Szuahéli önelnevezések
személy mswahili
nép waswahili
nyelv kiswahili

A szuahéli (saját nevén kiswahili) egy bantu nyelv, amely eredetileg a szuahélik anyanyelve, akik elsősorban Kelet-Afrikában (Tanzániában, Kenyában és Mozambikban, a kelet-afrikai partvidéken és a szomszédos part menti szigetek mentén) élnek.[2] A szuahéli anyanyelvűek és azok számát illetően, akik második nyelvként használják, a becslések jelentősen eltérnek egymástól. Általában 150 és 200 millió között mozognak,[3] az anyanyelvűek többsége Tanzániában és Kenyában él.

A szuahéli nyelvben jelentős számú idegen szó található, főként az arab, valamint a portugál, angol és a német nyelvből. A szuahéli szókincs körülbelül 40%-a arab jövevényszavakból áll, beleértve a nyelv nevét is (sawāḥilī, egy arab kifejezés többes számú melléknévi alakja, amelynek jelentése „a partok”).[4][5] A jövevényszavak az arab rabszolgakereskedők és Afrika keleti partvidékének bantu lakói közötti kapcsolatok korszakából származnak, amely egyben az az időszak is volt, amikor a szuahéli a régió közvetÍtőnyelvévé vált.[6]

A Tanzániai és Kenyai kormányok összehangolt erőfeszítéseinek köszönhetően a szuahéli az egyik a három hivatalos nyelv (a másik kettő az angol és a francia) közül a Kelet-afrikai Közösség országaiban, nevezetesen Burundiban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Kenyában, Ruandában, Szomáliában, Dél-Szudánban, Tanzániában és Ugandában. Közös nyelv az afrikai Nagy-tavak régiójának más területein, valamint Kelet- és Dél-Afrikában.[7][8] A szuahéli az Afrikai Unió és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség egyik munkanyelve is. A Kelet-afrikai Közösség létrehozta a Kelet-afrikai szuahéli bizottságot (EAKC), amely 2015-ben kezdte meg működését. Az intézmény jelenleg a nyelv népszerűsítésének vezető szerve kelet-afrikában, valamint szabályozza a nyelv fejlesztését és használatát a regionális integráció és a fenntartható fejlődés érdekében. Az elmúlt években A Dél-Afrikai köztársaság,[9] Botswana,[10] Namíbia,[11] Etiópia[12] és Dél-Szudán[13] elkezdte a szuahéli nyelv oktatását az iskolákban, vagy terveket dolgozott ki erre vonatkozóan.

A komori nyelv (saját nevén shikomor), amely a Comore-szigetek hivatalos nyelve és a Mayotte szigetén is beszélik (shimaore), szorosan kapcsolódik a szuahéli nyelvhez, és néha az egyik nyelvjárásának tekintik, bár egyes szakértők külön nyelvnek tartják.[14] 2022-ben, a szuahéli nyelv mint kiemelkedő nemzetközi nyelv növekedése alapján, az Egyesült Nemzetek Szervezete július 7-ét a szuahéli nyelv napjává nyilvánította, hogy megemlékezzen arról a napról, amikor Julius Nyerere a szuahéli nyelvet az afrikai függetlenségi küzdelmek egyesítő nyelveként nevezte meg.[15]

A szuahéli agglutináló típusú nyelv, ugyanakkor a toldalékokat a szó elejére illeszti. Néhány idegen eredetű szóban megfigyelhető a flexió is.

Jellegzetes bantu sajátosság a névszóosztályok megléte (emberek osztálya, fák osztálya stb.) amelyeknek meghatározott előtagjaik vannak, amelyek végső soron nyelvtani nemként viselkednek, mivel grammatikai szerepük van. A szuahéliben tizennyolc névszóosztály van. Azonban nincs meg benne a bantu nyelvekre jellemző tonalitás.

Arab írással írt szuahéli nyelvű emléktábla az Aszkari emlékművön. Dár esz-Szalám (1927).

