society
tagjává választották. Ugyanabban az évben, október 3-án Wales csatlakozott a wiki technológia üzleti célú fejlesztéseivel foglalkozó
Socialtext
nevű vállalat igazgatósági tanácsához.
Wikia Search
szerkesztés
Wikia Search
Google
-lel szemben szeretné felvenni a harcot egy új internetes keresővel.
WT Social
szerkesztés
2019-ben indította el a
és
kihívójának szánt
WT Social
közösségi oldalt.
Filozófiája
szerkesztés
Wales magát megrögzött
objektivistának
tartja.
59
Wales először akkor találkozott az irányzattal, amikor elolvasta az objektivizmus alapítójának Ayn Randnak a
The Fountainhead
című könyvét.
1992-ben elektronikus levelezőlistát hozott létre, ahol az objektivizmusról lehetett vitatkozni.
60
Bár a filozófia hívőjének tartja magát,
úgy véli, hogy sokkal jobb munkát végez, mint más, magukat objektivistának nevező emberek, mert ő nem próbálja meg ráerőltetni a nézeteit másokra.
61
Wales az osztrák közgazdász,
Friedrich von Hayek
The Use of Knowledge in Society
című művét még egyetemista korában olvasta,
24
és az esszé hatással volt arra, ahogyan elképzelte a Wikipédia-projekt irányítását.
Hayek szerint az információ decentralizált – minden egyén csak egy kis résszel rendelkezik a kollektív tudásból, emiatt pedig a legjobb döntéseket a helyi érdekeltségű tudással rendelkezők hozzák, nem pedig egy központi szerv.
Magánélete
szerkesztés
Jimmy Wales második feleségével, Christine-nel
Jimmy Wales háromszor nősült, három gyermek édesapja.
25
Második feleségét, Christine Rohant Chicagóban ismerte meg egy barátjának köszönhetően.
23
A pár a
floridai
Monroe megyében házasodott össze 1997 márciusában;
62
egy lányuk van, Kira.
56
63
Wales 1998-ban
San Diegóba
költözött, majd 2002-ben a floridai
St. Petersburgben
telepedett le.
36
Wales és Rohan 2008-ban elváltak.
2008-ban Jimmy Wales viszonyt folytatott egy Rachel Marsden nevű kanadai konzervatív újságírónővel, aki eredetileg a Wikipédián található életrajza miatt kereste meg.
64
Miután összeférhetetlenséggel vádolták meg, Wales 2008 márciusában a saját blogján és a wikipédiás szerkesztői lapján is közzétette, hogy valóban volt kapcsolata a nővel, de már véget ért, és egyébként sem befolyásolta a Wikipédiával kapcsolatos ügyeit.
63
65
66
Marsden azonban kijelentette, hogy Wales tulajdonképpen a Wikipédián tett kijelentésével szakított vele.
67
Wales 2012. október 6-án feleségül vette Kate Garvey-t, aki Tony Blair titkárnője volt, s akivel Wales
Davosban
, Svájcban találkozott.
68
Azóta
Londonban
élnek és van két lányuk, Ada és Jemima.
Díjak és elismerések
szerkesztés
Jimmy Wales a
Quadriga-díj
átvételekor, 2008. október 3.
2006. május 3.
– EFF Pioneer Award
69
2006. május 8.
– Wales szerepel a
Time magazin
100 legbefolyásosabb embert közlő listáján a
tudósok és gondolkodók
között.
16
2006. június 3.
– Wales tiszteletbeli diplomát kap az
illinoisi
Knox College-tól.
70
2007. január 23.
– A
Forbes
magazin a tizenkettedik helyen listázza Walest az internetes hírességek 25-ös listáján.
71
2007
– A
World Economic Forum
a 2007-es év
Fiatal globális vezetői
közé sorolja.
72
2008
– A CORUM a
The Global Brand Icon of the Year
díját adományozza neki.
73
2008
– Wales a Wikimédia projektek nevében átveszi a
Quadriga-díjat
74
2008. október 30.
– Wales
Business Process
-díjat vehet át a
The Economist
hetedik
Annual Innovation Awards and Summit
elnevezésű díjkiosztóján.
75
2009. november 4.
