Kína – Wikipédia

Kína – Wikipédia
Ugrás a tartalomhoz
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a
közzétett változat
ellenőrizve
2026. április 5.
Pontosság
ellenőrzött
Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak
pinjin és magyaros átírása
között
ide kattintva
szabadon lehet választani.
Kínai Népköztársaság
中华人民共和国
Csunghua Zsenmin Kunghokuo
Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó
Kína zászlaja
Kína címere
Nemzeti himnusz
《义勇军进行曲》
Az önkéntesek indulója
Fővárosa
Peking
é. sz. 39° 55′
k. h. 116° 23′
39.916666666667
116.38333333333
39.916667°N 116.383333°E
Koordináták
é. sz. 39° 55′
k. h. 116° 23′
39.916666666667
116.38333333333
39.916667°N 116.383333°E
Legnagyobb város
Sanghaj
Shanghai
Államforma
köztársaság
Vezetők
Elnök
(államfő)
Hszi Csin-ping
Xi Jinping
Az Államtanács elnöke
(kormányfő)
Li Csiang
Li Qiang
Az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnöke
(házelnök)
Csao Lö-csi
Zhao Leji
Hivatalos nyelv
11 hivatalos nyelv, a legfontosabb a
mandarin
A Kínai Népköztársaság kikiáltása
1949
október 1.
Tagság
Lista
Egyesült Nemzetek Szervezete
Kereskedelmi Világszervezet
Sanghaji Együttműködési Szervezet
G20
Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Nemzetközi Fejlesztési Társulás
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
Afrikai Fejlesztési Bank
UNAMID
ASEAN Regional Forum
Ázsiai Fejlesztési Bank
Karibi Fejlesztési Bank
Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa
Interpol
Nukleáris Szállítók Csoportja
Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet
UNESCO
Föld-megfigyelési Csoport
Egyetemes Postaegyesület
Nemzetközi Távközlési Egyesület
Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet
Meteorológiai Világszervezet
Egészségügyi Világszervezet
BRICS
atomhatalom
BRIC
Antarktisz-egyezmény
Vám Világszervezet
atomsorompó szerződés
Népesség
Népesség
1 442 965 000
(2021, népességbecslés)
Rangsorban
Becsült
1 416 000 000
fő
(2025)
Rangsorban
Népsűrűség
151 fő/km²
GDP
2024 (nominális)
Összes
18 743 milliárd
USD
2.
Egy főre jutó
13 313 USD (2024)
kb. 69.
PPP
: 23 845 USD (2024)
HDI
(2023)
0,797
78.
magas
Földrajzi adatok
Terület
9 640 821 km²
Rangsorban
4.
Víz
2,8%
Időzóna
kínai zónaidő (
UTC
+8)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem
zsenminpi
CNY
Nemzetközi gépkocsijel
PRC
Hívószám
86
Segélyhívó telefonszám
119
110
120
Internet TLD
.cn
Villamos hálózat
220 volt
Elektromos csatlakozó
NEMA 1-15
Europlug
AS/NZS 3112
Közlekedés iránya
jobb
Wikimédia Commons
tartalmaz
Kínai Népköztársaság
témájú médiaállományokat.
Kínai Népköztársaság
, röviden
Kína
egyszerűsített kínai írásmóddal
中华人民共和国 (中国),
pinjin
Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó
(Zhōngguó)
, magyaros átírásban:
Csunghua Zsenmin Kunghokuo
(Csungkuo)
) a világ
második legnépesebb
és
Kelet-Ázsia
legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind
Közép-Ázsiában
, mind a tengeren vannak területei. Az ország
1949
-től kezdve kettéosztva él: a Kínai Népköztársaság,
Peking
(北京,
Pejcsing
Běijīng
) fővárossal, illetve a
Tajvan
Taiwan
(臺灣 / 台灣) szigetéből és annak környékéből álló
Kínai Köztársaság
Tajpej
Taipei
fővárossal. Eleinte az utóbbit ismerték el nemzetközileg (még az
ENSZ
Biztonsági Tanácsában is
tajvani
taiwani
képviselők ültek), ám az
1970-es években
tapasztalt amerikai–kínai közeledés után megváltozott a helyzet. Bár ma nem tekintik önálló államnak
Tajvant
Taiwant
, az amerikai erők mindeddig megakadályozták, hogy a Kínai Népköztársaság bekebelezze.
A két állam eltérően fejlődött a
20. század
végén. Az élet rengeteg terén más-más szokások alakultak ki. Míg a szárazföldön
Mao Ce-tung
Mao Zedong
által
1956
és
1958
között folyamatosan bevezetett egyszerűsített kínai írásmódot használják,
Tajvanban
Taiwanban
még mindig a hagyományos írásjegyekkel írnak.
Kína a világ legősibb folyamatos civilizációja, amely már az
ókorban
önálló kulturális egységet alkotott, és igen fejlettnek számított. Számos,
Európában
csak jóval később megismert találmány (
mágnes
iránytű
papír
nyomtatás
lőpor
porcelán
selyem
fogaskerék
acél
stb.) már az ókorban vagy a kora-középkorban ismert volt Kínában és innen szivárogtak a
selyemút
közvetítésével nyugat felé különböző tudományos felfedezésekkel együtt. Az egységes birodalom (i.
e. 221-es) megalakulása óta lényegében egységben, a különböző dinasztiák vezetésével és a többi kultúrától függetlenül fejlődött egészen a
19. századig
, amikor az angolok
félgyarmati
sorba taszították. Egészen a 20. század közepéig a különböző nagy- és középhatalmaknak kiszolgáltatva létezett, közben egy rendszerváltást átélve,
1949
-ben a szárazföldön ismét beköszöntött az egység, megalakult a jelenleg is fennálló Kínai Népköztársaság, és az ellenzék kiszorult
Tajvan
Taiwan
szigetére.
Kína ma
nagyhatalom
, a világ második gazdasági és harmadik katonai potenciáljával és a
második legnagyobb népességével
. Jelentős kínai
etnikum
él a világ különböző területein, elsősorban
Délkelet-Ázsiában
és a nyugati államokban.
Elnevezései és etimológia
szerkesztés
Nevének feltehető forrása a kínai
Csin
Qin
dinasztia neve, ami indiai és portugál közvetítéssel jutott el Európába. A középkori olasz kiejtés nyomán lett a szókezdő hang a magyar nyelvben „
”.
Egyes más elképzelések szerint a tea (茶,
csa
chá
), illetve a selyem (丝,
sze
sī
) szóban keresendő a szó eredete, de azt is felvetették, hogy az első
kínai császár
Csin Si Huang-ti
Qín Shǐ Huáng Dì
(秦始皇帝) nevéből alakult ki.
Ami a
kínai
Csungkuo
Zhōngguó
(中国) szót illeti, ez magyarul annyit tesz, mint
Középső birodalom
vagy
Középső királyság.
Ezt a nevet egyszerűen azért alkalmazták, mert saját szempontjukból érthetően az ismert világuk közepén helyezkedtek el. Azonban a jelentéstartalma a szónak folyamatosan változott a korai időszakokban: a
Sárga-folyó
(黄河,
Huangho
Huánghó
) körüli fejlett királyságokat, később egészen a
Jangce
(长江,
Csang-csiang
Cháng Jiāng
) vidékéig tartó területeket, míg a
Tang-dinasztia
alatt az úgynevezett barbár (nem kínai) területeket is beleértették.
További, a kínai nyelvben használatos elnevezései:
中华人民共和国,
Zhōng-huá Rénmín Gònghéguó
– Kínai Népköztársaság (KNK). Hivatalos név.
华,
Huá
– Rövidítésekben, összetett szavakban jelöli Kínát és a kínaiakat.
中华民国,
Zhōnghuá Mínguó
– Kínai Köztársaság. A tajvaniak így nevezik Tajvant, de a KNK-ban nem fogadják el ezt az elnevezést.
Földrajz
szerkesztés
Bővebben:
Kína földrajza
A térség műholdképe
India
Nepál
Mongólia
Kazahsztán
Oroszország
Mianmar
Észak-Korea
Dél-Korea
Japán
Tajvan
Fülöp-szk.
Laosz
Th.
Viet-
nám
Csengcsou
Csengtu
Csungking
Hangcsou
Harbin
Hongkong
Hszian
Kanton
Lhásza
Nanking
Peking
Sanghaj
Senjang
Sencsen
Tiencsin
Ürümcsi
Vuhan
Sárga-
tenger
Bengáli-öböl
Csendes-
óceán
A l t a j
Hajnan
Rjúkjú-
szigetek
Góbi
sivatag
Tarim-
medence
Tien-san
Tibeti-fennsík
K u n l u n
Kara-
korum
Himalája
térkép szerkesztése
A körülbelül
Európa
méretű ország a következő államokkal határos:
Észak-Korea
(Koreai Népi Demokratikus Köztársaság),
Oroszország
Mongólia
Kazahsztán
Kirgizisztán
Tádzsikisztán
Afganisztán
Pakisztán
India
Nepál
Bhután
Mianmar
Burma
),
Laosz
és
Vietnám
. A kínai szárazföldet keleten és délen a Pohaj- (渤海,
Bóhǎi
), a Sárga- (黃海道,
Huánghǎi
), a Kelet-kínai- (东海,
Dōnghǎi
) és a Dél-kínai-tenger (南海, Nánhǎi) szegélyezi. A kínai felségvizeken több mint 5000 sziget fekszik, amelyek közül a két legnagyobb
Tajvan
(台湾,
Táiwān
) és
Hajnan
(海南,
Hǎinán
).
Kínának lezáratlan területi vitái vannak
Indiával
, egy szigetcsoport hovatartozásáról
Japánnal
, valamint a Dél-kínai-tenger egyes szigetcsoportjainak kérdésében Délkelet-Ázsia országainak nagy részével. Egészen az
1997
-es megegyezésig az orosz-kínai határnál fekvő bizonyos területek hovatartozása is vitatott volt. Az
1960
-as és
70-es években
a Kínai Népköztársaság (KNK) kemény, konfrontatív külpolitikát folytatott, ami véres incidensekhez vezetett a kínai-szovjet, a kínai-indiai és a kínai-vietnámi határok mentén. Az utóbbi egy-két évtizedben a KNK a viták békés rendezésének útját választotta, s a vitatott területek hovatartozásáról szakértői tárgyalásokon szándékozik megegyezésre jutni a szomszédaival. Nem egyértelmű még Tajvan helyzete: a Kínai Népköztársaság saját részeként tartja számon a Dunántúl méretű, 21 milliós lakosságú szigetet, de az de facto nem áll az ellenőrzése alatt (ld. alább).
