Magyar nyelv – Wikipédia

Magyar nyelv – Wikipédia
Ugrás a tartalomhoz
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a
közzétett változat
ellenőrizve
2026. április 7.
Pontosság
ellenőrzött
Ez a szócikk Magyarország hivatalos nyelvéről szól. Hasonló címmel lásd még:
Magyar Nyelv (folyóirat)
Magyar nyelv
Beszélik
Magyarország
Szlovákia
Csehország
Szerbia
Románia
Ukrajna
Szlovénia
Horvátország
Ausztria
Izrael
Amerikai Egyesült Államok
Kanada
Németország
Mexikó
Terület
Közép-Európa
Beszélők
száma
kb. 15 millió fő
Nyelvcsalád
uráli
finnugor
ugor
Írásrendszer
latin írás
székely-magyar rovás
magyar Braille
Rang
62. (a világon)
14. (Európában)
Hivatalos állapot
Hivatalos
Magyarország
Vajdaság
Szerbia
Burgenland
Ausztria
Szlovénia
(regionális)
Európai Unió
Nyelvkódok
ISO 639-1
hu
ISO 639-2
hun
ISO 639-3
hun
Wikimédia Commons
tartalmaz
Magyar nyelv
témájú médiaállományokat.
magyar nyelv
az
uráli nyelvcsalád
tagja, azon belül a
finnugor nyelvek
közé tartozó
ugor nyelvek
egyike. Legközelebbi rokonai a
manysi
és a
hanti nyelv
, majd utánuk az
udmurt
, a
komi
, a
mari
és a
mordvin
nyelvek. Vannak olyan vélemények, melyek szerint a
moldvai csángó
önálló nyelv – különösen annak északi, középkori változata –, így ez esetben a moldvai csángó lenne a magyar legközelebbi rokonnyelve.
A magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredete a XIX. század óta bizonyított tény, melyet a kor egyik legkiválóbb nyelvésze,
Budenz József
bizonyított be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A finnugor eredetet bizonyítják
a többi finnugor nyelvvel való nyelvtani párhuzamok
, a finnugor eredetű
alapszókincs
, valamint a magyar és a többi finnugor nyelv közötti számos
rendszeres hangmegfelelés
is.
A finnugor eredetet a magyar és a nemzetközi nyelvtudomány (így a
Magyar Tudományos Akadémia
is) egyaránt elfogadja.
A finnugor eredetet egyesek mégis tagadják; rendszerint azt állítják, hogy a magyar nyelv altaji eredetű. (lásd még:
Alternatív vélemények a magyar nyelv rokonságáról
Alternatív nyelv-összehasonlítás
A magyar nyelv legtöbb beszélője
Magyarországon
él. Magyarországon kívül főleg a
Kárpát-medence
többi országában beszélik:
Románia
(főként
Erdély
),
Szlovákia
Felvidék
),
Szerbia
(a
Vajdaság
),
Ukrajna
Kárpátalja
),
Horvátország
Szlovénia
és
Ausztria
területén.
A magyar nyelv
1836
óta (az 1836. évi III. törvénycikk alapján)
hivatalos nyelv
Magyarországon, 1844 óta pedig (az 1844. évi II. törvénycikk alapján) az ország kizárólagos hivatalos nyelve. Az
Európai Unió
hivatalos nyelveinek egyike. Ezenkívül a magyar az egyik hivatalos nyelv a
Vajdaságban
, valamint
Szlovénia
három
községében
Dobronak
Őrihodos
és
Lendva
). A kisebbségi nyelvek jogait legutóbb 2011-ben szabályozták.
magyar jelnyelvet
2009 novemberében tették hivatalossá,
ami 2010 júliusától érvényes.
A magyar nyelvet a világ nyelveinek sorában a 62. helyre teszik az anyanyelvi beszélők száma szerint.
Európában
a 14. legbeszéltebb nyelv,
valamint a legbeszéltebb olyan nyelv, amely nem az
indoeurópai nyelvcsaládhoz
tartozik.
A magyar
agglutináló
nyelv. Írásrendszere a
latin ábécé
bővített változata.
Beszélőinek száma
szerkesztés
A magyar anyanyelvű személyek száma a világon becslések szerint 15 millió lehet. Az
Európai Unióban
közel 13 millió magyar anyanyelvű ember él, ebből 12,5 millió a Kárpát-medencében. A többi európai országban, Izraelt is ide számítva 500 ezer, Európán kívül becslések szerint közel 2 millió a magyar anyanyelvűek száma, ebből 1,8 millió az amerikai kontinensen (USA: 1,4 millió, Kanada: 315 ezer, Dél-Amerika: 100-120 ezer), Ausztrália és Óceánia: 65-70 ezer, Ázsia: kb. 30 ezer, Afrika: 10-30 ezer, akik közül azonban otthonában már nem mindenki használja a magyar nyelvet. További 2 millióan beszélik a magyart második nyelvként, elsősorban a
Kárpát-medence
országaiban.
A magyarul beszélő magyarok száma Magyarországon 1970-ben 10,3 millió, 1980-ban 10,64 millió; országhatáron kívül 1970-ben 5,9 millió, 1980-ban 6,07 millió; a világon 1970-ben 16,2 millió, 1980-ban 16,71 millió volt.
A történelmi Magyarországon 1910-ben végzett utolsó népszámlálás szerint 12 millióan beszélték a magyar nyelvet.
Besorolása
szerkesztés
Bővebben:
Finnugor nyelvrokonság
finnugor nyelvű
népek zászlaja
A Béke jóságos angyala emlékmű a
siófoki
mólónál, melyet a Siófokon 2012-ben megrendezett Finnugor Népek VI. Világtalálkozójának tiszteletére avattak fel.
A siófoki móló melletti Krúdy sétány, háttérben az emlékmű
Az emlékmű a Krúdy sétány végén
Az emlékmű tetején lévő szobor elölről
Az emlékmű tetején lévő szobor hátulról
A Finnugor Világtalálkozó tiszteletére készült emléktábla az emlékmű talapzatán
Tudományos konszenzus van arról, hogy magyar nyelv az
uráli nyelvcsaládba
, azon belül a
finnugor nyelvek
közé tartozik. Az ugor és a
finn-permi nyelvek
közti hasonlóságot már
1717
-ben felfedezték, de a magyar pontos besorolása még a
18.
és
19. században
is vitákra adott okot, sok esetben politikai okokból.
A magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredetét végül a kor egyik legkiválóbb nyelvésze,
Budenz József
bizonyította be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet.
A finnugor eredetet a magyar és a nemzetközi nyelvtudomány (így a
Magyar Tudományos Akadémia
is) egyaránt elfogadja. Ma az
uráli nyelvcsalád
a világ egyik legjobban feltérképezett és alátámasztott nyelvcsaládjának számít, az
indoeurópai
és az
ausztronéz
mellett.
nyelvtani rendszer hasonlóságain
kívül számos
rendszeres hangmegfelelés
fedezhető fel a magyar és a többi
ugor nyelv
között az
alapszókincsben
. Például, a magyar
/a:/
hanti
/o/
-nak felel meg bizonyos helyzetekben; a magyar
/h/
a hanti
/x/
-nak; és a szóvégi magyar
/z/
a szóvégi hanti
/t/
-nek. Ezeket több példa is alátámasztja, mint a
ház
xot
és a
száz
sot
párok. Az ugor és
finn-permi nyelvek
közti távolság jelentősen nagyobb, de a megfelelések szintén szabályszerűek.
A magyar nyelv eredetével kapcsolatban léteznek más,
alternatív elképzelések
is. Lásd még:
Alternatív nyelv-összehasonlítás
Nyelvtörténet
szerkesztés
Halotti beszéd
Lásd még:
A magyar nyelv történeti korszakai
Ősmagyar kor
szerkesztés
finnugrisztika
kutatásai szerint a magyar nyelv legközelebbi rokonaitól mintegy 3000
éve válhatott el, így a nyelv története az
i. e. 11
10. század
tájékán kezdődött. Az
i. e. 1. évezred
i. sz. 1. évezredet
felölelő korszak az ősmagyar kor.
magyarok
– a feltételezések szerint – fokozatosan megváltoztatták életmódjukat, letelepedett vadászokból
nomád
állattenyésztők lettek, talán a hasonló életmódot folytató
iráni
népekkel való kapcsolatteremtés nyomán. Legfontosabb állataik a ló, a juh és a szarvasmarha lehettek.