– Wales megkapja a Nokia Foundation díját „a világháló, mint demokratikus és közreműködésre ösztönző platform forradalmasításában való részvételéért”.
76
2009. november
– Wales átveheti a Monaco Media-díjat a kollaboratív tudáskeresés elősegítéséért.
77
2015. október 23. – Wales az
oviedói
Teatro Campoamor színházban átveheti a nemzetközi kooperáció kategóriában a Wikipédiának ítélt
Asztúria Hercegnője-díjat
, melyet spanyol Nobel-díjnak is neveznek.
78
Publikációk
szerkesztés
Robert Brooks, Jon Corson and J. Donal Wales, "The Pricing of Index Options When the Underlying Assets All Follow a Lognormal Diffusion", in
Advances in Futures and Options Research
, volume 7, 1994. Az absztrakt elérhető online
Wales, Jimmy, Andrea Weckerle
(2009).
Most Define User-Generated Content Too Narrowly
”.
Advertising Age
80
. [2012. július 18-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. október 16.)
Jegyzetek
szerkesztés
10
11
12
13
14
Lamb, Brian
Q&A: Jimmy Wales, Wikipedia founder
”,
C-SPAN
, 2005. szeptember 25.. [2012. szeptember 9-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2006. október 31.)
Jimmy Wales
, 2019. szeptember 13.
Jimmy Wales
Britannica Book of the Year
2007.
(Hozzáférés: 2007. július 25.)
Wikipedia: 50 languages, 1/2 million articles
Wikimedia Foundation Press Release
Wikimedia Foundation
, 2004. április 25.
(Hozzáférés: 2009. április 10.)
10
11
Brain scan: The free-knowledge fundamentalist
”,
Technology Quarterly
The Economist
, 2008. június 5.
(Hozzáférés: 2008. június 9.)
Keen, Andrew.
Andrew Keen on New Media
”,
The Independent
, 2008. június 2.
(Hozzáférés: 2008. június 8.)
10
11
12
Mangu-Ward, Katherine.
Wikipedia and beyond: Jimmy Wales' sprawling vision
”,
Reason
, 2007. június 1., 21.
oldal. [2009. szeptember 3-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Singer, Michael.
Free Encyclopedia Project Celebrates Year One
”,
Jupitermedia
, 2002. január 16.. [2003. március 16-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2008. február 27.)
10
Poe, Marshall
(2006. szeptember 1.).
The Hive
”.
The Atlantic Monthly
(Hozzáférés: 2008. február 29.)
Halstead, Larry.
Wikipedia teams with Yahoo!
”,
Tampa Bay Business Journal
, 2005. április 7.
(Hozzáférés: 2009. április 12.)
Bergstein, Brian.
Sanger says he co-started Wikipedia
”,
MSNBC
, 2007. március 25.
(Hozzáférés: 2007. március 26.)
Olson, Parmy.
A New Kid On The Wiki Block
”,
Forbes
, 2006. október 18.. [2012. december 6-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2009. március 28.)
Terdiman, Daniel
Wikimedia Foundation restructures its board
CNET News
, 2008. április 30.
[2012. december 8-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. május 19.)
McNichol, Tom.
Building a Wiki World
”,
Business 2.0
CNN
, 2007. május 1.
(Hozzáférés: 2007. október 31.)
Anderson, Chris.
Jimmy Wales: The (Proud) Amateur Who Created Wikipedia
”,
Time
, 2006. április 30.. [2020. szeptember 30-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2008. február 17.)
Frith, Holden.
Wikipedia founder launches rival online encyclopaedia
”,
The Times
, 2007. március 26.. [2011. április 27-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2008. március 7.)
Evans, Mark.
Co-founder has learned to roll with the punches
”,
National Post
, 2006. március 2.. [2009. október 8-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Rogoway, Mike
Wikipedia & its founder disagree on his birth date
Silicon Forest
The Oregonian
, 2007. július 27.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Kazek, Kelly
Geek to chic: Wikipedia founder a celebrity
The News Courier
, 2006. augusztus 11.
[2008. március 20-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
Pink, Daniel H..
The Book Stops Here
”,
Wired
, 2005. március 13.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Brown, David.