A szuahéli a szabaki ághoz tartozó bantu nyelv. Guthrie földrajzi osztályozásában a szuahéli a bantu G zónában található, míg a többi szabaki nyelv az E70 zónában, általában Nyika néven. A nyelvtörténészek jelentősnek tartják az arab nyelv hatását a szuahélire, mivel szókincsének körülbelül 40%-a közvetlenül az arab nyelvből származik, és kezdetben a kelet-afrikai partvidék mentén terjedt el.[16][17]

A „szuahéli” megnevezés az (ománi) arab nyelvből származik, jelentése „partok”. A kelet-Afrikai partvidékre utal, ahol az arabok először találkozhattak a nyelvvel:

سَاحِل→  سَوَاحِل→  سَوَاحِلِيّ
sāḥilsawāḥilsawāḥilī
„(tenger)part”„partok” (szabálytalan/tört többes szám)„a partok, (tenger)parti”

A szuahéli nyelv magja a kelet-afrikai partvidék bantu nyelveiből származik. A szuahéli bantu szókincsének nagy része rokonságban áll az ungudzsa, pemba és midzsikenda nyelvekkel,[18] valamint kisebb mértékben más kelet-afrikai bantu nyelvekben is megtalálhatóak. Bár a vélemények eltérőek a részletek tekintetében, történelmileg úgy tartják, hogy a szuahéli szókincs körülbelül 16–20%-a kölcsönszavakból származik, amelyek túlnyomó többsége arab, de más nyelvek is hozzájárultak, köztük a perzsa, a hindusztáni, a portugál és a maláj.[19]

Bár a szuahéli nyelvet legelőször arab írással írták, ma már a latin betűket használják, amelyeket keresztény misszionáriusok és gyarmati tisztviselők vezettek be. Az itt látható szöveg a miatyánk katolikus változata.
Bár a szuahéli nyelvet legelőször arab írással írták, ma már a latin betűket használják, amelyeket keresztény misszionáriusok és gyarmati tisztviselők vezettek be. Az itt látható szöveg a miatyánk katolikus változata.[21]

Az ománi arab a legtöbb arab jövevényszó forrása a szuahéli nyelvben.[22][23] A szuahéli korai története újragondolva („Early Swahili History Reconsidered”) című szövegben azonban Thomas Spear megjegyezte, hogy a szuahéli nyelv nagy mennyiségű nyelvtani elemet, szavakat és hangot örökölt a szabaki nyelvtől. Valójában, ha figyelembe vesszük a mindennapi szókincset, száz szóból álló listákat használva, 72–91% a szabaki nyelvtől (amelyet anyanyelvként határoz meg) származik, míg 4–17% más afrikai nyelvekből ered. Csak 2–8% származik nem afrikai nyelvekből, és az arab jövevényszavak ennek csak egy töredékét tették ki.[24] Más források szerint a szuahéli szókincs körülbelül 40%-a arab eredetű.[25] Az is figyelmen kívül maradt, hogy a kölcsönzött kifejezések jó része bantu megfelelővel rendelkezett. Az arab jövevényszavak használata elsősorban a partvidéken elterjedt, ahol a helyi lakosság, az arab kultúrához való közelségét vagy abból való származását kulturális szempontból kifejezve, inkább a jövevényszavakat használja, míg a belső területeken élő emberek inkább a bantu megfelelőket használják. A szuahéli nyelvet eredetileg arab írással írták.[26]

A szuahéli nyelven írt legkorábbi ismert dokumentumok 1711-ben Tanzániában, Kilwában írt levelek, amelyeket arab írással írtak és a Mozambikban uralkodó portugáloknak és helyi szövetségeseiknek küldtek. Az eredeti leveleket az indiai Goa történelmi archívumában őrzik.[27][28]