Írásos emlékek e kezdeti korból nem maradtak fent, de a kutatások megállapítottak néhány egykorú
kölcsönszót
, mint a
török nyelvekből
vagy a
permi nyelvekből
. Egyesek szerint permi eredetű a
főnévi igenév
‑ni
képzője
(-nü)
, annak ellenére, hogy a török nyelvben
-mek
és
-mak
10
a csuvasban pedig
-me
és
-ma
11
hangrendtől függően.
Ez idő tájt lényeges változások történtek a magánhangzók körében: ekkor keletkeztek a hosszú magánhangzók, amelyek minden bizonnyal nem léteztek a finnugor alapnyelvben. Ha összehasonlítjuk a magyar
hal, vér, lúd, kéz, év
szavakat a finn megfelelőikkel: kala,
veri (
töve
vere-), lintu, käsi (
töve
käte), ikä
, azt látjuk, hogy míg a magyar szavak mássalhangzóra végződnek, a finnben a mássalhangzót magánhangzó követi. Ha azonban a magyar szóhoz valamely ősi toldalék járul, például a
-t
tárgyrag vagy a
-k
többesjel, akkor azt látjuk, hogy a magyar szavak töve ugyancsak magánhangzóra végződik:
halat, ludat, véres, kezet, évek
stb. (Ezeket a magánhangzókat a leíró nyelvtanok gyakran kötőhangnak nevezik, de ez történetileg helytelen). Ezek a magánhangzók ugyanis magának a szónak a testébe tartoztak, s előzményük valaha akkor is ott volt, amikor a szó nem kapott toldalékot. Erre nyújt bizonyítékot az 1055-es Tihanyi Alapítólevél, melyben a következő alakok sorakoznak:
zilu
(szil),
nogu
(nagy),
uuaru
(vár),
hodu
(had),
kereku
(kerék).
12
Ómagyar kor
szerkesztés
Az első teljesen magyar nyelvű nyomtatott könyv,
Az zenth Paal leueley magyar nyeluen
A magyarok
Kárpát-medencébe
költözése
895
körül fejeződött be. Ezzel a magyar nyelv életében kezdetét vette az ómagyar kor. A magyarok kapcsolatba kerültek a
szlávokkal
, ami számos szláv szó átvételével járt együtt,
13
14
15
például a
mák
16
vagy a
karácsony
A hatás kölcsönös volt: magyar eredetű szó a
horvát
čizma,
illetve a
szerb
ašov.
A nyelv első emlékei (leginkább személy- és helynevek) a
10. századból
származnak.
Vékony Gábor
szerint a honfoglaló törzsek között már korábban is ismert lehetett az írás fogalma, amit szerinte alátámaszt a betű és írás szó etimológiája, illetve a
Székely–magyar rovásírás
és a
kárpát-medencei rovásírás
léte.
17
Az
1000
-ben létrejövő
Magyar Királyságban
középkori
szokásoknak megfelelően jelentős szerepet játszott a
latin nyelv
; a magyar nyelvre is hatást gyakorolt, főként a
kereszténység
és az
oktatás
szókincse kapcsán.
A magyar nyelv legkorábbi, máig fennmaradt szövege a
Halotti beszéd
, amely az
1190-es években
született. Az irodalomtörténészek azonban feltételezik, hogy magyar nyelvű
irodalom
már korábban is létezhetett. A magyar
költészet
legkorábbi példája az
1300
körüli
Ómagyar Mária-siralom
Irodalmunk
ezeknél jelentősebb alkotásai a
14. századból
és az azt követő időkből maradtak ránk, az első magyar nyelvű
bibliafordítás
, a
huszita Biblia
pedig az
1430-as évekből
A korszak nyelvi változásai közül kiemelendő, hogy a
diftongusok
fokozatosan kivesztek a nyelv legnagyobb területén, és számos
névutó
átalakult
toldalékká
, mint a
reá
1055
utu
reá
később:
út
ra
) A tő végi magánhangzók lekopása és a
magánhangzó-harmónia
megjelenése is ekkorra tehető. Kiterjedtebb volt az
igeidők
rendszere, különösen sok
segédige
volt használatos.
A korszakban megjelenő új szükségletekre természetesen a szókincs is reagált: a meghonosodó új fogalmakra és a gondolkodás fejlődése következtében kívánatossá vált új értelmi és érzelmi árnyalatok kifejezésére új szavakkal bővült a szókészlet, egyben pedig elavuló fogalmakat jelentő szavak fölöslegessé váltak. Az új fogalmak kifejezésére használtak már létező szavakat, melyeknek hagyományos jelentéstartalma és a szükséges, kifejezendő új fogalom között rokonságot éreztek.
18
Számos, korábban a pogány világ fogalmait jelképező lexikális elem illeszkedett be az új, keresztény világképbe. Új tartalommal teltek meg a következő szavak:
Isten
ördög
lélek
gyón
harang
búcsú
. Megtartva egyéb jelentésváltozatait egyházi terminussá fejlődött a
bűn
bocsánat
ige
kegyelem
és
szán
. Gyakran képzéssel, összetétellel alakultak ki régi elemekből új, egyházi vallási műszavak, például
üdvözöl
üdvösség
szerzetes
jószág
egyház
mennyország
. Egyes régi szavak kiszakadtak a régi fogalomkörükből, és egészen más jelentésben állapodhattak meg, például a
bölcs
szavunk eredeti jelentése 'varázsló, táltos' volt.
Jelentésváltozatok a gazdasági életben is megfigyelhetők voltak. A
bér
szó eredeti jelentése 'ajándék' volt, ám amikor a bérmunka gazdasági életünkben jelentőséghez jutott, felvette a 'munkadíj' jelentést is.
Az ómagyar korra datálható a hangutánzó és hangulatfestő szavak többségének kialakulása. Már a finnugor alapnyelvben sem hiányoztak az ilyen spontán keletkezésű lexikális elemek, szép számmal találunk a mohácsi vésznél régebbi kortól származó kifejező szavakat, mint
zúg
seped
hortyog
bolyog
bömböl
cinege
csacsog
csattan
cseng
csikorog
csiszol
csittenet
'hallgatás',
dörög
duzzad
gége
gólya
(előbb gagó, gagólya, az állat hangját utánzó szó),
görög
(ige),
harsog
haris
hörpent
lebeg
lehel
pofa
(ugyanabból a hangutánzó tőből, mint a
puffan
puha
, stb.),
tombni
'táncolni',
zokog
zördül
zuhog
. Ezek közül persze számos szó már a honfoglalás koránál is régebbre nyúlhat vissza.
Ezen időszakban temérdek jövevényszó került be a magyar nyelvbe, túlnyomóan szláv nyelvekből.
19
Témák szerint
A magyar nyelvbe bekerülő szavak
egyház, vallás
keresztény, pap, barát, apáca, zarándok, pokol, malaszt, tömjén, karácsony, szent, parázna
stb
társadalmi élet
császár, király, bán, megye, szolga, bajnok
stb
jogi élet
tömlöc, vádol, vall, kenéz, ispán, asztalnok,
stb
földművelés
csoroszlya, borona, csép, kasza, kapál, villa, kalapács, barázda, parlag, ugar, gabona, dinnye,
stb
állattenyésztés
bárány, birka, bivaly, kanca, kakas, galamb, macska, szelindek, szuka, akol, jászol, abrak, ganaj,
stb
ipar, mesterségek
bodnár, esztergályos, kádár, kocsma, kovács, máz, nyüst, malom, akna, gát, garat, abroncs, bödön, dézsa,
stb
hadi élet
cuca '
lándzsa
', kopja, parittya, zászló, huszár, pribék, vitéz
(eredeti jelentése: katona)
, rabol,
stb
öltözködés
ruha, csuha, pólya, nadrág, szoknya, szappan, borotva,
stb
étkezés
ebéd, vacsora, serpenyő, cserép, csésze, palack, ecet, kása, kalács, konc, kolbász, szalonna, tészta, zsír,
stb
növényvilág
berkenye, gomba, bodza, luc, cser, galagonya, haraszt, pázsit, moha,
stb
állatvilág
szajkó, szarka, párduc, hörcsög, medve, patkány, vidra, gerlice, giliszta, lazac, rák, ikra,
stb
melléknevek
bolond, buja, drága, csorba, derék, gonosz, goromba, göndör, görbe, otromba, néma, tompa,
stb
20
Középmagyar kor
szerkesztés
humanizmus
és a
reformáció
az anyanyelvűségre való törekvéssel sokat segített a magyar nyelv egységesítésében. A humanisták, bár eredetileg mély latin, sőt görög műveltséggel rendelkeztek, érdeklődése idővel a vulgáris nyelv felé is irányult, így az anyanyelv művelését fontos kötelességüknek érezték.