Jimmy Wales '83
”,
Alumni Profiles
Randolph School
, 2007. december 11.. [2010. április 18-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Barnett, Cynthia.
Wiki Mania
”,
Florida Trend
, 2005. szeptember 1., 62.
oldal. [2002. október 17-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
Schiff, Stacy.
Know It All
”,
The New Yorker
, 2006. július 31.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Lipsky-Karasz, Alisa
Mr. Know-It-All
magazine
, 2008. szeptember 1.
[2008. november 20-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Brennen, Jensen.
„Access for All”,
The Chronicle of Philanthropy
, 2006. június 26.
Hansen, Evan.
Wikipedia Founder Edits Own Bio
”,
Wired News
, 2005. december 19.. [2012. május 30-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Rosenzweig, Roy
(2006. június 1.).
Can History Be Open Source? Wikipedia and the Future of the Past
(reprint).
The Journal of American History
93
(1), 117-146. o. [2009. április 30-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. április 22.)
Gouthro, Liane.
Building the world's biggest encyclopedia
”,
PC World
CNN
, 2000. március 14.. [2006. március 3-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Marks, Paul
(2007. február 3.).
Interview with Jimmy Wales: Knowledge to the people
(video).
New Scientist
193
(2589), 44. o,
Kiadó
Reed Business Information.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Sidener, Jonathan.
Everyone's encyclopedia
”,
The San Diego Union-Tribune
, 2004. december 6., C1.
oldal
(Hozzáférés: 2009. április 22.)
Sanger, Larry.
The Early History of Nupedia and Wikipedia: A Memoir
”,
Slashdot
, 2005. április 18.
(Hozzáférés: 2005. október 31.)
Sanger, Larry
What Wikipedia is and why it matters
meta.wikimedia.org
Wikimedia Foundation
, 2002. január 18.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Sanger, Larry
My resignation--Larry Sanger
meta.wikimedia.org
Wikimedia Foundation, 2007. március 5.
(Hozzáférés: 2009. október 17.)
Terdiman, Daniel
Wikipedia's co-founder eyes a Digital Universe
CNET News
, 2006. január 6.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Smith, Wes.
He's the "God-King," but you can call him Jimbo
”,
Seattle Times
, 2007. január 15.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Finkelstein, Seth.
Wikipedia isn't about human potential, whatever Wales says
”,
The Guardian
Guardian Media Group
, 2008. szeptember 25.
(Hozzáférés: 2009. április 27.)
Meyers, Peter.
Fact-Driven? Collegial? This Site Wants You
”,
The New York Times
, 2001. szeptember 20., C2.
oldal
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Free Encyclopedia Project, Wikipedia, Creates 20,000 Articles in a Year (Wikipedia 2002 Press release)
”,
Wikipedia
, 2002. január 15.
(Hozzáférés: 2009. április 4.)
Wales, Jimmy.
3apes open content web directory
”,
Yahoo! Tech Groups forum post
WebCite
, 2002. augusztus 6.. [2009. április 1-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2009. április 3.)
Sanger, Larry
My role in Wikipedia (links)
larrysanger.org
(Hozzáférés: 2009. szeptember 27.)
Mehegan, David.
Bias, sabotage haunt Wikipedia's free world
”,
The Boston Globe
, 2006. február 12., 4.
oldal. [2016. március 4-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Paoletto, William.
Interview with Wikipedia Founder Jimmy Wales
”,
Big Oak Blog
, 2009. április 2.. [2021. február 24-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2009. április 2.)
Cadenhead, Rogers
Wikipedia Founder Looks Out for Number 1
cadenhead.org, 2005. december 19.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Mitchell, Dan.
Insider Editing at Wikipedia
”,
The New York Times
, 2005. december 24.
(Hozzáférés: 2009. április 22.)
Blakely, Rhys
Wikipedia founder edits himself
The Times
, 2007. december 20.
[2007. február 21-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Miller, Rob "Roblimo".
Wikipedia Founder Jimmy Wales Responds
”,
Slashdot
, 2004. július 28.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Ilse Arendse.
MySpace will fail..
”,
News24
, 2007. április 20.
(Hozzáférés: 2009. augusztus 27.)
halott link
Cohen, Noam.