A kelet-afrikai partvidéket uraló különböző gyarmati hatalmak szerepet játszottak a szuahéli nyelv fejlődésében és elterjedésében. Az arabok kelet-afrikai megjelenésével kereskedelmi nyelvként, valamint az iszlám tanítására használták a helyi bantu népek körében. Ennek eredményeként a nyelvet először arab írással írták. A későbbi portugál kapcsolatok eredményeként a szuahéli nyelv szókincse bővült. A nyelv intézményes szinten is hivatalossá vált, amikor a berlini konferencia után a németek átvették a hatalmat a térségben. Miután látták, hogy a nyelv már széles körben elterjedt, a németek hivatalos nyelvként rögzítették az iskolákban való használatát. A szuahéli nyelvű iskolákat Shule-nak (a német Schule szóból) nevezték a kormányzati, kereskedelmi és bírósági rendszerben. Miután a németek ellenőrzésük alá vonták Kelet-Afrika azon területeit, ahol a szuahéli volt a meghatározó nyelv, az arab írást a latin ábécé váltotta fel. Az első világháború után a Brit birodalom átvette német Kelet-Afrikát, ahol a szuahéli nyelv nem csak a partvidéki régiókban, hanem a gyarmatok több területén is gyökeret vert. A britek úgy döntöttek, hogy hivatalos nyelvként bevezetik Kelet-Afrika egész területén (bár a brit Kelet-Afrikában - Kenya és Uganda - a legtöbb területen az angolt és különböző nilota és más bantu nyelveket használták, míg a szuahéli főként a partvidékre korlátozódott). 1928 júniusában Mombaszában tartottak egy területi konferenciát, amelyen Kenya, Tanganyika, Uganda és Zanzibár képviselői vettek részt. A zanzibári nyelvjárást választották a szuahéli hivatalos változatának ezeken a területeken,[29] és elfogadták az egységes, latin betűs szuahéli helyesírást.[30]

A szuahéli nyelvet első vagy második nyelvként beszélők becsült száma nagy eltéréseket mutat, az alacsonyabb becslések 50 milliótól a magasabbak 200 millióig terjednek, de általában az érték 60 és 150 millió fő között mozog.

A szuahéli több tízmillió ember második nyelve lett az afrikai Nagy-tavak öt országában (Kenya, Kongói Demokratikus Köztársaság, Ruanda, Uganda és Tanzánia), ahol hivatalos vagy nemzeti nyelv. Emellett sok ember első nyelve Tanzániában, különösen a partvidéki régiókban, Tanga, Pwani, Dar es Salaam, Mtwara és Lindi területén. Tanzánia belső régióiban a szuahéli nyelvet más helyi nyelvek és nyelvjárások hatására kialakult akcentussal beszélik. A városokban született emberek többségének első nyelve, míg a vidéki területeken második nyelvként használják. Viszonylag kevesen, de a szuahélit és egyes hozzá közel álló nyelveket Burundiban, a Comore-szigeteken, Malawiban, Mozambikban, Zambiában és Ruandában is beszélnek.[31] A nyelvet a 20. században még a Vörös-tenger déli kikötőiben is értették.[32][33] A Kelet-afrikai Közösség létrehozta a Kelet-afrikai Szuahéli Bizottság (EAKC) nevű intézményt, amely 2015-ben kezdte meg működését. Az intézmény jelenleg a nyelv népszerűsítésének vezető szerve Kelet-Afrikában, valamint a regionális integráció és a fenntartható fejlődés érdekében koordinálja a nyelv fejlesztését és használatát.

A szuahéli az első afrikai nyelvek közé tartozik, amelyekhez nyelvtechnológiai alkalmazásokat fejlesztettek ki. Arvi Hurskainen az egyik, aki különféle alkalmazásokat fejlesztett. A programok között szerepel helyesírás-ellenőrző,[34] szófajjelölő,[35] nyelvtanuló szoftver, 25 millió szóból álló elemzett szuahéli szöveg,[36] elektronikus szótár, valamint szuahéli fordító. A nyelvtechnológia fejlesztése a szuahéli nyelv modern kommunikációs eszközként betöltött szerepét is erősíti.[37]

A szuahéli nyelv elterjedése Kelet-Afrikában 2024-ben.
A szuahéli nyelv elterjedése Kelet-Afrikában 2024-ben.