Sylvester János
Grammatica Hungarolatina
, azaz Magyar – latin nyelvtan című, 1539-es munkájában a
latin
mellett a magyar nyelv rendszerének egyes jellegzetességeit is igyekszik bemutatni. 1610-ben pedig megszületik az első valóban magyar nyelvtan:
Szenci Molnár Albert
református lelkész és nyelvtudós
Novae Grammaticae Ungaricae libri duo
(Első magyar nyelvtan két könyvben) című műve, melynek célja kettős volt: idegenek számára hozzáférhetővé tenni a magyar nyelvtant, illetve megállapítani és rögzíteni a magyar nyelvtan szabályait. Érdekesség, hogy a k helyett Molnár Albert a szó végén
Heltai
örökségéül még rendszeresen c-t ír (pl.:
háznac
'háznak',
néznec
'néznek), a
cs
hangot
cz
betűkapcsolattal, a
-t pedig
tz
-vel jelöli.
Természetesen a szókincs is bővülésnek indul ebben a korban, és ennek fő forrása a
szóképzés
. Régebbi nyelvemlékeinkben elő nem forduló származékszavak százai jelennek meg ezekben a századokban. Egyaránt datálhatók ebből a korból
konkrét tárgyak
megjelölésére szolgáló szavak, pl.:
szegély
kendő
(a
kenni
kendeni
'törölni' alapszóból),
kenőcs
tekercs
tojás
tudományos műszavak
, mint
mássalzengő
'mássalhangzó',
nevező
osztó
osztandó
mennyiség
feletlen
'páratlan',
sokasítás
'szorzás'; valamint
elvont fogalmak
jelölésére szolgáló szavak, mint
lehetőség
ijedség
karcsúság
komaság
türedelem
dagály
lelemény
osztály
'felosztás'. Temérdek új gyakorító és mozzanatos ige születik ez idő tájt, mint
sóhajtoz
jósol
másol
jövendöl
álldogál
süketít
marakodik
röppen
vakarcsál,
vagy
kunyorog.
21
török hódoltság
idején nagyon sok jövevényszavunk keletkezett. A könyvnyomtatás és az iskolarendszerek kialakulása is erősen hozzájárult a nyelv fejlődéséhez, ui. pl. a debreceni könyvtárba külföldről hoztak könyveket a tanulmányaikat befejező diákok.
Az első teljesen magyar nyelvű
könyv
1533
-ban jelent meg
Krakkóban
Komjáti Benedektől
, címe
Az zenth Paal leueley magyar nyeluen
17. századi
magyar már meglehetősen hasonlít a mai formája, de még hiányzott az
irodalmi nyelv
, így minden író a saját nyelvjárását használta műveiben. Megvolt és továbbra is fennmaradt az elbeszélő múlt idő
(beszéle),
de ennek szerepe egyre kevésbé lett megkülönböztethető az egyszerű múlt időétől
(beszélt),
19. századra
már csupán a választékosság kedvéért használták.
Újmagyar kor
szerkesztés
18. században
a magyar
felvilágosodás
kényszerült felismerni, hogy az anyanyelv alkalmatlan a tudományos értekezések
latinizmusmentes
előadására, és a szókincs sem elég választékos a megnövekedett irodalmi igények kielégítésére. Ennek következtében írók egy csoportja, köztük kiemelkedően
Kazinczy Ferenc
elkezdte a magyar szóanyag kibővítését, megújítását. Néhány szót lerövidítettek
(győzedelem > győzelem),
számos
nyelvjárási
szót elterjesztettek az egész nyelvterületen (például
cselleng
), kihalt szavakat feltámasztottak (például
dísz
), és természetesen sok szót a
képzők
segítségével hoztak létre. Néhány kevésbé gyakran használt eljárás is ismert. Ezt a mozgalmat nevezzük a
nyelvújításnak
, amely több mint tízezer szóval gyarapította a szókincset, s még világviszonylatban is kiemelkedően sikeres nyelvpolitikának tekinthető.
A magyar 1836 óta Magyarország hivatalos nyelve, a
latin nyelv
helyét fokozatosan átvéve,
22
23
1844-től pedig kizárólagosan használandó, sajátos esetekben a nemzetiségek nyelvét is megengedve.
19.
és
20. század
a nyelv még további egységesülését hozta magával, és a nyelvjárások közti, eredetileg sem túl jelentős különbségek tovább csökkentek.
Írás
szerkesztés
Bővebben:
Magyar ábécé
Magyar kiejtés
és
Magyar helyesírás
A magyar helyesírás
Rögzítése
Szabályzat, 12. kiadás
(2015)
az új, 12. kiadás változásai
a szabályzat általános ismertetője
az előző kiadás szövege (AkH.
11
Osiris-féle Helyesírás (OH)
(2025)
az MHSz. és az OH szótári eltérései
Szakterületek helyesírása
Keleti nevek magyar helyesírása (KNMH)
Az újgörög nevek magyar helyesírása (ÚNMH)
A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása (CNMH)
A földrajzi nevek helyesírása (FNH)
A magyar növénynevek helyesírása (MNH)
Helyesírási szótárak
Magyar helyesírási szótár (MHSz.)
(2017) (az AkH.
12
alapján)
Nagy magyar helyesírási szótár (NMHSz.)
(2002) (az AkH.
11
alapján)
Alapelvei
kiejtés
szóelemzés
hagyomány
egyszerűsítés
További jellemzői
betűíró rendszerű
latin betűs
hangjelölő
értelemtükröző
Egyes területei
különírás és egybeírás
elválasztás
Nevezetes szabályai
szótagszámlálás
mozgószabály
Írásjelek helyesírása
kötőjel
nagykötőjel
pont
vessző
felkiáltó-
kérdő-
záró-
és
idézőjel
kettőspont
pontosvessző
aposztróf
három pont
egyebek
Érdekességek
különírt összetételek
több kötőjeles összetételek
kiejtéstől eltérő írású köznevek
jövevényszavak írásmódja
kivételes átírású és átbetűzésű szavak
Sablon:Helyesírás
sz
A magyart jelenleg a
latin ábécé
magyar változatával
írják. Helyesírásában a legfontosabb elvként érvényesül az értelemtükröző írásmód. Második, ennek alárendelt általánosság a fonetikus írásmód, vagyis a leírt szövegből különösebb előismeretek nélkül is könnyen kikövetkeztethető a megközelítőleg helyes kiejtés. A latin ábécé betűi mellett helyesírásunk több
ékezettel
kiegészített írásjegyet használ a
magánhangzók
jelölésére.
mássalhangzók
egy részét kétjegyű betűkkel jelöli. A palatalizáció jele általában a palatalizálatlan mássalhangzó betűje mellé helyezett
.
Ennek megfelelően viselkedik az
/ɲ/

jele, valamint a
/c/

-je. Helyesírása egyik érdekessége, hogy a legtöbb európai nyelvvel szemben az
/ʃ/
jele az

, és az
/s/
-é az
.
Minden kétjegyű betűt egy betűnek tekintünk, és így
elválasztás
során elválaszthatatlanok. Egyetlen háromjegyű betű létezik, ez a
.
Hagyományból használatos az
,
ami a mára a nyelvterület legnagyobb részén kiveszett
/ʎ/
-t jelölte; mai fonetikai értéke
/j/
Ha a mássalhangzó a beszédben megnyúlik, kétjegyű betűjele az írásban háromjegyűvé válik:
ssz
ony.