Open-Source Troubles in Wiki World
”,
The New York Times
, 2008. március 17.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Gleick, James
Wikipedians Leave Cyberspace, Meet in Egypt
The Wall Street Journal
, 2008. augusztus 8.
(Hozzáférés: 2009. május 12.)
Twist, Jo.
Open media to connect communities
”,
BBC News
, 2005. november 5.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Cadelago, Chris.
Wikimedia pegs future on education, not profit
”,
San Francisco Chronicle
, 2008. augusztus 24.
(Hozzáférés: 2009. május 19.)
Neate, Rupert
Wikipedia founder Jimmy Wales goes bananas
telegraph.co.uk
, 2008. november 7.
(Hozzáférés: 2009. április 21.)
Anthere [Florence Devouard]
Board of Trustees
wikimediafoundation.org
Wikimedia Foundation, 2004. augusztus 23.
(Hozzáférés: 2009. október 17.)
Moses, Asher.
Wikipedia's Jimmy Wales accused of expenses rort
”,
Sydney Morning Herald
, 2008. március 5.
(Hozzáférés: 2009. október 17.)
Kim, Ryan.
Allegations swirl around Wikipedia's Wales
”,
San Francisco Chronicle
, 2007. március 5.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Moses, Asher
More woes for Wikipedia's Jimmy Wales
Sydney Morning Herald
, 2008. március 11.
(Hozzáférés: 2008. március 11.)
Wiki boss 'edited for donation'
BBC News
, 2008. március 12.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Deutschman, Alan.
Why Is This Man Smiling?
”,
Fast Company
, 2007. március 1.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Runciman, David
(2009. május 28.).
Like Boiling a Frog
”.
London Review of Books
. [2009. május 27-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. május 21.)
Sirius, R.U.
Jimmy Wales Will Destroy Google
10 Zen Monkeys
, 2007. július 29.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Florida Marriage Collection, 1822-1875 and 1927-2001
Ancestry.com
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Statement of Jimmy Wales
(angol nyelven), 2008. március 1.
[2009. június 30-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. december 18.)
The Canadian Press
Canadian pundit, Wikipedia founder in messy breakup
Canadian Broadcasting Corporation
, 2008. március 2.
[2008. március 4-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Moses, Asher.
Ex takes her revenge on Mr Wikipedia
”,
The Sydney Morning Herald
, 2008. március 4.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Bergstein, Brian.
Wikipedia's Wales defends breakup, expenses
”,
USA Today
, 2008. március 5.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Agrell, Siri.
Ms. Marsden's cyberspace breakup: tit-for-tat-for-T-shirt
”,
The Globe and Mail
, 2008. március 4.. [2008. március 6-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Donnelly, Laura.
Wiki wedding: Wikipedia founder Jimmy Wales marries Tony Blair's former aide
”,
The Daily Telegraph
, 2012. október 6.
(Hozzáférés: 2017. december 26.)
EFF Honors Craigslist, Gigi Sohn, and Jimmy Wales with Pioneer Awards
”,
Kansas City infoZine News
, 2006. április 28.. [2019. május 18-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Knox College Honorary Degrees
Archiválva
2006. szeptember 2-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
", knox.edu. Hozzáférés ideje: 2008-10-31.
Ewalt, David M..
The Web Celeb 25
”, 2007. január 23.
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Participants > Speakers > Jimmy Wales
”,
iCommonsSummit.org
. [2012. július 18-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Corum announces Jimmy Wales as The Global Brand Icon of the Year Award
”,
MattBaily.ca
, 2008. szeptember 14.. [2008. december 24-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2008. október 31.)
Woodall, James
Peter Gabriel: Rocker, Human-Rights Advocate
Intelligent Life
The Economist Group
[2009. október 10-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2009. október 20.)
The Economist Innovation Awards and Summit
”,
economist.com
, 2008. október 30.
(Hozzáférés: 2008. november 8.)
Nokia Foundation awards the founder of Wikipedia
Nokia.com, 2009. november 4.
(Hozzáférés: 2009. november 5.)
Barnett, Emma.
Jimmy Wales interview: Wikipedia is focusing on accuracy
”, 2009. november 17.