A szuahéli nyelv széles körű használata Tanzániában nemzeti nyelvként Tanganyika 1961-es függetlenné válása után következett be, amikor a kormány úgy döntött, hogy ezt a nyelvet fogja használni az új nemzet egységesítésére. A szuahéli nyelvet ezek után minden kormányzati szinten, a kereskedelemben, a művészetekben, valamint az iskolákban is használni kezdték, ahol az általános iskolás gyerekeket szuahéli nyelven tanítják, mielőtt a középiskolákban áttérnek az angolra (amely a felsőbb oktatás nyelve),[38] ennek ellenére a szuahéli nyelvet továbbra tanítják önálló tantárgyként. Tanganyika és Zanzibár 1964-es egyesülése után a Területközi Nyelvi Bizottságból létrehozták a Szuahéli Kutatóintézet (Taasisi ya Uchunguzi wa Kiswahili, TUKI) nevű szervezetet. 1970-ben a TUKI a Dár esz Szalám-i Egyetem része lett, miközben megalakult a Baraza la Kiswahili la Taifa (BAKITA) nevű szervezet. A BAKITA egy olyan szervezet, amely a szuahéli nyelv fejlesztésére és népszerűsítésére törekszik, mint a nemzeti integráció eszközére Tanzániában.

A szervezet legfontosabb feladatait a következők képezik: egészséges légkör megteremtése a szuahéli nyelv fejlődéséhez, a nyelv használatának ösztönzése a kormányzati és üzleti életben, a szuahéli nyelvvel foglalkozó más szervezetek tevékenységének koordinálása, a nyelv szabványosítása.

A BAKITA céljai:

  • 1. "A szuahéli nyelv fejlesztésének és használatának hatékony irányítása és gondozása Tanzániában.
  • 2. "Teljes körű és hatékony részvétel a szuahéli nyelv népszerűsítésében Kelet-Afrikában, Afrikában és az egész világon.”[39]

Bár más testületek és ügynökségek is javasolhatnak új szavakat, a BAKITA az egyetlen szervezet, amely jóváhagyhatja azok használatát a szuahéli nyelvben. A tanzániaiaknak nagy érdemük van abban, ahogy a szuahéli a mai formájában létezik.

Kenyában a szuahéli (vagy kiswahili, ahogyan az alkotmányban és a kenyai jogtudományi társaságban hivatkoznak rá)[40] 1964 óta nemzeti nyelv, 2010 óta pedig hivatalos nyelv. A Chama cha Kiswahili cha Taifa (CHAKITA) 1998-ban jött létre a szuahéli nyelv kutatása és népszerűsítése céljából Kenyában.[41] A szuahéli kötelező tantárgy minden kenyai általános és középiskolában.[42]

A szuahéli a Kongói Demokratikus Köztársaságban elismert nemzeti nyelv, és az ország keleti területén széles körben beszélik. A helyi szuahéli nyelvjárást kongói szuahéli néven ismerik, ez jelentősen eltér a nyelv hivatalos formájától.[43]

A kelet-afrikai közösség más országaival való politikai kapcsolat erősítése érdekében a 2005/2006-os tanévtől kezdve Burundiban mind a szuahélit, mind az angolt tanítják az általános iskolákban. A szuahéli ma már széles körben elterjedt az országban, de nem elismert hivatalos nyelv; csak a francia, a kirundi és az angol élvez ilyen kiváltságot.[44] 2013 óta a szuahéli beépült a burundi oktatási rendszerbe.[45]

2022-ben Uganda a szuahélit az egyik hivatalos nyelvévé tette  (az angol mellett), és kötelezővé tette az ország általános és középiskoláiban.[46][47]

Szomália alkotmánya kimondja, hogy a szomáli nyelv az ország nemzeti és elsődleges anyanyelve.[48] A szuahéli nyelv nem elterjedt Szomáliában, és sem országos, sem regionális szinten nem hivatalos. A szuahéli nyelvjárásokat néhány etnikai kisebbség beszéli a Badzsuni-szigeteken, a Kibadzsuni nyelvjárás formájában az ország déli csücskében, valamint Brava városában a csimviini nyelvváltozat formájában; mindkettő jelentős mennyiségű szomáli és olasz jövevényszót tartalmaz.[49][50] A szuahéli nyelv hivatalos formáját általában csak azok a szomáliai állampolgárok beszélik, akik Kenyában éltek, majd visszatértek Szomáliába.[51][52] Egy, a szuahélivel közeli rokonságban álló nyelvet, a mushunguli nyelvet (más néven zigula, zigua vagy csizigua) néhány szomáliai bantu etnikai kisebbség beszél, akik többnyire a Jubba-völgyben élnek.[53] A zigula nyelv a szuahélihez hasonlóan a keleti partvidék bantu nyelvének minősül,[54] és bizonyos mértékben érthető a szuahéli nyelvvel.