Összetett szavaknál ezzel szemben az esetleg egymás mellé kerülő két azonos többjegyű betűt nem vonjuk össze:
je
gygy
űrű.
A hangsúly mindig az első szótagra esik. Hosszú szavakban a páratlan sorszámú szótagok mellékhangsúlyt kapnak. A magánhangzók hosszúságát írásban jobban megkülönböztetjük, mint szóban: az
a, á, e, é
kivételével a rövid és hosszú magánhangzók között egyre kisebb a különbség. Az
nem egyezik a hosszú
-val, az
nem egy hosszú
. A magánhangzók hosszúságát írásban ékezetek jelölik, jelentésmegkülönböztető szereppel bírnak.
Egyes nyelvjárások használják az
rövid változatát is, amit néha így jelölnek:
. Kodály Zoltán támogatta ezt a hangot, így a népdalos könyvek gyakran jelölik.
Ábécé
szerkesztés
A kiterjesztett, teljes
magyar ábécé
a következő:
a á b c cs d dz dzs e é f g gy h i í j k l ly m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty u ú ü ű v w x y z zs
A Á B C Cs D Dz Dzs E É F G Gy H I Í J K L Ly M N Ny O Ó Ö Ő P Q R S Sz T Ty U Ú Ü Ű V W X Y Z Zs
magyar helyesírást
elsőként szabályozó kiadvány,
1832
A helyesírás többnyire követi a kiejtést, de mégis nagyon bonyolult. Vannak szavak, amelyek kiejtése eltér egyes nyelvjárásokban, ezek írásmódja a kiejtéstől független. Az összetételek, szókapcsolatok, egyes tulajdonnevek, tulajdonnévből képzett melléknevek, helyesírása nem triviális. Történeti okokból a
hang egyes szavakban
-nek, másokban
ly
-nek írandó, de ezek egy szóban is előfordulhatnak.
Hagyományos hangjelölés nevekben
szerkesztés
A magyar helyesírás hagyományőrző vonása szerint egyes tulajdonnevekben bizonyos hangokat a mai helyesírástól különböző módon írunk. A következő táblázatok ezeket mutatják be:
Mássalhangzók
Hagyományos
írásmód
Kiejtés
sch
sc
sz
ch
cs
ts
cs
cz
tz
gh
th
lh
nh
Magánhangzók
Hagyományos
írásmód
Kiejtés
aa
ee
ie
eö
ew
oo
iü
iw
uo
Példák
Név
Kiejtés
Madách
Madá
cs
Széchenyi
Szé
csé
nyi
Batthyány
Battyá
nyi
Thököly
ökö
li
Weöres Sándor
Eötvös
tvös
Cházár
Cs
sz
ár
Czukor
ukor
Gaál
Veér
Soós
Thewrewk
Tö
Dayka (Gábor)
Da
ka
Érdekes példa a
Dessewffy
vezetéknév, aminek helyes kiejtése
Dezsőfi
zs
-hang jelölésére hagyományosan használatos az
-betű (Dósa-Dózsa , Jósika-Józsika, Kolos(s)y-Kolozsi, Osváth-Ozsvát, Rósa-Rózsa, Sigray-Zsigrai)
Nyelvjárásai
szerkesztés
Bővebben:
Magyar nyelvjárások
A magyar nyelvjárási különbségek főképpen a hangállományban jelennek meg, kisebb mértékben a
szókincsben
, és még kevésbé a
nyelvtanban
. Az elsőre jellemző példa a déli nyelvjárás erőteljes ö-zése, például
szöm
(szem); a másodikra az, hogy bizonyos vidékeken a zsír kiolvasztásakor fennmaradó
szalonna
neve a
töpörtyű
(tepertő), máshol
csörge, pörc, pörke.
A nyelvtan terén található eltérések igen marginálisak – példaként szolgálhat az, hogy a kicsinyítőképzők használata tájanként eltérhet:
ruh
ika
Sárköz
),
kendő
cse
Tolna vármegye
),
kicsi
nkó
Erdély
).
nyugati nyelvjárás
Győr-Moson-Sopron
Vas
Zala
, részben
Veszprém vármegye
területén használatos (a
Szigetköz
kivételével). Kisebb egységei a
Rábaköz
Felsőőrvidék
Burgenland
),
Őrség
Göcsej
és
Hetés
nyelvváltozatai. Különbséget tesz a
zárt ë
és a nyílt e között, de az utóbbi a máshol szokásosnál még nyíltabb. A hosszú ú, ű csekély megterhelésű. A nyelvjárás enyhén ö-ző, a
söpör, vödör
alakok használatosak a keleten megszokott
seper, veder
alakokkal szemben. A köznyelvi ó, ő, é helyén nyitódó típusú kettőshangzók vannak jelen:
vuot, juoszág, üdüő, kiët, kiëz.
Gyakori az n palatalizálódása:
csinyál, szappany.
Az á utáni szótag a hangja helyett o van:
szároz, házos.
Rendszeresen előfordul a hiátus e nyelvjárásban:
koacs
(kovács). Több határozórag nem illeszkedik:
borrel, bottel, embernál
, Göcsejben előfordul a tővéghangzók elhagyása:
kináto
(kíná
ta).
dunántúli nyelvjárás
a nyugati nyelvjárásterület és a
Duna
észak–déli vonala között helyezkedik el. Nyelvjárási jelenségeinek nagy része azonos a nyugatiéival. A legfőbb eltérés az, hogy itt hiányoznak a diftongusok. Északnyugati és déli része l-ező
(foló, góló),
a keleti része j-ző
(fojó, gója).
A határozott névelő a
Mátyusföldön
és a
Csallóközben
ritkább, mint a
Dunántúlon
, a
Szigetközben
és a Dunától északra pedig egyalakú:
a ablak.
déli nyelvjárás
hoz tartozik a Dunántúl
Marcali
Kaposvár
Szekszárd
vonalától délre eső része, illetve a
Duna–Tisza köze
sávosan. A terület nyelvjárása meglehetősen sokszínű, csak az ö-zés közös vonás benne. Az
-zés főleg a
dunántúli
és nyugati területeken van jelen.
Somogyban
és az
Ormánságban
záródó kettőshangzókat találunk: ou, öü, ëi; másutt helyettük ó, ő, é van. Szlavóniában illabiális ă-t használnak.
tiszai nyelvjárás
Duna–Tisza közén
az előbbi nyelvjárással sávosan váltakozva, a
Tisza
, a
Körösök
, a
Berettyó
vidékén,
Szolnok
közelében, illetve
Hajdú-Bihar
és
Békés vármegye
délnyugati részén használatos. Jellemző vonása az
-zés és az í-zés. Különbséget tesz az
és e fonémák között:
embër.
Az l, r, j nyújtó hatású zárt szótagban:
óldal, gőrbe.
A köznyelvi ó, ö, é helyén nagyobb, keleti felében záródó típusú kettőshangzók vannak:
jou, vout, őüriz, kéiz.
Heves vármegyében is általánosak a
tehen, kerek, kötel, eger
jellegű névszótövek.
Az
északnyugati
vagy
palóc nyelvjárás
Budapest
Cegléd
Szolnok
vonaltól északra van használatban, keleten a
Tisza
alkotja határát. A vidék középső része a jellegzetes
palóc
nyelvterület, a többi vidékén fokozatosan a környező nyelvjárások hatásai érvényesülnek. Jellemzője a nagyfokú illabialitás – ennek következménye, hogy az i,
, ă hangok megterhelése nagy. Elszórtan előfordulnak diftongusok is, ezek: uo, üö, ië; ou, üö, ëi. Leginkább a középső vidéken és
Nyitra
környékén még használatos az betű eredeti hangértéke, az
/ʎ/
folyó, hely.
Sokfelé jellemző a t, d, l, n hangok palatalizációja i, ü előtt. Az asszimiláció nagyon erős: erre példa, hogy a
mëg-
igekötő g-je hasonul az ige első mássalhangzójához:
mëttölt, mëffog.
Az
északkeleti nyelvjárás
területéhez tartozik
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Borsod-Abaúj-Zemplén
és
Hajdú-Bihar vármegye
nagy része, illetve a szomszédos országokban északra és északkeletre hozzájuk csatlakozó vidékek zöme. Az egész terület jellemző sajátsága az e-zés, az ë hang nem létezik. Nagy részén előfordulnak a kettőshangzók:
kéiz, kőü.