A mai Kína területének jelentős része történelmileg nem tartozott Kínához, csak az utóbbi néhány évszázadban foglalták el a kínai császári seregek. Ilyen Nyugat- és Észak-Kína nagy, ma is főleg nemzeti kisebbségek által lakott része, például Tibet (西藏,
Xīzàng
) és Kelet-Turkesztán (新疆,
Xīnjiāng
).
Erősen leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy Kína területe nyugatról keletre lépcsőzetesen lejt. Nyugaton nagyrészt magas hegységek találhatók:
Himalája
(喜马拉雅,
Xĭmălāyă
),
Kunlun
(昆仑,
Kūnlún
),
Tiensan
(天山,
Tiānshān
) stb., valamint a
Csinghaj-tibeti-fennsík
(青藏高艕,
Qīngzàng gāoyuán
), innen keletre haladva egyre alacsonyabb hegységek és fennsíkok következnek, s végül az ország keleti felének nagy része alföld. Az ország szárazföldi területének több mint kétharmadát hegységek foglalják el.
Geopolitika
szerkesztés
Az ország geopolitikai fekvése rendkívül kedvezőtlen. 14 országgal határos, köztük olyan ellenséges potenciális nagyhatalmakkal, mint Vietnám. Tengeren két globális pénzügyi, gazdasági hatalommal osztozik:
Japán
és
Dél-Korea
, melyek a nyugati érdekszféra kelet-ázsiai vezetői, továbbá a szintén ellenséges
Fülöp-szigetek
. Tengerei sekélyek, ráadásul az ország infrastruktúrája, kereskedelme és gazdasága a partvidéken összpontosul, így különösen érzékeny a tengeri blokádokra. Külön kihívást jelent a Tajvan-kérdés; a sziget katonai erejét a rajta termelt csúcstechnológia biztosítja: a nyugati hatalmak védelmét élvezi. A mindössze 150 kilométerre fekvő, jól fegyverzett terület meggátolja Kínát, hogy védelmi pufferzónát építsen ki a tengeren, a
Tajvani-szoros
pedig a nyersanyagok és csúcstechnológia áruforgalmában okozhat zavarokat. A közelében fekvő őslakos rivális nagyhatalmak mellett állandó hátrány az amerikai katonai jelenlét is. Míg egy konfliktus esetén az óceánpajzzsal és baráti államokkal védett Egyesült Államok geopolitikai nyert helyzetből indulna, Kínának még a szomszédos ellenséges államok vagy
Tajvan
semlegesítése is rendkívüli erőfeszítést és veszteségeket jelentene, nemhogy egy
NATO
-beavatkozás feltartóztatása.
10
Az
Amerikai Egyesült Államok
mellett gazdaságilag részben kölcsönös függésben áll az
Európai Unióval
, annak is vezető gazdasági nagyhatalmával,
Németországgal
11
Domborzat
szerkesztés
Kína legnagyobb része (mintegy háromnegyede) magashegység. Csak keleten, a tengerpartok közelében, a nagy folyók alsó szakasza mentén vannak hatalmas, termékeny alföldek. Legmagasabb pontja a Mount Everest, más néven
Csomolungma
(珠穆朗瑪峰,
Csumulangma Feng
Zhumulangma Feng
):
8848
m, legalacsonyabb pontja pedig a
Turfáni-mélyedés
(吐魯番盆地,
Tulufan Pendi
): -154
m. Tájai:
Belső-Mongólia Autonóm Terület
Dél-Kínai hegyvidék
Dzsungária
Kínai-alföld
Himalája
Jünnan-fennsík
Yunnan-fennsík
Kunlun
Mandzsúria
Mancsou
Manzhou
Tarim-medence
Tien-san
Tian-shan
Tibet
Vízrajz
szerkesztés
Egy gyár levegőszennyezése
Az
óriáspanda
Közép- és Dél-Kínában őshonos, veszélyeztetett faj
Állatok
Kétpúpú teve
Makákó
Ázsiai aranymacska
Hópárduc
Kínai aligátor
Szibériai tigris
Aranyfácán
Rhinopithecus
Legnagyobb folyók
Jangce
(长江,
Csang Csiang
Chang Jiang
),
Sárga-folyó
(黄河,
Huang Ho
Huang He
),
Hszi Csiang
Xi Jiang
(西江),
Amur
(黑龍江,
Hejlung Csiang
Heilong Jiang
),
Szunghua Csiang
Songhua Jiang
(松花江),
Brahmaputra
(雅鲁藏布江,
Jalu Cangpu Csiang
Yalu Zangbo Jiang
),
Tarim
(塔里木河,
Talimu Ho
Talimu He
),
Jalung Csiang
Yalong Jiang
(雅砻江),
Jalu Csiang
Yalu Jiang
(鸭绿江),
Indus
(印度河,
Jintu Ho
Yindu He
),
Mekong
(湄公河,
Mejkung Ho
Meigong He
).
Legnagyobb tavak
Dongting-tó
(洞庭湖,
Tungting Hu
Dongting Hu
),
Kuku-nór
(青海湖,
Csinghaj Hu
Qinghai Hu
),
Hanka-tó
Poyang-tó
(鄱阳湖,
Pojang Hu
Poyang Hu
),
Lop-nór
Tai-tó
(太湖,
Taj Hu
Tai Hu
),
Nam-tó
Siling-tó
Hongcei-tó
(洪泽湖,
Hungcö Hu
Hongze Hu
),
Hulun-tó
Éghajlat
szerkesztés
Kína éghajlata a nagy területi kiterjedés miatt igen változatos. Legnagyobb része szárazföldi éghajlatú, de déli területei már a trópusi és szubtrópusi övezetben találhatók, míg északi területei a hideg övhöz fekszenek közel. A domborzatnak megfelelően Kínában jócskán találunk magashegységi, valamint sivatagi éghajlatú területeket is. Az ország déli és keleti területei monszun hatás alatt állnak: tavasszal és nyáron a Csendes-óceán felől érkező meleg
monszun
szelek sok csapadékot hoznak, így a nyár Kína nagy részén meleg és csapadékos. Télen viszont északnyugat felé haladva egyre szárazabb és hidegebb az időjárás. Tehát délkeleten a nyár forró és csapadékos, a tél enyhe és csapadékos, míg északnyugaton a nyár forró és csapadékos, a tél hideg és száraz. Természetesen egyes területeken a domborzat jelentősen módosítja ezeket a tendenciákat.
Az ország déli területein a szubtrópusi monszunéghajlat az uralkodó, az északi, tengerhez közeli vidékeken a nedves
kontinentális
, beljebb száraz kontinentális, illetve
Belső-Mongólia Autonóm Terület
egyes vidékein a mérsékelt övi
sivatag
éghajlat jellemző. A magashegységekben és Tibetben
hegyvidéki éghajlat
van.
Élővilág, természetvédelem
szerkesztés
A kínai gazdaság erősödésével párhuzamosan nőtt a környezetszennyezés, amely az egész Földre hatással van: a 2000-es évek elején hetente mintegy két új
erőművet
adnak át Kínában, amelyek működése a
globális felmelegedési válságot
is egyre fokozta.
12
Súlyos gondot okoz a termőtalaj eróziója, a vizek és a levegő elszennyeződése. Kevés az ivóvíz,
13
14
a sivatagok terjeszkednek.
15
A születési rendellenességgel világra jövő csecsemők aránya 2001 óta közel 40%-kal növekedett: míg 2001-ben minden 10 ezer szülésre átlagosan 104,9 testi fogyatékos eset jutott, addig 2006-ban már 145,5. A Kínában születő évi 20 millió csecsemőből 0,8–1,2 millió újszülött valamilyen születési hibával jön világra, közülük 300 ezer babánál szemmel látható a fogyatékosság.
16
17
Lásd még:
Kategória:Kína élővilága
Nemzeti parkjai
szerkesztés
Kínában 187 nemzeti park található. Ezek többsége nem összefüggő területen fekszik, hanem egyenként is sok védett terület tartozik hozzájuk. Helyzetüket 1999-ben szabályozták.
Természeti világörökség
szerkesztés
Bővebben:
Kína világörökségi helyszínei
A lista az
UNESCO
világörökségi programjának
kínai helyszíneit sorolja fel.
Kína
2014-ben 47 világörökségi helyszínnel rendelkezett, amellyel második volt a világon. A helyszínek közül
33
kulturális,
10
természeti és
kulturális és természeti (vegyes) helyszín.
Történelem
szerkesztés
Bővebben:
Kína történelme
Bővebben:
Kínai Birodalom
Bővebben:
Kínai uralkodók listája
Kína történelme
ŐSI
Neolitikus
i. e. 8500 – i. e. 2070 körül
Hszia-dinasztia
i. e. 2070 – i. e. 1600 körül
Sang-dinasztia
i. e. 1600 – i. e. 1046 körül
Csou-dinasztia
i. e. 1046 – i. e. 256 körül
Nyugati Csou
Keleti Csou
Tavasz és ősz
Hadakozó fejedelemségek
CSÁSZÁRI
Csin-dinasztia
i. e. 221 – i. e. 207
Han-dinasztia
i. e. 206 – i. sz. 220
Nyugati Han
Hszin-dinasztia
Keleti Han
Három királyság
220–280
Vej
Su
és
Vu
Csin-dinasztia
265–437
Nyugati Csin
Keleti Csin
Tizenhat királyság
Déli és északi dinasztiák
420–589
Szuj-dinasztia
581–618
Tang-dinasztia
618–907
Vu Cö-tien
690–705)
Az öt dinasztia és
a tíz királyság
907–960
Liao-dinasztia
907–1125
Szung-dinasztia
960–1279
Északi Szung
Nyugati Hszia
Déli Szung
Csin
Jüan-dinasztia
1271–1368
Ming-dinasztia
1368–1644
Csing-dinasztia
1644–1911
MODERN
Kínai Köztársaság
1912–1949
Kínai
Népköztársaság
1949–jelen
Tajvan
1949–jelen
Sablon:Kína történelme
sz
Kína a legősibb folyamatosan fennálló civilizáció. A
Sárga-folyó
évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már az
i. e. 6. évezredben
kialakult a földművelő életmód.
A mondabeli első kínai császár
Huang-ti
Huang Di
i. e. 2100-ban
alapította meg az első kínai államot a mai
Peking
környékén. Ezután kialakult a többi kínai királyság is.