A Wikipédia kapta az Asztúria Hercegnő-díjat
”,
Sg.hu
, 2015. június 17.
(Hozzáférés: 2015. október 23.)
További információk
szerkesztés
A magyar
Wikidézetben
további idézetek találhatóak
Jimmy Wales
témában.
Wikimédia Commons
tartalmaz
Jimmy Wales
témájú médiaállományokat.
Honlapja
Szerkesztői lapja az angol Wikipédiában
Newsweek cikk
USA Today interjú (angol)
Videófelvétel, melyen Jimmy Wales a Wikipédiáról beszél
IT Conversations interjú
“The Intelligence of Wikipedia" beszélgetés, készült 2005. július 11-én
"Q and A" interjú
Jimmy Wales a Népszabadságban
halott link
Jimmy Wales a Magyar Narancsban
Archiválva
2011. szeptember 22-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
Sablon:Wikimédia Alapítvány
sz
Wikimédia Alapítvány
Emberek
Jelenlegi
Maryana Iskander
Lisa Seitz-Gruwell
Dariusz Jemielniak
Rebecca MacKinnon
Raju Narisetti
Rosie Stephenson-Goodknight
Esra'a Al Shafei
Jimmy Wales
Korábbi
Hampton Catlin
Danese Cooper
Bishakha Datta
Florence Devouard
Oscar van Dillen
Sue Gardner
Arnnon Geshuri
Mike Godwin
Aaron Halfaker
James Heilman
Guy Kawasaki
Patricio Lorente
Katherine Maher
Erik Möller
Larry Sanger
Lila Tretikov
Luis Villa
Projektek
Wikipédia
List of Wikipedias
Wikiszótár
List of Wiktionaries
Wikimédia Commons
Wikidata
Wikidézet
Wikikönyvek
Wikiforrás
Wikifajok
Wikihírek
Wikiegyetem
Wikivoyage
Wikifunctions
Absztrakt Wikipédia
Egyéb
Wikimedia movement
List of Wikimedia chapters
Wikimánia
Wiki Indaba
MediaWiki
Litigation
G & G v Wikimedia Foundation Inc
Wikimedia Foundation v. NSA
Knowledge Engine
Wikimedia Enterprise
Kapcsolódó
The Signpost
Wikipedia Monument
Wikimedian of the Year
Tides Foundation
Wikipedia for World Heritage
ChatGPT és Wikipédia
Sablon:Wikipédia
sz
Wikipédia
A Wikipédia
Wikipédia
és
története
Miért nagyszerű?
Miért nem nagyszerű?
Tíz dolog, amit érdemes tudni a Wikipédiáról
Wikipédia a sajtóban
2001–2005
2006–2010
2011–2015
2016–
Alapítók:
Jimmy Wales
Larry Sanger
Wikimédia Alapítvány
MediaWiki
Wikimánia
Nupédia
Wapédia
A magyar Wikipédia
Magyar Wikipédia
munkatársai
Alapító:
Gervai Péter
statisztikák
mérföldkövek
Wikimédia Magyarország
wikitalálkozók
a sajtóban:
2003–2007
2008–2012
2013–
Wikimédia-társprojektek
Commons
Wikidata
Wikiegyetem
Wikifajok
Wikiforrás
Wikihírek
Wikidézet
Wikikönyvek
Wikiszótár
Wikivoyage
Wikifunctions
Absztrakt Wikipédia
Meta
Egyéb
ChatGPT és Wikipédia
A Wikipédia megbízhatósága
Vandalizmus a Wikipédiában
Citizendium
Kiwix
Mit tartalmaz a magyar Wikipédia?
Wikipedia Zero
Nemzetközi katalógusok
WorldCat
E39PBJtrWdbGYPg6qYgqbfjt8C
VIAF
96800423
LCCN
no2009117557
ISNI
0000 0000 7056 4830
GND
171494229
SUDOC:
169103838
NKCS
pna20221169588
USA-portál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „
Kategóriák
Médiaszemélyiségek
Amerikai üzletemberek
Wikipédia-alapítók
1966-ban született személyek
Élő személyek
Rejtett kategóriák:
Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal
Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 júliusából
Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 augusztusából
Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval
Jimmy Wales
Új téma nyitása