A nyelvjárás erősen illabiális:
sēr, seper, csepp.
A j-zés a köznyelvinél is erősebb fokú. A felszólító mód az udvarias beszédben mindig ikes ragozású:
üjjík le!
mezőségi nyelvjárás
t az
erdélyi
magyarok beszélik a
székelyek
kivételével, fő területe
Kolozsvár
Kalotaszeg
Torda
Dés
vidéke és a
Maros
mente. Legfőbb vonása a nyílt magánhangzós jellege. Máshol ismeretlen az itt használt
/œ/
hang (alsó nyelvállású ö), például
tœrœkbúza, gœdœr.
Egyes vidékeken használják a -ni, -nul családragot:
Bélánul
(„Béláékhoz”). Előfordul még az elbeszélő múlt idő
(beszéle)
is.
székely nyelvjárás
Székelyföld
vidékén használatos.
-ző,
-ző és
-ző, egyes részeken nyitódó és záródó diftongusok is vannak. Az
l, r, j
nyújtó hatása érvényesül. Általánosak a
tehen, kerek, kötel, eger
jellegű névszótövek. Bizonyos vidékeken a -val, -vel rag nem hasonul:
kézvel, lábval.
Az ikes igék ragozása megőrződött, az igeidők gazdagsága jellemző:
írá, ír vala, írt vala
stb. A székelyek nyelvéhez hasonló, de még ősibb a
csángó nyelvjárás,
amellyel kapcsolatban kiemelendő az ún. sziszegés: az elöl és hátrább képzett sziszegő hangok és az affrikáták egy közbülső hangban olvadnak össze. Mind a székelyek, mind a csángók számos tájszót használnak.
Szókincs
szerkesztés
Bővebben:
Magyar szókincs
A magyar nyelv
szókincse
a szótöveket tekintve kb. 21%-ban finnugor eredetű.
24
A finnugor eredetre utal utal számos alapszónak, köztük a számnevek jelentős részének finnugor eredete, pl. a
kettő
három
négy
szavak esetében. Emellett számos iráni, türk, szláv,
latin
német
francia
olasz
angol
, és
török
eredetű jövevényszó található nyelvünkben.
A magyar nyelv hatása más nyelvekre
szerkesztés
Nagyobb számú magyar
jövevényszó
a következő nyelvekben található:
horvát nyelv
, a
német nyelv
dunai sváb
nyelvjárása,
cigány nyelv
kárpáti cigány
és
oláhcigány
nyelvjárásai,
román nyelv
ruszin nyelv
, a
szerb nyelv
egyes nyelvjárásai,
szlovák nyelv
Például a horvát nyelv ezeket a szavakat a magyar nyelvből vette át:
25
26
cipela
(cipő)
čizma
(csizma)
gaće
(gatya)
kamata
(kamat)
karika
(karika)
kip
(kép)
kočija
(kocsi)
lopov
(lop, jelentése: tolvaj)
lopta
(labda)
puška
(puska)
soba
(szoba)
šator
(sátor)
šogor
(sógor, hozzánk a német
der Schwager
ből jött)
teret
(teher)
És még a szerb nyelv:
џак
džak
(zsák)
Ide sorolható a főként művész körökben használt remek-djelo is.
A következő példamondat 13 magyarból átvett szót tartalmaz:
Šogor
je obukao
bundu
, uzeo
ašov
sablju
pa izašao pred
gazdu
kočiji
Šogorica
je dotle u
sobi
kuhala
gulaš
i pekla
palačinke
, opasana
pregačom
i kose svezane u
punđu
, kako bi što bolje ugostila njegove
pajdaše
«.
A sógor felvette a bundát, ásót és szablyát vett magához, majd kocsival az úrhoz (gazdához) utazott. A sógornő, aki szoknyát hordott, és haját fonatba kötötte össze, időközben a szobában gulyást főzött és palacsintát sütött, hogy a sógor pajtásainak lehetőleg jó dolguk legyen.
A horvátban a legtöbb szónak van más eredetű megfelelője is, azonban Szlavóniában tipikus az ilyen beszédmód. Sok, ma sajátosan horvátnak számító kifejezés magyar eredetű tükörfordítás. Példák:
povjerenstvo
(bizottság)
brzojav
(sürgöny)
prethodnica
(elővéd)
kolodvor
(pályaudvar)
časnik
(tiszt)
. A
željeznica (vasút)
szóalkotási módja származtatható a német nyelvből is.
27
Horvátországban egyes települések a magyar vár szót tartalmazzák, így
Vukovar
Varaždin
vagy
Bjelovar
Hangtan
szerkesztés
Ékezetes betűk a magyar billentyűzeten
Jellemző rá az első szótagra eső hangsúly (ebben a finnugor nyelvek és a szlovák nyelv hasonlítanak hozzá), a
magánhangzó-harmónia
(barnulásotokról
zöldülésetekről),
valamint a magánhangzó-hosszúság és a hangsúly egymástól független volta (amely szinte egyedüliként lehetővé teszi az antik
Időmértékes verselés
alkalmazását). Hangrendszerére ezenkívül a lágy
mássalhangzók
(gy, ny, ty, egyes nyelvjárásokban ly),
az aspirálatlan
zárhangok
(h
nélkül ejtett
p, t, k,
szemben például a
germán nyelvekkel
) és a
palatális
magánhangzók előtti kemény mássalhangzók jelenléte jellemző (azaz lehetséges
ne, ti
stb. hangkapcsolat,
nye, tyi
helyett; szemben például az
orosszal
). Nincsenek benne valódi
diftongusok
(mint például a
finnben
vagy németben) és
redukált
, vagyis „elnyelt” magánhangzók (mint például az
angolban
, németben). A speciális magyar
[a]
hang (amely a
franciában
perzsában
és a
svédben
és más nyelvek dialektusaiban is megvan) nehézséget okozhat a nyelvünket tanulóknak.
Nyelvtan
szerkesztés
Bővebben:
Magyar nyelvtan
A magyar nyelv több
indoeurópai nyelvvel
ellentétben
agglutináló nyelv
, ami főleg az
ige
- és
névszóragozásban
, valamint gazdag
képzőrendszerében
mutatkozik meg. A
mondatbeli
pozíciók viszonylag rugalmasak, különösen a középmezőben:
a fiú elhozta a testvérének a CD-t;
a testvérének hozta el a fiú a CD-t;
a CD-t hozta el testvérének a fiú;
a fiú hozta el testvérének a CD-t.
Az
állítmány
ragozott része állhat az első helyen (parancsoló mondat, eldöntendő kérdés), a második helyen (kijelentő mondat, kiegészítendő kérdés) vagy az utolsó helyen (mellékmondat):
hozd magaddal nekem a CD-t!
magaddal hozod nekem a CD-t?
elhozom neked a CD-t!
ki hozza el nekem a CD-t?
...mert elhoztam neked a CD-t.
Van
határozott névelő
; ragokkal fejezi ki a mondatbeli viszonyokat (például
-ban
-hoz
) és a vonatkozó szó után állnak
(adpositio),
szemben a
melléknévvel
, amely megelőző a hozzá tartozó főnevet.
Nemek nincsenek, az idők közül pedig csak egy múlt és a jelen idő maradt fenn, a jövőt ugyanis gyakran jelen idejű igeragozással fejezzük ki (bár segédigés változata is van:
holnap indulunk,
vö.
holnap fogunk indulni
). De az igeragozásnak van általános és határozott formája, utóbbi mind a hat személyes névmásra irányulhat, viszont, amikor arra a névmásra irányul aki teszi, akkor visszaható névmást teszünk hozzá.
A helyesírás elsősorban a szóelemeket igyekszik tükrözni (pl.
mond + ják
), míg más esetekben a hangjelölés elve kerül előtérbe (vö.
higgyük,
ez utóbbi a finn és a török nyelvre jellemző). Ezenkívül központozással (interpunkcióval, pl. vessző, kettőspont, gondolatjel, zárójelek) a mondatszerkezetre, valamint a szótagszerkezetre (rövid magánhangzók jelölése), továbbá a szófajra és a szótövek egységes írására is utal.