I. e. 221 táján a
Csin
Qin
állam
Csin Si Huang-ti
Qin Shi Huangdi
vezetésével egymás után legyőzte a többi tizenegy nagyobb fejedelemséget, létrejött az egységes kínai állam. Ez a császárság eltérő etnikumokat egyesített, de kifelé jól védhető volt: keletről a tenger, délről az áthatolhatatlan erdőségek, nyugatról a hegyek határolták. Mindössze északról volt sebezhető. A
nomád
népek támadásait kivédendő épült meg az i. e. 5-1. évszázad között a
kínai nagy fal
erődrendszer, melynek egységesítése
Cseng
Zheng
császár érdeme.
Lao-ce
i. e. 6. században
élt kínai
filozófus
szobra
Csin-dinasztia
Qin-dinasztia
, majd az azt követő
Han-
és
Csin-dinasztia
Jin-dinasztia
uralkodása idején Kína óriásit fejlődött. A virágzásnak a
hunok
i.sz.
316
-os hódítása vetett véget. Kína 589-ig sok részre szakadva maradt, majd
589
-ben a
Szuj-dinasztia
Sui-dinasztia
egyesítette. A
Tang-dinasztia
vezetésével
875
-ig maradt egységes állam, akkor sok fejedelemségre esett szét. Ez az „öt dinasztia kora”, amely
960
-ig tartott. A
Szung-dinasztia
Song-dinasztia
vezetése alatt Kína újra egyesült. Az
1127
-es
dzsürcsi
hódítással véget ért a kínai dinasztiák kora.
1279
-ben
Kubiláj
mongol vezér lett a kínai császár, megalapította a
Jüan-dinasztiát
Yuan-dinasztia
. Ennek helyébe
1368
-ban a kínai
Ming-dinasztia
lépett. Végül
1644
és
1911
között a
mandzsu
Csing-dinasztia
Qing-dinasztia
uralkodott. Ekkor alakult ki Kína jelenlegi határa. Elfoglalták
Tajvant
Taiwan-t
és
Tibetet
, határszerződést kötöttek
Oroszországgal
. Kína a
18. század
végéig terjeszkedett.
Csien-lung
Qianlong
császár halála után megindult Kína bomlása.
Az
1842
-es, majd
1856
60
-as
ópiumháborúk
során Kína az
egyenlőtlen szerződések
révén lényegében függőségbe,
félgyarmati
helyzetbe került, elsősorban
Angliától
, de más akkori nagyhatalmaktól is. Közben az elnyomott tömegek egyre jobban lázadoztak. Az
1901
-ben levert
bokszerlázadás
után
1911
-ben
polgári demokratikus forradalom
döntötte meg a császárságot. Kína
köztársaság
lett. Ezután hamar eluralkodott a káosz, bekövetkezett a
hadurak kora
. Gyakran beavatkoztak külső hatalmak, elsősorban
Japán
és
Anglia
1925
-ben
polgárháború
tört ki, amely
1949
-ig tartott. A
második világháború
idején, a Japán ellen vívott háború közben is alig szünetelt a polgárháború. A nemzetközileg elismert kínai kormány élén a
Kuomintang
Guomindang
(Nemzeti Párt)
állott. 1949-ben a kommunisták a szárazföldről kiszorították a
Kuomintang
Guomindang
pártot
Tajvan
Taiwan
szigetére. Megalakult a
Mao Ce-tung
Mao Zedong
vezette Kínai Népköztársaság.
1958
-ban
Mao Ce-tung
Mao Zedong
meghirdette a „
nagy ugrást
”. Az ekkor megkezdődött folyamatok az
1966
69
-es
kulturális forradalomban
érték el csúcspontjukat.
'70-es évektől
kezdve a Maot követő
Teng Hsziao-ping
hatására Kína folyamatosan bontotta le merev rendszerét. Gazdaságpolitikája
kapitalista
jellegű lett, miközben a
pártállam
fennmaradt. A
demokráciát
követelő
1989
-es
diáklázadást
vérbe fojtotta a
karhatalom
Csiang Cömin
Jiang Zemin
elnök, és
Csu Zsung-csi
Zhu Rongji
miniszterelnök vezették az országot az
1990-es években
. Az ő irányításuk alatt Kína gazdasági teljesítménye hozzávetőleg 150 millió parasztot emelt ki a mélyszegénységből és az ország átlagos GDP növekedése 11,2% volt.
18
19
Az ország formálisan csatlakozott a
Kereskedelmi Világszervezethez
2001-ben, és szintén magas gazdasági növekedést ért el
Hu Csin-tao
és
Ven Csia-pao
kormányzása idején is a 2000-es években. A gyors növekedés azonban súlyos hatással volt az ország természetes erőforrásaira és a környezetre,
20
21
amely tüntetésekhez és személycserékhez vezetett a politikában.
22
23
2008-ban kirobbant gazdasági világválság
ellenére az életminőség továbbra is gyorsan javult az országban, viszont a központosított politikai ellenőrzés nem enyhült.
24
Hszi Csin-ping
2012-ben a kommunista párt vezetőségében történő változásokra utaló jelek voltak megfigyelhetők, például
Vang Li-csun
Csungking
polgármester helyettese bizalmas információkat szolgáltatott ki az amerikaiak részére, amely hatalmas botrányt keltett Kínában.
25
2012 novemberében, a KKP 18. kongresszusa során, Hu Csin-tao vezetői helyét
Hszi Csin-ping
vette át.
26
27
A kínai kormány nagyszabású gazdasági reformokba kezdett,
28
29
amely strukturális bizonytalanságokkal küzdött és a gazdaság növekedése is lelassult.
30
31
32
33
Hszi–Li kormányzata jelentős reformokat ígért az egygyermekes politikával és a börtönrendszerrel kapcsolatosan.
34
2015. október végén a kínai kormány bejelentette, hogy eltörli a több évtizede érvényben lévő egygyermekes politikáját, és immáron egységesen kettőre emeli a megengedett gyermekek számát családonként.
35
A népesség elöregedésének lassítása érdekében a kínai kormány 2021. május 31-én bejelentette a háromgyermekes politikát.
36
Egy 2022 októberében tartott pártkongresszuson tovább bővítették Hszi hatalmát, kiiktatva minden korábbi nagyhatalmú pártfunkcionáriust a környezetében,
37
az erről szóló szavazás előtt látványosan ki is vezették mellőle elődjét, Hu Csin-taot, amire nem is érkezett hivatalos magyarázat.
38
Politika és közigazgatás
szerkesztés
Bővebben:
A Kínai Népköztársaság államszervezete
Mennyei béke tere
Mao Ce-tung
portréjával
Kínai Népköztársaság
pártállam
, amelyben minden hatalom végső soron, az alkotmány által is megerősítve, a
Kínai Kommunista Párt
, illetve annak vezető testülete, a
KKP KB PB Állandó Bizottsága
kezében van. Az ország legfőbb vezetője az államelnök, aki általában a KKP Központi bizottságának főtitkára, és a
Központi Katonai Bizottság
elnöke is. Ezeket a posztokat 2012-től
Hszi Csin-ping
Xi Jinping
tölti be.
Kínai Népköztársaság államszervezetének
gerincét a népi gyűlések rendszere adja, amelyek élén az
Országos Népi Gyűlés
, a
parlament
áll.
Alkotmány, államforma
szerkesztés
Az
alkotmány
alapján az
Országos Népi Gyűlés
a legfelsőbb törvényhozó hatalom, minden évben két hétig ülésezik, feladata a legfontosabb politikai irányelvek, törvények, az állami költségvetés, valamint a legfontosabb személyi változások megvitatása és elfogadása. A legtöbb törvényt az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága fogadja el.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
szerkesztés
Nép Nagy Csarnoka
a fővárosban, ahol az
Országos Népi Gyűlés
tartja az üléseit
A Nép Nagy Csarnokának nagyterme
Az alkotmány szerint csak az Országos Népi Gyűlés módosíthatja az alkotmányt, hozhat törvényeket és dönthet az ország politikai élete szempontjából jelentősebb kérdésekben. Az Országos Népi Gyűlésben (ONGY) egyaránt képviselve vannak a tartományok, a központi kormányzat alá rendelt városok, a fegyveres erők választott küldöttei, valamennyi nemzetiség, „demokratikus párt” és szervezet. Az ONGY tagjait ötéves időtartamra választják meg. Évente egyszer ülésezik, ülését az ONGY Állandó Bizottsága hívja össze. Mielőtt az ONGY éves ülése megnyílik, előkészítő ülést tart, hogy megválassza az elnökséget és a főtitkárt, és hogy elfogadják a hivatalos programot. Amikor az ONGY nem ülésezik, a munkát az ONGY Állandó Bizottsága folytatja, amely felelősséggel tartozik az ONGY-nek. Az Országos Népi Gyűlésnek széles feladat- és hatásköre van. Ebbe beletartozik az, hogy módosíthatja az alkotmányt, illetve ellenőrzi annak betartását. Törvénybe iktatja és módosítja a bűncselekményekre, az állami szervezetekre és az egyéb fontosabb területekre vonatkozó alapvető szabályokat. Megválasztja a Kínai Népköztársaság elnökét és alelnökét. A
miniszterelnök
javaslata alapján dönt a miniszterelnök-helyettesek, az államtanácsosok, a minisztériumok és a bizottságok vezetésével megbízott miniszterek, a Legfelsőbb Ellenőrzési Főigazgatóság vezetőjének és az Államtanács főtitkárának jelöléséről. Megválasztja a Központi Katonai Bizottság (KKB) elnökét, s az elnök javaslata alapján dönt a KKB más tisztségviselőinek megválasztásáról. Megválasztja a Legfelsőbb Népi Bíróság elnökét és a Legfelsőbb Népi Ügyészség főügyészét. Felülvizsgálja és jóváhagyja a népgazdasági és társadalomfejlesztési tervet, valamint az ezek végrehajtásáról szóló döntéseket. Módosítja vagy érvényteleníti az Állandó Bizottság nem megfelelő határozatait. Jóváhagyja a tartományok, autonóm területek, közvetlenül a központi kormányzat alá tartozó városok létrehozását. Dönt a különleges közigazgatási területek felállításáról, és meghatározza az ottani rendet. Dönt háború és béke kérdéséről. Visszahívhatja, vagy felmentheti hivatalából a KNK elnökét vagy alelnökét, az Állandó Bizottság, az Államtanács és a KKB tagjait, a Legfelsőbb Népi Bíróság elnökét és a Legfelsőbb Népi Ügyészség főügyészét.