2024-ben Szomália csatlakozott a Kelet-afrikai Közösséghez, és ez elősegítheti a szuahéli nyelv terjedését Szomáliában.[55] Mindazonáltal Szomáliában a szuahélinek, mint idegen nyelvnek versenyeznie kell az angol nyelvvel, amely a világ elsődleges közvetítőnyelve, valamint az arab nyelvvel, amely Szomália hivatalos második nyelve és a muszlimok liturgikus nyelve, mint népszerű másod- vagy harmadnyelv. Ennek következtében a szuahéli nyelv szomáliai bevezetése összehasonlítva a legtöbb más EAC-tagállam helyzetével, Szomáliában jelentős bizonytalansággal jár.

A szuahéli nyelv jelentős szerepet játszott a kereszténység és az iszlám terjedésében Kelet-Afrikában. Megérkezésükkor az arabok magukkal hozták az iszlám vallást, és medreszéket alapítottak, ahol szuahéli nyelven tanították a vallás tanait a bennszülötteknek. Az arab népesség és befolyás növekedésével egyre több bennszülött tért át az iszlámra, és szuahéli nyelven kezdett el vallási és kulturális oktatást kapni, amely egyre inkább magába olvasztotta az arab szókincset.[56]

Az európaiak kelet-afrikai megérkezésével a kereszténység is megjelent a régióban, ami mélyrehatóan befolyásolta a szuahéli nyelv fejlődését. Míg az arab befolyás a partvidéki területekre koncentrálódott, az európai hittérítők beljebb merészkedtek a szárazföldre, missziókat alapítottak és terjesztették a keresztény tanításokat.[57][58] A korai előőrsök a partvidéken voltak, ahol a szuahéli nyelv volt az elterjedt közvetítőnyelv. Felismerve hasznosságát és más őslakos nyelvekkel való szerkezeti hasonlóságait, az európaiak a szuahéli nyelvet kezdték el használni az evangelizáció, a vallási és általános oktatás, és végül a gyarmatosítás eszközeként.[59][60][61]

A Tanganyika függetlenségéért folytatott küzdelem során a Tanganyikai Afrikai Nemzeti Unió a szuahéli nyelvet használta a tömegszervezés és a politikai mozgalmak nyelvként. Ez magában foglalta röplapok kiadását és rádióműsorok sugárzását, hogy az embereket a függetlenségért való küzdelemre buzdítsák. A függetlenség elnyerése után a szuahéli nyelvet nemzeti nyelvként fogadták el. A mai napig a tanzániaiak büszkék a szuahéli nyelvre, különösen azért, mert ez a nyelv egyesíti Tanzánia több mint 120 törzsét. A szuahéli nyelvet a nemzeti összetartozás erősítésére használták, és ez a mai napig a tanzániai identitás kulcsfontosságú eleme.

Az ábécé: A, B, Ch, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, R, S, T, U, V, W, Y, Z.

A szuahéli nyelv ábécéje igen egyszerű, a betűk hangértéke nagyrészt egyezik a magyarral, annyi különbséggel, hogy a ch cs-nek, a j dzs-nek, az s pedig sz-nek ejtendő.

Több hang van a szuahéliben, mint ahány betű az ábécében. Ebből következik, hogy a hiányzó hangok egy részét kettős betűkkel írjuk, illetve hogy bizonyos betűk több hangot is jelölnek. A problémás betűk és betűkapcsolatok a következők:

ch [t͡ʃ] kissé hangsúlyosabb a magyar ’cs’ hangnál (chachu [t͡ʃat͡ʃu] = élesztő, kovász)

dh [ð] zöngés hang, úgy ejtendő, mint az angolban (például this) (fedha [feða] = ezüst, pénz; dhoruba [ðoruba] = vihar, zivatar)

gh [ɣ] a magyar ’g’ hangnál erőteljesebb (lugha [luɣa] = beszélt nyelv)

j [d͡ʒ] a partvidéken magyar ’dzs’, a szárazföld belseje felé ’gy’ és ’j’ hangzású (Jina lako nani? [d͡ʒina lako nani] = Mi a neved?)