Az
agglutináló
(ragozó) jelleg toldalékok halmozását is lehetővé teszi (a perzsához, a
baszkhoz
, az ókori
sumerhez
és a törökhöz hasonlóan). Szintén jellemző a többféle
alakváltozat
mind a szótövek, mind a toldalékok terén, gazdag a helyhatározók használatában. A magyar nyelvtanok a toldalékok három alaptípusát különböztetik meg: a képzőt, a jelet és a ragot, amelyek egyes kivételektől eltekintve (például
nagybani
) ebben a sorrendben járulnak a szótőhöz.
A magyar nyelv megkülönbözteti az általános (határozatlan, „alanyi”) és a határozott („tárgyas”) ragozást:
olvasok, olvasom,
a főnévi igenév pedig ragozható
(látnom, látnod, látnia
stb., ami egyébként a
portugálban
és a török nyelvekben is megtalálható).
A magyar az indoeurópai nyelveknél sokkal ritkábban használja a
határozatlan névelőt
(egy).
Az egyes számú alak olyan esetekben is használatos, ahol a számnak nincs jelentősége, bár legtöbbször egynél több darabról van szó:
Van szék a szobában. Narancs kapható.
A páros szerveket (például
kéz, láb, szem, fül
), a rájuk való páros vagy két részből álló ruhákat, kiegészítőket (pl.
kesztyű, szemüveg
), valamint a több birtokos egy-egy birtokát is egyes számban mondja (például
élik az életüket,
nem pedig *életeiket;
Kérjük kedves vendégeinket, foglalják el a helyüket, kapcsolják ki mobiltelefonjukat!
), páros szervek egyikére pedig a
fél
szó utal (pl.
fél kézzel csinál vmit
). Ennek oka, hogy a
kettős szám
(dualis)
az indoeurópai nyelvektől eltérően nem a többes, hanem az egyes számba olvadt bele.
Udvariassági formák
szerkesztés
A magyar nyelv sokféle köszönési formát ismer. Egyes üdvözlési formák az Osztrák–Magyar Monarchiáig vagy még korábbra vezethetők vissza, például a
Kez(e)it (esetleg kezét) csókolom
, amit rövidítve (Csókolom) is használnak. A teljesebb formával a férfiak ismeretlen nőket üdvözölnek, míg a nők ezt a formát felnőttként már csak jóval idősebb személyek esetében használják. Az általános, hivatalos, távolságtartó köszönés a napszakra utaló
Jó reggelt, jó napot, jó éjszakát!
, udvariasabb, ha hozzáteszik:
kívánok
. A családtagok, barátok, fiatalok körében a
szia
szervusz
vagy
helló
járatos, habár a fiatalok maguk között sokféle, kreatívan alkotott vagy idegen nyelvből átvett formát is használnak (hi, e. háj). Ezek mind üdvözlésre, mind elköszönésre valók. Elköszönésre hivatalosan a
Viszontlátásra!
vagy rádióban, telefonban a
Viszonthallásra!
a megfelelő. A
Viszlát!
vagy a
Báj-báj
csak bizalmas viszonyban elfogadható.
A nyelv többféle formában is ismeri a magázást, vagy az önözést. Ennek névmásai, a
maga
és az
ön
(többes számban: maguk és önök) harmadik személyűként viselkednek, és az állítmány egyes szám harmadik, vagy többes szám harmadik személyű attól függően, hogy egy vagy több személyhez szólunk. A két névmás közül az
ön
számít udvariasnak, a
maga
kevésbé, sőt sértő is lehet, ezért ma már inkább csak bizalmas viszonyban használatos. Az önözés nem sértő, de távolságtartó, túl hivatalos(kodó), visszaszorulóban is van; a bolti eladók is gyakran tegezik a vásárlókat, különösen, ha az eladó és a vevő is fiatal. A
19. században
és a
20. század
elején a férj és a feleség (napközben) magázta egymást. Falvakban a gyerekek az
1960-as évekig
többnyire magázták szüleiket és a nagyszüleiket. Gyakran még ma is az apóst és az anyóst.
Létezik még a tetszikezés, amit a gyerekek és udvarias(kodó)k felnőttekkel szemben, akiknek csókolommal köszönnek, például:
Le tetszik ülni?
(a tetszeni ige időben, módban és számban ragozva, a másik ige főnévi igenévi formában használható).
A szülők gyerekeikhez beszélve gyakran
néninek
(nő) vagy
bácsinak
(férfi) nevezik az ismerős felnőtteket, vagy azokat, akikkel az utcán találkoznak, például:
Köszönj szépen a néninek/bácsinak!
. A gyerekek az ismerős felnőttek keresztnevéhez hozzáteszik a néni vagy a bácsi szót, például:
Zsuzsa néni
vagy
Józsi bácsi
. A kamaszok idősebb tanáraikra használják a
néni
vagy
bácsi
szót, a fiatal vagy középkorú tanárok és tanárnők
tanár urak
és
tanárnők
lesznek, ami a vezetéknévvel is használható. A bácsi rövidebb, bizalmaskodó alakja a
bá
. Felnőtt férfiak idősebb férfiakat, bizalmasabb viszonyban és falun
bátyám
nak is szoktak szólítani.
A magyar nyelv a
keleti névsorrendet
használja, vagyis elöl áll a vezetéknév, és azt követi a kereszt- vagy utónév. (Ennek oka az indoeurópai nyelvektől eltérő
birtokos eseti szerkezet
.) A XX. század elejéig szokásban volt az idegen nevek magyarítása, de ma már megtartja az idegen nevek névsorrendjét. Régebben a feleség a házasságkötés után a férje nevét vette fel,
-né
végződéssel, de keresztnevét családi, baráti körben tovább használták. A 2000-es évekig inkább a férj vezetéknevéhez kapcsolódik a
-né
, amit a feleség lánykori neve követ. Ez a formula elsősorban az értelmiségi rétegnél volt szokásban (pl. a tanárnőknél). Napjainkban jellemzőbb a férj vezetéknevének felvétele + keresztnév megtartása, vagy a férj vezetékneve és a lánykori vezetéknév együttes használata (kötőjellel elválasztva) + keresztnév használata. Az előbbi a világszerte elfogadott sztenderdeknek felel meg, míg az utóbbi némileg kreatívabb, önérzetesebb, a családhoz és a gyökerekhez tartozásra utal – amellett, hogy a férj vezetéknevének felvétele miatt részben ez is beleillik a nemzetközileg elfogadott sztenderdekbe.
A szocializmusban a hivatalos megszólítás a vezetéknév +
elvtárs(nő)
kapcsolat volt.
A rendszerváltás óta a férfiaknál az elvtársat az
úr
váltotta fel. Nők esetén nem alakult ki egységes gyakorlat. Némileg sután hangzó
úrhölgy
kifejezés fel-felmerül a nők megszólítása kapcsán hivatalos, vagy azzal hasonló levelekben, de az élő beszédbe nem épült bele.
Káromkodás, trágárság
szerkesztés
A magyar nyelv gazdag szitkozódó szavakban és kifejezésekben, de a káromkodásokban gyakran Isten, a szentségek és a szentek nevét különféle, semlegesebb szavakkal helyettesítik (pl. az iskoláját, a hétszázát stb.). Ennek oka ma már csak a botrányokozás, sértés elkerülése.
A trágár kifejezések utalnak az ürítésre, a nemi szervekre és magára a nemi aktusra. Innen is keletkeztek átvitt értelmű jelentések: az
anyád
szó egy teljesebb
(A
kurva
anyád!)
kapcsolat rövidítése, mely a lehető legdurvább sértés, aminek az angol megfelelője szidalmas szintjén a 'Son of a bitch'
(Kur(v)a()fi(a))
Általában nem különítik el egymástól a két csoportot, és a trágárságot is káromkodásként emlegetik. Az egyik leggyakoribb töltelék (szitok)szó is a nemi aktusból ered, amit egy réteg töltelékszónak használ.
28
Gyakran a durva kifejezéseket szelídebbekre, de hasonlóan hangzókra cserélik. Helyettesíthető kifejezésként használható például a
banyek
, a
wazze
és a
basszus(kulcs)
Mindezeket a kifejezéseket általában nem lehet szó szerint lefordítani, mert minden nyelvnek saját készlete van.