Politikai pártok
szerkesztés
Kínai Kommunista Párt
zászlaja
Lásd még:
Kínai Kommunista Párt
Kínában a legfontosabb politikai szervezet a
Kínai Kommunista Párt
(KKP,
Csungkuo Kungcsantang
Zhongguo Gongchandang
). A KKP-n kívül még nyolc politikai párt és nyolc jelentősebb népi szervezet működik. Ezek a szervezetek részt vesznek az állam irányításában. A párt jellegű szervezetek közé tartozik a
Kuomintang
Guomindang
Kínai Forradalmi Bizottsága, amely 1948 januárjában alakult. Jelenleg több mint ötvenháromezer tagot számlál, akik nagyobbrészt a korábbi
Kuomintang
Guomindang
tagjai voltak, illetve akiknek történelmi kapcsolataik vannak a
Kuomintanggal
Guomindanggal
. A Kínai Demokratikus Ligát 1941 októberében alapították. Az eredeti neve Demokratikus Politikai Csoportok Ligája volt. Jelenlegi nevét 1944 szeptemberében vette fel. Ma több mint százharmincezer tagja van, akik kulturális és oktatási körökből kikerült értelmiségiek. A Kínai Demokratikus Nemzetépítés Társaságát 1945 decemberében alapították. Tagsága főként a korábbi hazai gyáriparosokból és üzletemberekből áll. Jelenleg hatvankilencezer tagja van. A Demokráciát Előmozdító Kínai Társaságot 1945 decemberében alapították, tagjai főleg az oktatási, a kulturális, a tudományos és a kiadói területeken dolgozó értelmiségiek közül kerültek ki. Jelenleg hatvanötezer tagot számlálnak. A Kínai Demokratikus Paraszt-Munkás Pártot 1930 augusztusában hozták létre. Eredetileg a
Kuomintang
Guomindang
Ideiglenes Akcióbizottságának hívták. 1935-ben Kínai Országos Felszabadítási Akcióbizottságra változtatta a nevét, jelenlegi nevét 1947 februárjában fogadták el, tagjai az egészségügy, a kultúra és az oktatás, illetve a tudomány és a technika területén működnek. Jelenleg több mint hatvanötezer tagjuk van. A Kínai
Cse Kung
Zhi Gong
Pártot 1925 októberében alapították. Tagjai nagy része hazatért tengerentúli kínai. Jelenleg tizenötezer tagja van. A
Csiuszan
Jiusan
(Szeptember 3.) Társaságot 1944 decemberében alapították. Tagjai javarészt a tudomány, a technika, a kultúra és az oktatás, illetve az egészségügy területén dolgozó értelmiségiek. A Taiwani Demokratikus Önkormányzati Ligát 1947 novemberében alapították. Tagjai nagyobbrészt
Tajvanon
született, de jelenleg a szárazföldön élő kínaiak. Ezerhatszáz tagjuk van.
Jogállamiság
szerkesztés
Freedom House
2022-es jelentése az országot a »nem szabad«
kategóriába sorolta.
39
Kína
tekintélyelvű
rezsimje az elmúlt években egyre inkább elnyomóvá vált.
39
A kormányzó
Kínai Kommunista Párt
(KKP) továbbra is szigorú ellenőrzést gyakorol az élet minden területe felett, beleértve az állami
bürokráciát
, a
médiát
, a vallásgyakorlatot, az egyetemeket, a vállalkozásokat és a civil társadalmi egyesületeket.
39
A KKP vezetője,
Hszi Csin-ping
olyan mértékben megszilárdította személyes hatalmát, amilyenre Kínában évtizedek óta nem volt példa.
39
A politikai rendszert az államhatalom koncentrációjának
lenini
elve jellemzi, az Országos Népi Gyűlés (NPC) pedig formálisan a legmagasabb hatalmi szerv. Elvileg minden állami szerv, a végrehajtó hatalom és az
igazságszolgáltatás
központi szinten, valamint helyi szinten az NPC, illetve a helyi népi kongresszusnak tartozik felelősséggel. Az alkotmányos keretek tehát nem hozzák létre a
hatalmi ágak szétválasztásának
rendszerét. Mivel az alkotmány szerint a
KKP
a legfelsőbb kormányzó, ez irányítja az állami intézményeket, az NPC és a helyi Népi Kongresszusok pedig a
KKP
irányelvei és ellenőrzése alá tartoznak. Bár a jogállamiságot az alkotmány rögzíti, a KKP továbbra is a törvények felett áll. Ezért a
fékek és ellensúlyok
rendszere nem létezik.
40
Bár a
Kínai Kommunista Párt
az országot „szocialista, konzultációs demokráciaként” nevezi,
41
a nemzetközi politikai elemzők általában autoriter,
egypárti
, tömeges megfigyelést alkalmazó
diktatúraként
jellemzik.
42
43
Emberi jogok
szerkesztés
Az alkotmány szavak szintjén garantál bizonyos állampolgári jogokat, mint például a szólás-, sajtó-, gyülekezési, egyesülési, tüntetési, vallási, személyi és így tovább; mindazonáltal a
KKP
és az állami szervek beavatkoznak e jogokba.
40
Szigorú korlátozásokat alkalmaznak az
internethez való hozzáférésnél
, a sajtószabadságnál, a gyülekezési szabadságnál, a gyermekvállalásnál, a társadalmi szervezetek alakítása és a vallásszabadság terén.
44
A vallási/lelki csoportosulásokat, mint például a „földalatti”
protestáns
egyházakat és a pápához hű
katolikus
közösségeket nem tolerálják a hatóságok, és a vallási aktivistákat gyakran üldözik.
40
A 2010-es években felerősödött a kormány és a vallási csoportok közötti feszültség, valamint a
vallásüldözés
40
Az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (
ASPI
) nevű
agytröszt
szerint a hatóságok 2017 és 2020 között
mecsetek
ezreit rombolták le
Hszincsiangban
40
Elterjedt a foglyok rossz bánásmódja, fizikai bántalmazása és kínzása.
Hszincsiangban
a megfigyelés ideje alatt több millió polgárt tartottak fogva „átnevelő táborokban” a „vallási szélsőségesség” ellen.
40
Az
etnikai
kisebbségeket politikailag és gazdaságilag diszkriminálják, mivel a közéletet a
han kínaiak
uralják.
40
2020-ban nyilvános jelentések részletezték, hogyan sérti meg a kormány az emberi jogokat az
ujgurokkal
szemben.
40
A visszaélések közé tartozik a
kényszermunka
, az önkényes fogvatartás, a kényszerabortusz és a sterilizáció, továbbá a kulturális örökségük elpusztítása is,
45
46
47
de sok szervezet szerint „
népirtást
és
emberiség elleni bűncselekményeket
” követnek el az
ujgur
etnikai csoport ellen.
48
49
50
A rendszerkritikusokat még szabadulásuk után is törvényen kívüli fogva tartásnak, zaklatásnak és kínzásnak vetik alá.
40
Az
emberi jogok
megsértéséről érkeztek jelentések
Vuhan
város 2020 eleji lezárása során, tömeges karanténtermekbe kényszerített fogva tartásról, valamint az olyan személyeket, akik megtagadták a parancsok teljesítését, időnként megverték vagy más módon bántalmazták.
40
Arra is volt példa, hogy egy egyszerű helyi
humoristát
büntettek jelentős pénzbírsággal azért, mert az egy műsorában a hatalom szerint a kínai néphadseregen gúnyolódott, amit a kínai törvények tiltanak.
51
Kína vezetése az emberi jogok helyzetével kapcsolatos külföldi kritikákat a „belügyeibe való beavatkozás” ürügyén elutasítja.
40
Közigazgatási beosztás
szerkesztés
Bővebben:
A Kínai Népköztársaság közigazgatási egységei
Kína 23 tartományból (省) (
Tajvant
Taiwan-t
(台湾) is számítva), 5 autonóm területből (自治区), 4 tartományi jogú városból (直辖市) és 2 különleges igazgatású területből (特别行政区) áll.
Tartományok
Vitatott tartomány
Anhuj
安徽省
Fucsien
福建省
Kanszu
甘肃省
Kuangtung
广东省
Kujcsou
贵州省
Hajnan
海南省
Hopej
河北省
Hejlungcsiang
黑龙江省
Honan
河南省
Hupej
湖北省
Hunan
湖南省
Csiangszu
江苏省
Csianghszi
江西省
Csilin
吉林省
Liaoning
辽宁省
Csinghaj
青海省
Senhszi
陕西省
Santung
山东省
Sanhszi
山西省
Szecsuan
四川省
Jünnan
云南省
Csöcsiang
浙江省
Tajvan
台湾省
Kína
irányítása alatt
Autonóm területek
自治区
Tartományi jogó városok (
直辖市
Különleges közigazgatási területek
特别行政区
Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület
广西壮族自治区
Belső-Mongólia Autonóm Terület
Nej Mongol
内蒙古自治区
Ninghszia-Huj Autonóm Terület
宁夏回族自治区
Hszincsiang
新疆维吾尔自治区
Tibet
Hszicang
西藏自治区
Peking
北京市
Csungking
重庆市
Sanghaj
上海市
Tiencsin
天津市
Hongkong
Hsziangkang
香港特别行政区
Makaó
Aomen
澳门特别行政区
Érdekesség, hogy Kína hatalmas területe ellenére mindössze egy
időzónát
használ (GMT+8:00), bár korábban öt is volt neki, de 1949 után Mao Ce-tung parancsba adta, hogy „a nemzet megbonthatatlan egységének kifejezéseképpen” onnantól egész Kína a pekingi idő szerint működjön. Ennek következtében a nyugatabbi tartományok hivatalos ideje nyugat felé egyre jobban eltér a
szoláris időtől
, amitől az ottani élet és ügymenet kissé sajátos ritmust volt kénytelen felvenni: a napszakok jóval később kezdődnek az óra állásához képest, ami befolyásolja a munkahelyek és közintézmények működését is, melyek mind időben később kezdenek és fejezik be a napi tevékenységeiket.
52
Védelmi rendszer
szerkesztés
Bővebben:
Kínai Népi Felszabadító Hadsereg
Népesség
szerkesztés
Hejho-Tengcsung
Heihé-Téngchong
-vonaltól keletre, a piros színű területen él a lakosság több mint 90%-a
Kína népsűrűsége 2020-ban
Általános adatok
szerkesztés
A népesség alakulása 2010 és 2021 között:
Lakosok száma
1 359 755 102
1 367 480 264
1 375 198 619
1 382 793 212
1 390 110 388
1 397 028 553
1 403 500 365
1 409 517 397
1 443 497 378
1 442 965 000
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2020
2021
Adatok:
Wikidata
Kínában él a Föld népességének több mint 1/5-e, igen egyenlőtlen eloszlásban, az ország délkeleti 1/3-a tömöríti a lakosság 85%-át. A tengerparton több mint 400 fő/km² felett van a népsűrűség, míg
Tibet
népsűrűsége csupán 2 fő/km².