ng’ [ŋ] ejtése mint az angolban, általában szókezdő helyzetben szerepel (ng'ombe [ŋombe] = szarvasmarha)

ny [ɲ] megfelel a magyar ’ny’ hangnak (nyuki [ɲuki] = háziméh)

s [s] megfelel a magyar ’sz’ hangnak (szimba [simba] = oroszlán)

sh [ʃ] nagyjából a magyar ’s’ hangnak felel meg (maisha [maiʃa] = élet)

th [θ] zöngétlen hang, úgy ejtendő mint az angolban (például bathroom) (theluji [θelud͡ʒi] = hó)

w [w] félmagánhangzó, ejtése mint az angolban (a magyar ’u’-hoz áll közel) (wimbo [wimbo] = dal, ének)

y [j] félmagánhangzó, ejtése mint az angolban (a magyar ’j’-hez áll közel) (yai [jai] = tojás)

A szuahéliben a k, p és t hangoknak van hehezett variánsa is, azonban ezeket nem jelölik külön írásban. Tehát a k betű jelölhet [k] és [kʰ] hangot is stb. Viszont fontos a helyes ejtés, ugyanis néha jelentésmegkülönböztető szerepe van, például tembo 1. [tembo] = pálmabor, 2. [tʰembo] = elefánt!

A hangsúly általában az utolsó előtti szótagra esik.

A hivatalos szuahéli nyelvben öt magánhangzó fonéma létezik: /ɑ/, /ɛ/, /i/, /ɔ/ és /u/. Ellen Contini-Morava szerint a magánhangzók soha nem rövidülnek, függetlenül a hangsúlytól.[62] Edgar Polomé szerint azonban ez az öt fonéma kiejtésében változhat. Polomé állítása szerint az /ɛ/, /i/, /ɔ/ és /u/ csak a hangsúlyozott szótagokban ejtik így. Hangsúlytalan szótagokban, valamint prenasalizált mássalhangzók előtt [e], [ɪ], [o] és [ʊ] hangként ejtik őket. Az E-t általában a w után középső pozícióban ejtik. Polomé szerint az /ɑ/ csak a w után ejtik így, más helyzetekben, különösen a /j/ (y) után, [a]-ként ejtik. Az [a] szóvégi ejtése [ə].[63] A szuahéli nyelvben a hosszú magánhangzókat kettőzéssel jelölik (például kondoo, „juh”), mivel egy történelmi folyamat során a /l/ elmaradt a szó utolsó előtti és utolsó magánhangzói között (így a kondoo eredetileg kondolo volt, ami bizonyos dialektusokban megmaradt). Ennek következtében a hosszú magánhangzók nem tekinthetők fonémáknak. Hasonló folyamat létezik a zulu nyelvben is.

Mássalhangzók

A szuahéli nyelv egyes dialektusaiban előfordulhatnak az aspirált fonémák /pʰ tʰ tʃʰ kʰ bʱ dʱ dʒʱ ɡʱ/, bár ezek a szuahéli helyesírásban nincsenek jelölve. Több tanulmány is azt támogatja, hogy a prenasalizációt mássalhangzócsoportként, és ne különálló fonémaként osztályozzák. Történelmileg a nazalizáció a hangtalan mássalhangzók előtt elveszett, és ezt követően a hangalakos mássalhangzók hangtalanokká váltak, bár írásban továbbra is mb, nd stb. formákként szerepelnek. A /r/ fonémát a legtöbb beszélő rövid pergőhangként [r] vagy gyakrabban egyperdületű legyintőhangként [ɾ] ejti. Az [x] szabad variációban létezik a h-val, és csak néhány beszélő különbözteti meg őket. Néhány arab jövevényszóban (főnevek, igék, melléknevek) a hangsúlyt vagy az intenzitást az eredeti hangsúlyos mássalhangzók /dˤ, sˤ, tˤ, ðˤ/ és az uvuláris /q/ reprodukálásával, vagy a magánhangzó megnyújtásával fejezik ki, ahol az aspirációt a bantu eredetű szavakban használnák.[64]