Gondolatok a magyar nyelvről
szerkesztés
Újra meg újra visszatértem a Toldihoz. Nyelvünk erdőzúgását hallgattam benne. Miután végigborzongtam a réti farkasokat, és Bence hűségében apámra ismertem, miután karizmaimat a Miklóséival összemértem, azzal kötött le tizedszer is, ami a kielégített kalandvágy helyén egyre növekvő hiányérzetemet enyhítette: beszélni tanított. A lehetetlen sajogó kísértéseit éreztem: fölszippantani szavanként az egészet, utolsó jelzőjét is eltárolni az üres kamarákban
Sütő András
író:
Engedjétek hozzám jönni a szavakat
29
Magyar szakos képzést nyújtó felsőoktatási intézmények
szerkesztés
Magyarország
szerkesztés
Debreceni Egyetem
– Bölcsészettudományi Kar
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
(Eger)
– Bölcsészettudományi és Művészeti Kar
Károli Gáspár Református Egyetem
(Budapest)
– Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Miskolci Egyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
(Budapest)
Nemeskürty István Tanárképző Kar
Pannon Egyetem
(Veszprém)
– Humántudományi Kar
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
(Budapest)
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem
– Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szegedi Tudományegyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Románia
szerkesztés
Babeș–Bolyai Tudományegyetem
(Kolozsvár)
Bölcsészettudományi Kar
Bukaresti Egyetem
– Idegen Nyelvek és Irodalmak Kar
Partiumi Keresztény Egyetem
(Nagyvárad)
– Bölcsészettudományi és Művészeti Kar
Szlovákia
szerkesztés
Eperjesi Egyetem, Magyar Nyelv és Kultúra Intézet
(Eperjes)
A világ mintegy harminc országában százas nagyságrendben működnek magyar tanszékek.
30
Közülük a
Helsinki Egyetemé
a legjelentősebb.
Jegyzetek
szerkesztés
Korunk - 2005. február - EPA
Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz
(magyar nyelven).
elte.hu
, 2010. április 1.
[2010. május 5-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2023. szeptember 11.)
Okok és okozat. A magyar nyelv eredetéről történeti, szociálpszichológiai és filozófiai megközelítésben
(magyar nyelven), 2018
[2026. január 18-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2026. január 18.)
"2017 májusában, a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének időszakában a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya tudományos ülést rendezett, melynek témája megegyezik e könyv témájával, s túlnyomórészt az ott elhangzott előadások átdolgozott változatait tartalmazza. A szerzők a nyelvészet, a filozófia, a történettudomány, az orientalisztika, a társadalompszichológia, a vallástudomány képviselői, olyanok, akik kutatásaik során ismételten szembesülnek a fent megfogalmazott kérdésekkel."
ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet
A magyar nyelv finnugor alapjai
(magyar nyelven).
[2014. március 19-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
A cikk alján sok más forrás is megtalálható.
Honti László (2012): Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről. Tinta Könyvkiadó, Budapest, Fülszöveg
en:List of languages by number of native speakers
Magyar Nyelvőr
1970. évi 4. szám 386-392. oldal Dávid Zoltán: A magyarul beszélők száma c. cikk alapján
Magyarország Nemzeti Atlasza
(1989) szerk. Pécsi Márton, 4. oldal, Magyarok a világban c. térkép adatai alapján
Turkish-English dictionary - translation - bab.la
en.bab.la
(Hozzáférés: 2015. november 29.)
Angol-Csuvas szótár, Glosbe
Glosbe
: 2015. november 29.)
Bárczi, Géza.
A magyar nyelv életrajza
(magyar nyelven)
[1963. április 7.].
ISBN 963-280-295-0
Zaicz László: Etimológiai szótár
Archivált másolat
[2016. március 4-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2015. október 16.)
Mák
szócikk
. In
Tótfalusi István
Magyar etimológiai nagyszótár.
Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2.
ISBN
9639374121
Vékony, Gábor (2004): A székely rovásírás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó
Bárczi, Géza.
A magyar nyelv életrajza
[1963].
ISBN 963-280-295-0
Bárczi, Géza.
A magyar nyelv életrajza
(1963)
Bárczi, Géza.
A magyar nyelv életrajza
Bárczi, Géza.
A magyar nyelv életrajza
[1963. április 7.]
A Pallas nagy lexikona, „hivatalos nyelv” szócikk
1836. évi III. törvénycikk (a Magyar Nyelvről)
[2017. december 1-i dátummal az
eredetiből
archiválva].
(Hozzáférés: 2010. november 14.)
A nyelv és a nyelvek,
ISBN
963-05-7959-6
, 134. o.)
vgl. Kroatische Wikipedia
Hungarizam
vagy
Usvojenice
Jezični savjetnik:
Hungarizmi
Archiválva
2012. december 18-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
(kroatisch)
Sanja Vulić:
Međunarodni kroatistički znanstveni skupovi u Pečuhu 1998. i 2000.
Archiválva
2007. szeptember 27-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
(kroatisch)
Archiválva
2015. május 19-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
Bozgor etimológiája
Sütő András:
Engedjétek hozzám jönni a szavakat
Sütő András
író:
Engedjétek hozzám jönni a szavakat
Archiválva
2016. március 4-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
Magyar tanszékek száma a világon
Források
szerkesztés
Nádasdy
Nádasdy Ádám
Milyen nyelv a magyar?
Budapest: Corvina. 2020.
ISBN
978
963
13
6643
É. Kiss Katalin
2004. Anyanyelvünk állapotáról. Budapest, Osiris.
Kiefer Ferenc
(szerk.) 1992/1994/2000/2008. Strukturális magyar nyelvtan 1-4. Budapest, Akadémiai.
Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv (Akadémiai kézikönyvek). Budapest, Akadémiai.
Kiefer Ferenc (szerk.) 2003. A magyar nyelv kézikönyve. Budapest, Akadémiai.
Kiefer Ferenc – Siptár Péter – É. Kiss Katalin 2003. Új magyar nyelvtan. Budapest, Osiris.
Bárczi Géza
1966, 1975. A magyar nyelv életrajza. Budapest, Gondolat.
Bárczi Géza 1954, 2013. A magyar szókincs eredete. Budapest, Tinta.
Bárczi Géza –
Benkő Loránd
– Berrár Jolán 1994. A magyar nyelv története. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Benkő Loránd (szerk.) 1991. A magyar nyelv történeti nyelvtana I–IV. Budapest, Akadémiai.
É. Kiss Katalin – Gerstner Károly –
Hegedűs Attila
2013. Kis magyar nyelvtörténet. Piliscsaba.
További információk
szerkesztés
Hat tévhit a magyar nyelvről
(Fejes László, Nyest, 2010. október 1.)
E-nyelv – A magyar nyelv fóruma
Online magyar helyesírási szótár (www.magyarhelyesiras.hu)
Archiválva
2008. október 3-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
A magyar nyelv 20. sz.-i változásai
(Pusztai Ferenc)
Lange Irén:
A magyar nyelv sajátosságai hagyománytörő lingvisztikai szemszögből
Magyarnyelv.lap.hu – tematikus linkgyűjtemény
Párkit a líceumba!
Archiválva
2011. augusztus 9-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
Nádasdy Ádám
cikke a magyar nyelv határon túli változataihoz való viszonyunkról (ÉS, 2011. április 22.)
Származás
szerkesztés
Nádasdy Ádám a nyelvek és a népek rokonságáról
Archiválva
2020. november 25-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
Nádasdy Ádám: Se kultúra, se történelem
Archiválva
2007. április 26-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
A finnugor nyelvek Swadesh-listái az angol Wikiszótárban
(a Morris Swadesh nyelvész által megadott 207 alapvető szó összevetése az egyes finnugor nyelvek között)
Szilágyi Ferenc:
A magyar szókincs regénye.
Budapest: Tankönyvkiadó. 1974.
Nyelvművelés (pró és kontra), nyelvhelyesség
szerkesztés
Tévhitek a nyelvhelyességről
(Fejes László, Nyest.hu, 2011. augusztus 8.)