53
Kína népessége napjainkban már túllendült a csúcson, a 2017-es 1 milliárd 400 milliós lakosságszám mára már enyhén csökkenő tendenciát mutat,
54
a 2021 júliusi becsült lakosságszám 1
397
898
000 fő.
55
2023 elején a kínai statisztikai hivatal közlése szerint 2022 végére 850 ezer fővel csökkent az ország lakossága az előző évhez képest, amivel a Mao-korszak óta először ismertek el népességfogyást, mi több ekkora mértékű csökkenést utoljára a Mao „
nagy ugrása
” miatt bekövetkező éhínség okozott. A legfőbb okok az
egykepolitika
, illetve a változó társadalmi szokások: az egykepolitika miatt sok gyerek, főleg lányok nem születtek meg, ennek 2016 utáni felhagyásával meghozott többgyermekes támogatások viszont nem fedezik a gyermekvállalások tényleges költségeit, másrészt a fiatalok számára kiüresedő „hagyományos családi értékek” és a nők jogainak hiányosságai sem ösztönzik a családalapítást. A kormány a nők jogait felülvizsgálva ugyan biztosítékokat vezetett be a nőkkel szembeni szexuális zaklatás és munkahelyi megkülönböztetés ellen, de bevezetett egy listát a nők számára betartandó erkölcsi normákról is, beleértve a „társadalmi erkölcs, a szakmai etika és a családi értékek tiszteletben tartását”. Ehhez jött a
Covid19-pandémia
2019-es megjelenése, ami további elnapolásra késztette sokak gyermekvállalási szándékát. A fejleményekből az látszik, hogy Kína népessége a következő évtizedek során szintén elöregedést fog mutatni.
56
Az ENSZ
2023
április 19-én
jelentette be, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint
India
népessége megelőzte Kínáét, amely így a második helyre szorult.
Legnépesebb települések
szerkesztés
Bővebben:
Kína városainak népesség szerinti listája
Sanghaj
Peking
Nanking
Város (Tartomány)
Város (2010)
Agglomeráció (2010)
Kuangcsou
Tiencsin
Vuhan
Sanghaj
20 217 000
27 000 000
Peking
16 446 000
18 000 000
Kuangcsou
Kuangtung
9 702 000
11 800 000
Tiencsin
9 290 000
13 650 000
Vuhan
Hupej
6 841 000
14 300 000
Csengtu
Szecsuan
6 316 000
13 900 000
Csungking
6 263 000
14 750 000
Senjang
Liaoning
5 718 000
13 560 000
Hszian
Senhszi
5 206 000
14 590 000
10
Harbin
Hejlungcsiang
4 596 000
13 400 000
11
Sencsen
Kuangtung
3 538 000
10 358 000
12
Csangcsun
Csilin
3 411 000
7 677 000
13
Csingtao
Santung
3 519 000
Etnikai megoszlás
szerkesztés
Bővebben:
Etnikai kisebbségek Kínában
A vallás diaképekben
Az
Ég temploma
Taoista
építmény
Pekingben
Népi vallású templom, Csengcsou
Templom egy kereskedelmi épületen, Wenzhou
Konfucianizmus temploma, Liuzhou
Xuanmiao taosista templom, Suzhou
Szobrok egy népi vallású templomban
Kuan Yin szobra, Lianhuashan
Mazu
(taoista) istennő szobra
Taoista pap,
Makaó
Grey Goat taoista templom
Taoista szerzetes
Hold temploma
Peking
Buddhista templom, Tianjin
Buddhista templom a Csiuhua-hegyen
Pagoda, Chengdu
The Wooden Tower Of Ying, Shanxi
A Tianning templom (Csangcsou) Csiangszu tartományban - buddhista pagoda
szúfizmus
szentélye Kanszu tartományban
Protestáns templom, Fucsou
Mecset
, Ninghszia
Képek a vallásról
Népi vallású templom oltára
Istenek az oltáron, népi vallású templom
Az oltár szobrai
Füstölők
Népi vallású templom és pagoda
Templombelső
Népi vallású templom
Hívők Suzhou egy templomában
Tang-stílusú népi templom, Jinyun, Lishui
Fehér Ló buddhista templom, Lojang
Buddhista templomkörzet, Sanghaj
Kínai buddhista templom
Buddhista szerzetesek
Kínai buddhista apáca (bhikkhuni) Tajvanon
Csan buddhista mester
Jungho templom
(tibeti buddhista)
tibeti buddhizmus
egy kolostora
Tibeti buddhista szerzetesek
Tibeti buddhista apáca
Kína lakosságának kb. 92%-a kínai, azonban ez a népcsoport nem egységes, jelenleg a Kínai Népköztársaságban 56 népcsoportot tartanak számon. Mindezek közül a legjelentősebb a
han
népcsoport, amely Kína lakosságának zömét adja. Több népcsoportot ide soroltak be és erőszakosan sinizálták őket.
57
Nyelvi megoszlás
szerkesztés
Az ország hivatalos nyelve a
mandarin
, de további nyelvjárások is jellemzőek (ezek közül a legismertebb a
kantoni
).
Bővebben:
Kínai nyelv
Az országban 55 nemzeti kisebbséget tartanak nyilván, ezek közül a muszlim hujok és a mandzsuk a kínai nyelvet és írást használják, a többieknek saját nyelvük, 23-nak nemzeti írása van.
58
A legfontosabb honos nyelvek a
belső-mongóliai
mongol nyelvek
és a
török nyelvcsaládhoz
tartozó
ujgur
59
Vallás
szerkesztés
Kína kormánya hivatalosan is támogatja az
ateizmust
60
és ennek érdekében vallásellenes kampányt folytat.
61
Az országban a vallási ügyeket és kérdéseket külön hivatal felügyeli.
62
A vallásszabadságot bár az
alkotmánya
garantálja, de a hivatalos jóváhagyással nem rendelkező vallási szervezetek állami üldöztetésnek lehetnek kitéve.
63
64
Buddhista templom
Honan
tartományban
A kormány hivatalosan öt vallást ismer el: a
buddhizmust
, a
taoizmust
, a
katolicizmust
, a
protestantizmust
és az
iszlámot
65
A kínaiak között a legelterjedtebb a
népi vallás
, amely egy keveréke a vallásos és nem-vallásos gyakorlatoknak, és megtalálhatók benne a buddhizmus, a taoizmus, a
konfucianizmus
elemei;
66
magába foglalja a shen (
szellemek
) és az
ősök tiszteletét
, a
démoni
erők
ördögűzését
stb.
67
Az emberek felekezeti megoszlásáról igen eltérő felmérések születtek, ez alapján:
68
69
70
71
agnosztikus
és
ateista
– 30-50%;
kínai népi vallású
– 22-30%;
buddhista
– 14-18%;
keresztény
– 2-5%
muszlim
közel 2% – elsősorban az ország ÉNy-i részén és a nagyvárosokban;
a csekély maradék egyéb.
Lásd még:
Kínai buddhizmus
Tibeti buddhizmus
Csan
és
Kereszténység Kínában
Szociális rendszer
szerkesztés
Gazdaság
szerkesztés
Bővebben:
Kína gazdasága
Az országok
GDP
/fő-je (nominális) összevetve Kínáéval, 2019-ben. A pirossal jelzett országoké ennél alacsonyabb, a zöldeké magasabb
1978
-tól kezdve a
Kínai Kommunista Párt
folyamatos lépéseket tett a
tervgazdaság
piacgazdasággá
alakításáért. A mezőgazdaságban felhagytak a korábbi erőszakos
kollektivizálással
, helyette áttértek az állami gazdaságokra. A szolgáltatásban és a könnyűiparban megjelenhetett a magánszféra, amely az ország meghatározott területein egyben külföldi vállalkozók odatelepülését is jelentette. A párt befolyását a gazdaság minden területén csökkentették, a helyi hatóságok, illetve a vállalatok vezetősége kapta kézbe az irányítást. Így Kínában létrejött a
szocialista piacgazdaság.
Ez a
gazdaságpolitika
meghozta a gyümölcsét: 20 év alatt megnégyszereződött az ország GDP-je. Kína jelenleg a világ második gazdasági potenciálja, amelyet elsősorban nagy lakosságának köszönhet (1,3 milliárd fő), miközben még mindig csak kb. 6000 dollár jut egy kínai lakosra.
72
A kínai gazdaság minden évben jelentősen gyarapszik, évente 8–11%-kal nő a GDP, amely ha folyamatos marad, Kína hamar jelentős gazdasági térséggé nőhet óriási piaccal. A 2000-es évek elején Kína vált a világ 3-4. legnagyobb gazdaságává.
2014
-ben - a
Nemzetközi Valutaalap
adatai alapján – Kína nemzeti össztermékének reálértéke 17,6 ezer milliárd dollár, míg az Amerikai Egyesült Államoké 17,4 ezer milliárd dollárt tesz ki. Gazdasági fejlettségben megközelítette az Amerikai Egyesült Államokat.
69
73
Ennek ellenére az országos szintű, egy főre jutó átlagjövedelem nem éri el a világátlagot.
69
Általános adatok
szerkesztés
Államformája: népköztársaság. 1911. december 31-ig császárság, 1912. január 1-jétől köztársaság volt, 1949. október 1-jétől népköztársaság.
GDP
összetétele 2014-ben, származási szektor szerint: mezőgazdaság: 9,2%, ipar: 42,6%, szolgáltatások: 48,2%.
A lakosság foglalkozása (2012-ben): mezőgazdaság: 33,6%, ipar: 30,3%, szolgáltatások: 36,1%.
69
Gazdasági ágazatok
szerkesztés
Mezőgazdaság
szerkesztés
Egy kiirtott erdő helyén rizst termesztenek a hegyoldalban
Jünnan
tartományban
A nagy tengerszint feletti magasság, illetve a szárazság miatt az ország területének több mint 1/3-a terméketlen. Kína termőföldjei már alig bővíthetők, sőt az építkezések és a talajpusztulás miatt lassan fogyatkoznak.
A szűk mezőgazdasági potenciált jelzi, hogy a Föld szántóterületének 7%-ról kell biztosítani a kínaiak élelmezését, akik a világnépesség 22%-át teszik ki.
A kínaiak szinte minden talpalatnyi földet megművelnek. A szántóföldek a hegyek oldalán kialakított teraszokra is felnyúlnak.
Az összes szántó felét öntözik, ez a száraz belső országrészben mindenfajta művelés előfeltétele, keleten az árasztásos rizstermesztést, a Lösz-fennsíkon és a Kínai-alföldön pedig az aszály kockázatának csökkentését szolgálja.
53
Az élelmezésben kiemelkedő a rizs termesztése, amely a kínaiak legfontosabb kenyérgabonája. A melegebb délkeleti tájakon évente kétszer, néhol háromszor is beérik.
Nyugat-Kína
A magas hegyvidékek, a kietlen fennsíkok és száraz medencék területe.
A mezőgazdaság fő ága itt a nomád-félnomád állattenyésztés: juh, ló, teve, jak
A szárazság miatt csekély növénytermesztés jellemző, elsősorban északon: köles, árpa, cukorcirok
(Sorghum saccharatum)
. Tibet területén mezőgazdaság csak a völgyekben van.
Kelet-Kína
Délen
, a szubtrópusi monszunterületek legfontosabb termesztett növényei: rizs, tea, gyapot, cukornád, zöldségfélék, olajos magvak (földimogyoró, repce, tungaolaj-
aleurites
), déligyümölcsök.
A szántókon főleg élelmiszernövényeket termesztenek, a takarmánynövényeknek alig jut hely.
Kínai-alföld
nedves kontinentális tájain a fő termények: búza, kukorica, szója. További termények: köles, burgonya, földimogyoró. Jellegzetes növénye még a sokféleképpen hasznosítható
cukorcirok
Kínában tartják a világon a legtöbb sertést és baromfit. A szarvasmarhát és bivalyt igaerejéért tartják. A
selyemhernyó
-tenyésztés közel 4 ezeréves múltra tekint vissza. Főleg az ország déli részén foglalkoznak vele, ahol a táplálékául szolgáló eperfa él.
74
Ipar
szerkesztés
Külszíni szénbányászat
Hailar mellett
A 21. század elején a gépgyártás adja az ipar termelési értékének több mint felét és foglalkoztatja a munkások mintegy 1/3-át. A foglalkoztatási szektorban a második helyen a textil- és ruházati ipar áll, majd a vegyipar és élelmiszeripar következik.
75
Textil
- és ruházati ipar
: A tengerparti régió Sanghaj, Kanton, Hongkong, Qingdao, Tiencsin, Weihai stb.
Elektronika
Sanghaj
Shanghai
, Peking („
kínai Szilícium-völgy
”),
Hongkong
Hong Kong
Elektrotechnika
: Harbin
Autógyártás
Sanghaj
Shanghai
Kanton
Guangzhou
Tiencsin
Tianjin
Csungking
Chongqing
Gépgyártás
: Hongkong,
Sanghaj
Shanghai
Tiencsin
Tianjin
, Peking,
Senjang
Shenyang
Kujjang
Guiyang
Vasúti járműgyártás
: Dalian, Changzhou.
Vegyipar
: Peking,
Sanghaj
Shanghai
Kaohsziong
Gaoxiong
Tajvan
Taiwan
),
Talien
Dalian
Tajjüan
Taiyuan
Vaskohászat
: Peking,
Sanghaj
Shanghai
Kaohsziong
Gaoxiong
Csungking
Chongqing
Tajjüan
Taiyuan
Színesfémkohászat
Sanghaj
Shanghai
, Shenyang,
Kaohsziong
Gaoxiong
, Kunming,
Hszian
Xi'an
Tajjüan
Taiyuan
Alumíniumkohászat
: Xian, Fushun, Harbin, Guiyang, Qinhuangdao.
Hajógyártás
Sanghaj
Shanghai
, Dalian, Kanton,
Kaohsziong
Gaoxiong
Repülőgépgyártás
: Xian, Shenyang és Chengdu.
Kerámiaipar
: Jingdezhen, Jixing, Jiangxi, Boshan.
Az ország hatalmas területe gazdag ásványkincsekben pl:
feketekőszén
vasérc
bauxit
rézérc
mangánérc
arany
földgáz
kőolaj
Peking
egy képe
Kezdetben a gazdag nyersanyag-lelőhelyeknek köszönhetően önellátó volt, viszont az óriási méretű ipari növekedés következtében szinte mindenből behozatalra szorul.
Kína máig tartó egyik nagy gondja az energiahiány. Régen önellátó volt kőolajból, azonban mára már a 2. legnagyobb importáló, ezért érzékeny az olaj világpiaci árának változására. Kőolajtól való függőségét atomerőművek építésével próbálja csökkenteni. Ezek ellenére is gyakoriak a kényszerszünetek; előfordul hogy emiatt a termelőkapacitás 60%-a leáll. Ezt fokozza a háztartások növekvő fogyasztása, illetve az egyre nagyobb létszámban megjelenő autó (1995-ben még csak 320 ezer személyautót gyártottak, addig 2007-re már több mint 6 milliót).
Nanking
Nanjing
út, egy bevásárlóutca
Sanghaj
Shanghai
ban
Elsősorban az elavult technológiájú ipar és a megnövekedett gépjárműforgalom a felelős Kína jelentős
környezetszennyezéséért
is, miután érdemi
környezetvédelmi
szempontok lényegében egyáltalán nem bírtak prioritással az országban. A jelentékeny környezetszennyezés hatása, mint a gyakori
szmog
szükségszerűen egészségkárosodással is együtt jár, ami közvetve több millió halálesetet okoz.
76
2023 végén a kormányzat bejelentette, hogy „szigorú és észszerű” intézkedésekkel 2025-ig jelentősen csökkenteni kívánják a károsanyagkibocsátás mértékét, és legalább 20%-ra szeretnék emelni a
megújuló energiaforrások
részvételét a teljes energiafogyasztásban.
77
Kereskedelem
szerkesztés
Főbb kereskedelmi partnerek (2014-ben):
78
Export:
USA
– 16,9%,
Hong Kong
– 15,5%,
Japán
– 6,4%,
Dél-Korea
– 4,3%.
Import: Dél-Korea – 9,7%, Japán – 8,3%, USA – 8,1%, Tajvan – 7,8%,
Németország
– 5,4%,
Ausztrália
– 5%.
A 18. század elejéig
Kína
a világ egyik vezető gazdasági nemzete volt. Számos találmány (papír, porcelán, nyomtatás, lőpor stb.) tette vonzóvá a lehetséges kereskedelmi partnerek számára. Kínával való üzletkötés feltétele volt többek közt a Kotau (mély meghajlás) a császár előtt. A 19. század elején, az USA és Európa kereskedelmének fellendülése következtében, Kína hatalma csökkenni kezdett. A Japán által elfoglalt területek elvesztése tovább gyengítette az országot.
Az 1949-ben megalakult Kínai Népköztársaság legfőbb feladata ezért a több mint 540 milliós nép élelemmel való ellátása volt. A kommunista kormány szigorú tervgazdálkodáson alapuló gazdaságirányítási rendszert vezetett be, centralizálta az árak meghatározását, és eltörölte a magántulajdont. E gazdaságpolitika következménye a külkereskedelmi elszigetelődés mellett a süllyedő életszínvonal lett, amelynek hatására tízezrek haltak meg.
1978-ban
Teng Hsziao-ping
Deng Xiaoping
utasítására nyitottak a gazdaság elszigeteltségén, bevezették a piacgazdálkodás primitív formáját. A gazdasági liberalizáció azonban csak korlátozott volt, sok tevékenység állami felügyelet alatt maradt. Az 1990-es években Kína folyamatosan tárta ki kapuit a világ felé, megkönnyítve ezzel a kereskedelmet és a gazdasági növekedést.
Hongkong
toronyházai
Turizmus
szerkesztés
Bővebben:
Kína turizmusa
Turizmusa a világ
turizmusában
meghatározó szerepet tölt be. A turista érkezések száma
2005
-ben a negyedik, a bevételeket számítva pedig a hatodik helyet foglalta el a világon. A közelmúlt legdinamikusabb fejlődését is ez a
kelet-ázsiai
ország produkálta az ágazatban. A
WTO
előrejelzése szerint
2020
-ban ez az ország lett volna az első számú
célpont
a világ idegenforgalmában, és kiutaztatása is az elsők közé fog kerülni.
forrás?
Az ország jelentőségét a
turizmusban
a még kihasználatlan utazási potenciálja adja.
Az országra jellemző egyéb ágazatok
szerkesztés
Sanghaj
Shanghai
egy útkereszteződése
Kínát régebb óta jellemzi számtalan termék tekintetében a másolás, avagy a tudatos hamisítás, ami különböző nyugati termékek, illetve azok védjegyeinek részleges vagy tényleges másolását jelenti a jogtulajdonosok engedélye nélkül; tipikusan ilyen termékek a
gépjárművek
, műszaki cikkek, ruházat, kozmetikumok, játékok.
79
80
Ettől függetlenül hivatalos másolatok is vannak, mikor megegyezéssel gyártanak saját néven terméket egy nyugati termék alapján.
81
Ezen kívül sok nyugati cég gyártatja Kínában megállapodás keretében a saját hivatalos termékét is, leginkább az olcsó munkaerő miatt, bár ez is változó állapotot mutat.
82
A másolt és a hivatalos nyugati termékeken kívül sok, változó minőségű saját termék is van, melyek főleg az olcsóságuk miatt népszerűek világszerte. Ilyen termékek megszaporodtak az e-kereskedelemben is, sok olyan nemzetközileg felfuttatott webáruház révén, mint az
Alibaba.com
, a
Wish
, a
Shein
, a
Pinduoduo
, illetve a
Temu
83
Közlekedés
szerkesztés
A 2000-es évek elején Kína belföldi áruszállításának alig több mint 1/10-e jut a közutakra, a többi csaknem egyenlő arányban oszlik meg a vasúthálózat, valamint a belföldi vízi utak és a part menti hajózás között.
Közút
szerkesztés
Közúti hálózata gyorsan fejlődik, hosszát tekintve a második az Egyesült Államok után. A növekvő életszínvonal és a virágzó gazdaság miatt egyre többen engedhetik meg maguknak a személyautót. Ezzel nem tud lépést tartani az úthálózat, gyakoriak a közlekedési dugók.
Képek
Nagysebességű vonat
Tiencsin
állomásán
Személyszállító vonat Baise, Guangxi állomásán
Az 1. osztály folyosója egy tipikus kínai vonaton
A Tonghaj-híd (Donghai) Sanghaj mellett a világ egyik leghosszabb hídja
G030 autópálya egy része
Jelzőtáblák egy autópályán
Peking
egy főútja
Peking nemzetközi repülőterének terminálja
Vasút
szerkesztés
Bővebben:
Kína vasúti közlekedése
Bővebben:
Kína nagysebességű vasúti közlekedése
Kínában a vasútra nagy szerep hárul. A vasúti hálózat hossza
78 000
km. A teljes pályahossz
154 600
km. Ez a legforgalmasabb hálózat a világon, az összes vasúti szállítás 24%-a zajlik a Föld összes vasúti pályájának 6%-án. Sok
villamosított
vonal is van, hosszát tekintve a harmadik legnagyobb a világon
Oroszország
és
Németország
után. 2012-re Kínáé lett a leghosszabb
nagysebességű vasúthálózat
a világon.