Búcsú a nyelvhelyességtől
Nádasdy Ádám
cikke szemléltető analógiákkal (ÉS, 2010. augusztus 13.)
Modern Talking – Nádasdy Ádám cikkeinek gyűjteménye a
Magyar Narancs
sorozatából
Archiválva
2008. december 24-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
A magyar nyelvművelés állapota – Balázs Géza írása a Magyar Nyelvőrben
A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról
Egy emberközpontú nyelvművelő – Margócsy József írása Lőrincze Lajosról és a nyelvművelésről
Szaknyelvi igényesség
Minya Károly írása (Vitairat a nyelvművelésről)
Balázs Géza
új könyvéről az
Édes anyanyelvünk
c. folyóiratban
(pdf)
A más nyelvűek szemszögéből
szerkesztés
Mit mondanak nyelvünkről a külföldiek? – A magyar nyelv eredetéről
Idegenek véleménye a magyar nyelvről
Archiválva
2007. március 14-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
Nehéz nyelv-e a magyar?
(Urbanlegends.hu)
Nehéz-e a magyar nyelv?
(Oswald Gschnitzer, Heidelberg,
Élet és Tudomány,
2000/12.)
Járt utat kétszer járj! – Nádas Péter francia fordítója magyarul írt regényt
Népszabadság
, 2005. február 11.)
Küszöbszint a magyar mint idegen nyelven (Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ)
Debreceni Nyári Egyetem, a magyarnyelv-oktatás egyik specialistája
Magyaróra: Új utak a magyar nyelvhez
Archiválva
2021. február 19-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
Hangtan
szerkesztés
Hangtan (érettségi tételek)
Forró Orsolya - Hangtan I. jegyzet a Fonetika előadáshoz és szemináriumhoz (2012/2013. őszi szemeszter)
Archiválva
2016. március 5-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
Írásbeliség
szerkesztés
Miért van a magyarban az s és az sz „fordítva”?
Helyesírás
Nyelvtan
szerkesztés
E-Szókincs – Alaktani táblázatok
(az MTA Nyelvtudományi Intézet programja)
Ragozgató (interaktív magyar igeragozó)
Magyar nyelvtani táblázatok
Nyelvjárások
szerkesztés
A magyar nyelvjárások
Balassa Iván
Ortutay Gyula
: Magyar néprajz)
Mazurka Károly: Szuhogyi palóc tájszótár
, Budapest,
Tinta Könyvkiadó
, 2009.
Kiss Gábor, Bató Margit (szerkesztő): Tájszavak A magyar nyelvjárások atlaszának szavai, szóalakjai
, Budapest,
Tinta Könyvkiadó
, 2012.
Kiss Gábor (szerkesztő): Kis magyar tájszótár 5800 népies és tájnyelvi szó magyarázata
, Budapest,
Tinta Könyvkiadó
, 2014.
Udvariassági formák, megszólítás
szerkesztés
Archiválva
2016. március 4-i
dátummal a
Wayback Machine
-ben
Káromkodás, trágárság
szerkesztés
Egyéb
szerkesztés
Illyés Gyula: Ki a magyar?
, mek.oszk.hu
Kosztolányi Dezső: A magyar nyelv helye a földgolyón
, epa.hu
Magyarok a Kárpát-medencében
Magyar Nemzeti Szövegtár
(az MTA 188 millió szövegszót tartalmazó adatbázisa többféle kortárs szövegből; ingyenes regisztrációval böngészhető)
Múzeumot kap a magyar nyelv is
(Múlt-kor, 2006. szeptember 27.)
Dr. Végvári József: Anyanyelvemről, huszonegy tételben
. A magyar nyelv és a hivatalos nyelvészet a
szerves műveltség
szempontjából
Magyar nyelv.lap.hu - linkgyűjtemény
(az oldal alján található térképek)
Angol nyelvű információk
szerkesztés
towards language and its role in education The cases of Hungarian in Slovakia Occitan in Catalonia and Russian in Kazakhstan Presentation Komlósi, Flora. 2014. Perspectives towards language and its role in education: The cases of Hungarian in Slovakia, Occitan in Catalonia, and Russian in Kazakhstan
Hungarian language (Ethnologue.com)
Hungarian Profile
A Hungarian Language Course by Aaron Rubin
Study Hungarian! (AFS.com)
Hungarian Lessons (Hungarotips.com)
További irodalom
szerkesztés
Keresztes László
Gyakorlati magyar nyelvtan
(Debreceni Nyári Egyetem, 1995, Hungarolingua sorozat)
Végvári József:
„És mégsem mozog …”
tanulmányok anyanyelvről, hitről, tudománytörténetről és nevelésről, világképről, szerves műveltség és hivatalos tudomány viszonyáról.
Főnix Könyvműhely, 2005.
ISBN
963-7051-05-8
Sokszor kigyomlált érdekességek nyelvünkről, nem bigottaknak:
Amatőrök (másképp' dilettánsok) és egyéb hályogkovácsok:
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
A magyar nyelv napja
Árvíztűrő tükörfúrógép
Magyar szókincs
Magyar–török tükörfordítások
Uráli nyelvcsalád
Sablon:Az EU hivatalos nyelvei
sz
Az
Európai Unió
hivatalos nyelvei
angol
bolgár
cseh
dán
észt
finn
francia
görög
holland
horvát
ír
lengyel
lett
litván
magyar
máltai
német
olasz
portugál
román
spanyol
svéd
szlovák
szlovén
Forrás:
Nyelvek az EU-ban
Sablon:Finnugor nyelvek
sz
Finnugor nyelvek
Ugor
magyar
Obi-ugor
hanti
manysi
Finn-permi
Permi
komi-zürjén
komi-permják
udmurt
Volgai
mari
mordvin
erza
moksa
Számi
akkala számi
inari számi
kemi számi
kildini számi
lulei számi
északi számi
pite számi
kolta számi
déli számi
teri számi
umei számi
kainuu számi
Balti finn
észt
finn
izsór
karjalai
kvén
lív
lűd
meänkieli
déli észt
vepsze
vót
võro
Sablon:Európa nyelvei
sz
Európa
nyelvei
Ez a sablon az
európai
kontinensen
(szigorúan véve a
Balti-tenger
és a
Fehér-tenger
összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és a
Don
azovi-tengeri
torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyik
nyelvcsaládba
tartoznak.
Indoeurópai
nyelvek
balti nyelvek
lett
latgal
lív
litván
szamogit
germán nyelvek
északi
dán
feröeri
izlandi
norvég
bokmål
nynorsk
svéd
nyugati
angol
fríz
scots
déli
jiddis
luxemburgi
német
németalföldi
kelta nyelvek
breton
ír gael
skót gael
walesi
szláv nyelvek
nyugati
cseh
kasub
lengyel
szlovák
szorb
déli
bolgár
bosnyák
horvát
ča
gradišćei
kaj
što
macedón
montenegrói
szerb
szlovén
réziai
vend
keleti
belarusz
orosz
ruszin
ukrán
újlatin nyelvek
nyugati
aragóniai
asztur-leóni
asztúriai
leóni
mirandai
extremadurai
francia
friuli
galiciai
eonaviai
fala
katalán
ladin
okcitán
olasz
portugál
romans
spanyol
szárd
keleti
román
aromán
isztroromán
meglenoromán
moldáv
különálló nyelvek
albán
görög
Finnugor nyelvek
balti finn nyelvek
észt
mulgi
szetu
võro
finn
meänkieli
izsór
karjalai
vepsze
vót
számi nyelvek
déli
északi
inari
kildini
kolta
lulei
pitei
teri
umei
ugor nyelvek
magyar
Altaji nyelvek
köztörök nyelvek
gagauz
krími tatár
török
Sémi-hámi nyelvek
sémi nyelvek
máltai
Szigetnyelv
baszk
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyan
kihaltak
, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként:
korni
lív
manx
Nemzetközi katalógusok
LCCN
sh85062997
GND
4120374-4
LIBRIS
160304
NKCS
ph117232
BNF
cb119552537
BNE
XX530477
KKT
00562923
Magyarságportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „
Kategória
Magyar nyelv
Rejtett kategóriák:
Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval
Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval
Magyar nyelv
Új téma nyitása