84
Vízi
szerkesztés
Sanghaj Yangshan nevű kikötője a világ legnagyobb árukikötője és Hongkong is a legnagyobbak közé tartozik.
További nagy, forgalmas tengeri kikötők: Dalian, Ningbo, Kanton, Qingdao, Lianyungang.
Légi
szerkesztés
Lásd még:
Kategória:Kína repülőterei
Kínának több mint száz polgári repülőtere van, a legnagyobb forgalmat Hongkong, Peking, Sanghaj, Kanton, Shenyang, Chengdu és Xiamen bonyolítja.
85
Telekommunikáció
szerkesztés
Hívójel prefix
B, XS, 3H-3U
ITU
zóna
33, 42, 43, 44
CQ
zóna
23, 24
Lásd még:
Kína hívójelkörzetei
Kultúra
szerkesztés
Bővebben:
Kínai kultúra
kínai kultúra
a világ egyik legrégebbi kultúrája, több ezer éves hagyománnyal rendelkezik. A kultúra Kelet-Ázsiában egy nagy földrajzi régiót fed le, rendkívül változatos, a szokások és hagyományok nagyban különböznek a tartományok, és akár a különböző városok között is.
A kínai civilizációt történelmileg
Kelet-Ázsia
domináns kultúrájának tekintik.
86
Mivel a kínai az egyik legkorábbi ősi civilizáció, a kultúrája eddig mély befolyást gyakorolt Ázsia filozófiájára, etikettjére és hagyományaira.
87
A kínai nyelv, a kerámia, az építészet, a zene, a tánc, az irodalom, a harcművészet, a konyha, a képzőművészet, a filozófia, az üzleti etikett, a vallás, a politika és a történelem globális befolyással bír, és hagyományait és fesztiváljait megtartják és gyakorolják a kínai emberek az egész világon.
Sport
szerkesztés
Cu-csü
Cù-jū
, a mai labdarúgás őse
Sárkányhajóverseny
szerkesztés
sárkányhajóverseny
hagyományosan igen népszerű sportág az országban.
Olimpia
szerkesztés
Kína az olimpiai játékokon
Labdarúgás
szerkesztés
Kínai labdarúgó-válogatott
Formula–1
szerkesztés
Formula–1 kínai nagydíj
Birkózás
szerkesztés
Kínai birkózás
Harcművészetek
szerkesztés
Kína számtalan harcművészet szülőhelye, többek közt a
kungfu
saolin kungfu
szansou
vusu
, kuntao és megannyi más stílusé.
Bővebben:
Kínai harcművészet
Lásd még:
Kategória:Kínai harcművészetek
Sárkányhajóverseny
Kuntao harcművészet, amely igen hasonló az indonéz-szigetvilág
silatjához
Kungfu harcművészet
Kínai sakkot
játszó emberek
Go
, táblás játék
Ünnepek
szerkesztés
Dekoráció egy parkban a nemzeti ünnep alkalmára, 2004. október 1. Peking, Bejhaj Park
Bővebben:
Kínai ünnepek
Hivatalos ünnepnapok
Dátum
Magyar név
Kínai név
Megjegyzések
Január 1.
Újév
元旦
jüan tan
yuán dàn
Első holdhónap első napja
Tavaszünnep (Kínai Újév)
春节
csun csie
chūn jié
Kínai naptár alapján
Május 1.
A munka ünnepe
劳动节
laotung csie
láodòng jié
Május 4.
Az ifjúság ünnepe
青年节
csingnien csie
qīngnián jié
Emlékezés az 1919-es diákmegmozdulásra
Július 1.
A Kínai Kommunista Párt alapítása
建党节
csientang csie
jiàndǎng jié
Az 1921-es első nemzetgyűlés napja
Augusztus 1.
Fegyverek napja
建军节
csiencsun csie
jiànjūn jié
Nancsang
Nanchang
felkelés (南昌起义) 1927-ben
Október 1.
Nemzeti ünnep
国庆节
kuocsing csie
guóqìng jié
1949: Kínai Népköztársaság kikiáltása
Tradicionális ünnepek (节日,
csie zsi
jié rì
Dátum (holdhónapban)
Magyar név
Kínai elnevezés
Megjegyzések
1. hó 15.
Lámpások napja
元宵节
jüanhsziao csie
yuánxiāo jié
április eleje
Csingming, A tiszta fény(esség)
(Ősök napja)
清明节
csingming csie
qīngmíng jié
Közel 15 nappal a tavaszi
nap-éj egyenlőség
után
„sírok lesöprésének ünnepe”, kínai halottak napja
5. hó 5.
A sárkányok ünnepe
端午节
tuanvu csie
duānwǔ jié
7. hó 7.
Csihszi-fesztivál
七夕节
csihszi csie
qīxī jié
A szerelmesek ünnepe, „két hetes ünnepe”
7. hó 15.
Az éhes szörnyek ünnepe
(Szellemek ünnepe)
中元节
csungjüan csie
zhōngyuán jié
8. hó 15.
A hold ünnepe
中秋节
csungcsiu csie
zhōngqiū jié
Nyárünnep vagy őszközép ünnep
9. hó 9.
A „két új” ünnepe
重阳节
csungjang csie
chóngyáng jié
„Két kilences ünnepe”
Pagodák
Főbb látnivalók
szerkesztés
Bővebben:
Kína turizmusa
Lásd még:
Kínai AAAAA-besorolású turistalátványosságok
Lásd még:
Kína világörökségi helyszínei
Lásd még:
Kínai kultúra
Kínai–magyar viszony
szerkesztés
Bővebben:
Magyarországi kínaiak
Jegyzetek
szerkesztés
Worldometers
Worldometers 2025
Iván-Nagy Szilvia
Már nem Kína, hanem India a világ legnépesebb országa
Telex
, 2023. április 19.
(Hozzáférés: 2023. április 21.)
Countries with the largest population 2024 | Statista
(angol nyelven).
Statista
[2025. április 21-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2025. április 4.)
„Twenty countries with the largest population in 2025: 1. India, 2 China”
Population by Country (2025)
(angol nyelven).
Worldometer
(Hozzáférés: 2025. április 4.)
Kiss Lajos
334. o.
Elindult a fegyverkezés: Kína megtámadhatja Tajvant?
(magyar nyelven).
Portfolio.hu
, 2023. augusztus 31.
(Hozzáférés: 2023. október 3.)
Kiss Károly - A sas és a sárkány harca / el sem hinné, Kína milyen sok tekintetben hagyta le máris Amerikát
Válasz Online
, 2021.08.30)
Magyar Nemzet (2007. június 21.)
Éhség és szárazság várhat Kínára
Greenfo 2012.január 21.
Eltűnt a kínai folyók fele
Greenfo 2013. április 1.
Archiválva
2013. április 29-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
Közel 250 tónak nyoma veszett
Kína: egyre több születési rendellenesség a környezetszennyezés miatt
Archiválva
2013. április 28-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
(Transindex, 2007. november 3.)
Környezetszennyezés Kínában
Archiválva
2009. november 4-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
(Biokémia.blog.hu, 2009. november 1.)
Nation bucks trend of global poverty
China Daily
. 11 July 2003. hozzáférés: 2013-07-10.
China's Average Economic Growth in 90s Ranked 1st in World
People's Daily
. 1 March 2000. hozzáférés: 2013-07-10.
China's Environmental Crisis
”,
New York Times
, 2007. augusztus 26.
(Hozzáférés: 2012. május 16.)
China worried over pace of growth
. BBC. hozzáférés: 2006-04-16
China: Migrants, Students, Taiwan
. Migration News. January 2006.
In Face of Rural Unrest, China Rolls Out Reforms
Washington Post
. 28 January 2006.
Frontline: The Tank Man transcript
Frontline
PBS, 2006. április 11.
(Hozzáférés: 2008. július 12.)
Bo Xilai scandal: Timeline
”,
BBC
, 2012. szeptember 5.
(Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
Moore, Malcolm.
Xi Jinping crowned new leader of China Communist Party
”,
The Daily Telegraph
, 2012. november 15.
(Hozzáférés: 2012. november 15.)
New China leadership tipped to be all male
Stuff.co.nz, 2012. november 6.
China frees up bank lending rates
”,
BBC
, 2013. július 19.
(Hozzáférés: 2013. július 19.)
Evans-Pritchard, Ambrose.
China eyes fresh stimulus as economy stalls, sets 7pc growth floor
”,
Daily Telegraph
, 2013. július 23.
(Hozzáférés: 2013. július 25.)
The decade of Xi Jinping
Financial Times
, 2012. november 25.
(Hozzáférés: 2012. november 27.)
China sees both industrial output and retail sales rise
”,
BBC
, 2012. december 9.
(Hozzáférés: 2012. december 9.)
China's exports and imports decline
”,
BBC
, 2013. július 10.
(Hozzáférés: 2013. július 10.)
China orders government debt audit
”,
BBC
, 2013. július 29.
(Hozzáférés: 2013. július 29.)
China ends one child policy
Slate
, 2013. november 15.
(Hozzáférés: 2013. november 16.)
Két gyermeket minden kínai családba!
Euronews.com, 2015. október 29.
(Hozzáférés: 2015. október 31.)
中共中央政治局召开会议 习近平主持
新华社
, 2021. május 31.
[2021. június 4-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2021. május 31.)
Tovább erősödött Hszi hatalma a holnap záruló kínai pártkongresszuson
hvg.hu, 2022. október 22.
Váratlanul kivezették a Kínai Kommunista Párt kongresszusáról Kína korábbi elnökét
hvg.hu, 2022. október 22.
China: Freedom in the World 2022 Country Report
(angol nyelven).
Freedom House
(Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
10
11
BTI 2022 China Country Report
(angol nyelven).
BTI 2022
(Hozzáférés: 2022. július 23.)
The Development of Socialist Consultative Democracy in China
english.qstheory.cn
[2017. március 9-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2018. május 13.)
Ringen, Stein.
The Perfect Dictatorship: China in the 21st Century
Hong Kong University Press
. o.
(2016).
ISBN 978-9-888-20893-7
Four Takeaways From a Times Investigation Into China’s Expanding Surveillance State
The New York Times
, 2022. június 21.
(Hozzáférés: 2022. július 23.)
Freedom in the World 2011: China
(Hozzáférés: 2013. június 19.)
Samark, Former detainee Kayrat.
Ex-Detainee Describes Torture In China's Xinjiang Re-Education Camp
”,
NPR.org
NPR
. [2019. december 3-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2019. december 8.)
(angol nyelvű)
Ivan Watson, Rebecca Wright and Ben Westcott.
Xinjiang government confirms huge birth rate drop but denies forced sterilization of women
”,
CNN
, 2020. szeptember 21.. [2020. szeptember 27-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2020. szeptember 26.)
China cuts Uighur births with IUDs, abortion, sterilization
Associated Press
, 2021. április 20.
Carbert, Michelle.
Activists urge Canada to recognize Uyghur abuses as genocide, impose sanctions on Chinese officials
”,
The Globe and Mail
, 2020. július 20.. [2020. november 23-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2020. október 20.)
Steger, Isabella.
On Xinjiang, even those wary of Holocaust comparisons are reaching for the word "genocide"
”,
Quartz
, 2020. augusztus 20.. [2020. október 23-i dátummal az
eredetiből
archiválva]
(Hozzáférés: 2020. október 20.)
Gordon, Michael R.
U.S. Says China Is Committing 'Genocide' Against Uighur Muslims
, 2021. január 19.
(Hozzáférés: 2021. január 19.)
Kínában ellőtték a világ legdrágább viccét: majdnem 700 millió forintja bánta a humoristának
vg.hu, 2023. május 17.
Van egy országhatár a Földön, ahol három és fél óra időeltolódást lehet egy lépéssel átugrani
Telex, 2024. szeptember 4.
Magyar Nagylexikon Kiadó: Országok lexikona, 2007.
Titokban dúl a Kína-USA harc legsötétebb oldala
Kína becsült lakossága
„2022-ben megkezdődött a népességfogyás végtelen időszaka” – Kína történelmi fordulóponthoz érkezett
rtl.hu, 2023. január 18.
Are Ethnic Han Chinese of Mixed Origin?
(amerikai angol nyelven).
www.theepochtimes.com
, 2008. május 12.
(Hozzáférés: 2019. április 21.)
Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, 2003
Religious Minorities and China
Minority Rights Group International
(2001. április 21.)
Muslim Education in the 21st Century: Asian Perspectives
Routledge
, 75. o.
(2014. május 9.).
ISBN 978-1-317-81500-6
„Subsequently, a new China was found on the basis of Communist ideology, i.e. atheism. Within the framework of this ideology, religion was treated as a 'contorted' world-view and people believed that religion would necessarily disappear at the end, along with the development of human society. A series of anti-religious campaigns was implemented by the Chinese Communist Party from the early 1950s to the late 1970s. As a result, in nearly 30 years between the beginning of the 1950s and the end of the 1970s, mosques (as well as churches and Chinese temples) were shut down and Imams involved in forced 're-education'.”
国家宗教事务局
National Religious Affairs Administration.
[2015. augusztus 12-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
"China bans religious activities in Xinjiang"
Financial Times
. 2 August 2012. Retrieved 28 August 2012.
Constitution of the People's Republic of China
. Chapter 2, Article 36.
Religion in China
Foreign Affairs
Council on Foreign Relations.
(Hozzáférés: 2022. május 4.)
'Buddhism' in Singapore,
In Singapore: Society in Transition
Kuala Lumpur:
Oxford University Press, 155–188. o.
(1976)
Teiser, Stephen F. (1995). "Popular Religion". Journal of Asian Studies. 54 (2): 378–395. doi:10.2307/2058743. JSTOR 2058743. S2CID 156063450
Yu Tao, University of Oxford. ECRAN - Europe-China Research and Advice Network. University of Nottingham. p. 12.
Archivált másolat
[2016. október 11-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2015. szeptember 18.)
Archivált másolat
[2015. október 20-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2015. október 16.)
Archivált másolat
[2016. március 3-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2015. június 6.)
"World Economic Outlook Database: China". International Monetary Fund. October 2012. Hozzáférés ideje: 2 January 2013
Eddig senki sem vette észre: Amerika a második helyre csúszott
portfolio.hu.
(Hozzáférés: 2014. december 5.)
Tamasics Katalin: Kontinensek földrajza, 2007.
Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
Milliókat öl meg a szmog Kínában
Index, 2016. december 24.
„Szigorú és észszerű” intézkedéseket ígér Kína az iszonyatos levegőminőség javítására
player.hu, 2023. december 10.
CIA World Factbook
Archiválva
2016. október 13-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
Ezek a legpofátlanabb kínai másolatok
Totalcar, 2020. július 20.
Nemcsak EU-s termékekből, de még a tanúsítványukból is létezik kínai másolat
Telex, 2022. július 12.
Olyan teherautómárkák, mint a Shaanxi, Hongyan, CNHTC különböző mértékben
MAN
és Iveco típusokon alapulnak
Vége az olcsóságnak: Kínába is megérkezett a munkaerőhiány
Index, 2017. augusztus 7.
Temu: 3 dolláros fülhallgatóval és macskapapuccsal nyomná le az Amazont a kínai webáruház, ami elárasztotta az internetet
Telex, 2024. január 6.
Archivált másolat
[2011. június 6-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2015. szeptember 18.)
Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
Walker, Hugh Dyson (2012). East Asia: A New History. AuthorHouse. p. 2.
Wong, David (2017). "
Chinese Ethics
". The Stanford Encyclopedia of Philosophy. Metaphysics Research Lab, Stanford University.
Források
szerkesztés
Kiss Lajos
Kiss, Lajos
Földrajzi nevek etimológiai szótára
Budapest:
Akadémiai
(1980).
ISBN 963 05 2277 2
További információk
szerkesztés
Wikimédia Commons
tartalmaz
Kína
témájú médiaállományokat.
a Kínai Kulturális és Művészeti Központ hivatalos oldala
Kína.lap.hu (linkgyűjtemény)
EKIPEDIA – az ELTE Konfuciusz Intézet lexikonja
Archiválva
2008. december 28-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
Ismertető a 21. századi Kínáról
Harc az afrikai olajért, Kína gazdasági térnyerése a fekete kontinensen
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
Kínai Központi Televízió
Internetcenzúra Kínában
Kína politikai élete
Sablon:Szocialista államok
sz
Szocialista államok
Megszűnt
szocialista
államok
Afgán Demokratikus Köztársaság
(1978–1992)
Albán Szocialista Népköztársaság
(1944–1992)
Bajor Tanácsköztársaság
(1919)
Benini Népköztársaság
(1972–1990)
Bolgár Népköztársaság
(1947–1990)
Csehszlovák Szocialista Köztársaság
(1948–1990)
Demokratikus Kambodzsa
(1975–1979)
Etióp Népi Demokratikus Köztársaság
(1987–1991)
Észtországi Munkáskommün
(1918–1919)
Finn Demokratikus Köztársaság
(1939–1940)
Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság
(1945–1963)
Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság
(1963–1992)
Kambodzsai Népköztársaság
(1979–1989)
Kongói Népköztársaság
(1970–1992)
Koreai Népköztársaság
(1945–1946)
Lengyel Népköztársaság
(1944–1989)
Lett Szocialista Szovjetköztársaság
(1918–1920)
Litvániai Szocialista Szovjetköztársaság
(1918–1919)
Magyar Népköztársaság
(1949–1989)
Magyarországi Tanácsköztársaság
(1919)
Mongol Népköztársaság
(1924–1992)
Mozambiki Népköztársaság
(1975–1990)
Burma
(1962–1988)
Perzsa Szovjet Szocialista Köztársaság
(1920–1921)
Román Szocialista Köztársaság
(1947–1989)
Szlovák Tanácsköztársaság
(1919)
Szomáli Demokratikus Köztársaság
(1969–1991)
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
(1922–1991)
Tuvai Népköztársaság
(1921–1944)
Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság
(1967–1990)
Német Demokratikus Köztársaság
(1949–1990)
Vietnámi Demokratikus Köztársaság
(1945–1976)
Jelenlegi
szocialista
államok
Kínai Népköztársaság
(1949–)
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
(1948–)
Kubai Köztársaság
(1959–)
Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság
(1975–)
Vietnámi Szocialista Köztársaság
(1976–)
Szocializmus
Kommunizmus
Sablon:Ázsia
sz
Ázsia országai
Dél-Ázsia
Afganisztán
Banglades
Bhután
India
Maldív-szigetek
Nepál
Pakisztán
Srí Lanka
Délkelet-Ázsia
Brunei
Fülöp-szigetek
Indonézia
Kambodzsa
Kelet-Timor
Laosz
Malajzia
Mianmar
Szingapúr
Thaiföld
Vietnám
Délnyugat-Ázsia
Azerbajdzsán
Bahrein
Ciprus
Egyesült Arab Emírségek
Grúzia
Irak
Irán
Izrael
Jordánia
Jemen
Katar
Kuvait
Libanon
Omán
Örményország
Szaúd-Arábia
Szíria
Törökország
Észak-Ázsia
Oroszország
Kelet-Ázsia
Dél-Korea
Észak-Korea
Kína
Hongkong
Makaó
Japán
Mongólia
Közép-Ázsia
Kazahsztán
Kirgizisztán
Tádzsikisztán
Türkmenisztán
Üzbegisztán
Függő területek
Akrotíri és Dekélia
Karácsony-sziget
Kókusz (Keeling)-szigetek
Vitatott státuszú területek
Abházia
Dél-Oszétia
Észak-Ciprus
Kínai Köztársaság
Palesztina
Tamil Ílam
Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják
Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik
Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
Sablon:ENSZ BT
sz
Az
ENSZ
Biztonsági Tanácsának
tagjai
Tagok
Állandó
Amerikai Egyesült Államok
Egyesült Királyság
Franciaország
Kína
Oroszország
2023–2024
Ecuador
Japán
Málta
Mozambik
Svájc
2024–2025
Algéria
Guyana
Dél-Korea
Sierra Leone
Szlovénia
Nemzetközi katalógusok
WorldCat
E39PBJdCqh8h6hJY7PT6MQW4bd
VIAF
132441531
LCCN
n79091151
ORCID
0000-0002-5166-1365
GND
4009937-4
SUDOC:
027633179
NKCS
ge131732
BNF
cb11936107m
ICCU
RAVV058306
BNE
XX4575410
KKT
00573772
Földrajzportál
Kína-portál
A lap eredeti címe: „
Kategóriák
Kína
G20-országok
Ázsia országai
Kommunista államok
Rejtett kategóriák:
Szócikkek mandarin nyelvű tartalommal
Kevés forrással rendelkező lapok
Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek ORCID-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval
Kína
Új téma nyitása