Szuahéli arab írás egy őslakos lány ruháján (német kelet-afrika, az 1900-as évek eleje). A kép eredeti címe negermädchen mit angespitzten Zähnen ("fekete nő éles fogakkal").
Szuahéli arab írás egy őslakos lány ruháján (német kelet-afrika, az 1900-as évek eleje). A kép eredeti címe negermädchen mit angespitzten Zähnen ("fekete nő éles fogakkal").

A szuahéli nyelvet napjainkban latin betűkkel írják. Néhány esetben digráfokat használnak az olyan hangok jelölésére, amelyek a legtöbb európai nyelvben nem fordulnak elő: ch, sh, ng' és ny; a q és x betűket nem használják,[65] a c betű pedig csak a ch digráfban, a változtatás nélkül átvett angol jövevényszavakban és néha a k helyettesítésére a reklámokban. Számos digráf van az arab hangok jelölésére is, amelyeket sok, a szuahéli etnikai területeken kívül élő beszélő nehezen tud megkülönböztetni.

A nyelvet korábban elsősorban az adzsámi írással, azaz a helyi nyelv leírásához átalakított arab írással írták. Sok irodalmi mű született ezzel az írásrendszerrel. A latin ábécé bevezetésével az adzsámi használata jelentősen visszaesett, azonban még ma is használják.[66] A 19. század második felétől kezdve, a 20. században és a 21. században is folytatódva szuahéli írnokok és tudósok elindították az arab írás „szuahélizálásának” folyamatát. Az első ilyen kísérletet Mwalimu Sikujua, egy mombaszai tudós és költő hajtotta végre.[67] Az arab írás szabványosított, a szuahéli nyelv leírására kialakított változatának elterjedését azonban megakadályozta az Egyesült Királyság és Németország kelet-afrikai gyarmatosítása. Az arab írás használatát Német Kelet-Afrikában és kisebb mértékben Brit Kelet-Afrikában is betiltották. Ennek ellenére az 1930-as és 1940-es években az arab írás ismerete a vidéki lakosság körében, valamint az a cél, hogy az arab írást vegyék át a szuahéli nyelv rögzítésére (Mwalimu Sikujua javaslatával ellentétben módosítások nélkül) viszonylag magas volt. Voltak különbségek a helyesírás szabályaiban is a városi használat és a vidékiek között, és az évszázadok során ezek közül néhány csak elhanyagolható különbség lett, mások viszont annyira eltérőek, hogy gátolták a szöveg érthetőségét. A hivatalos kormányzati támogatás hiánya ellenére az arab írás szabványosítására és szuahilizálására irányuló kísérletek a 20. században is folytatódtak.

A szuahéli nyelv teljes értékű személyes névmásai az alábbiak:

mimi én sisi mi

wewe te nyinyi ti

yeye ő wao ők

Azonban ezeket a ragozott igealakokban személyragok helyettesítik:

ni- (én …k) tu- (mi …unk)

u- (te …sz) m- (ti …tok)

a- (ő …) wa- (ők …nak)

A főnévi igenevek előtoldaléka: ku-. Néhány esetben, magánhangzó előtt, de nem szabályszerűen kw-. Az igék szótári alakja általában az igető.

-fanya kufanya tenni, csinálni

-sema kusema mondani, szólni

-enda kwenda menni, haladni

Vannak olyan igék a szuahéli nyelvben, amelyek ragozáskor felveszik a főnévi igenév előtoldalékát, ilyen például az előbb említett -enda ige is.

A jelen idő toldaléka -na-, és jelentése nagyjából azonos az angol folyamatban lévő jelen idejével.

ninajenga nyumba házat építek

anakwenda mjini ő a városba megy

Toldalékoláskor a jelen időt kifejező -na- morféma összeolvadhat a személyragokkal:

na- (én most …k) twa- (mi most …unk)

wa- (te most …sz) mwa- (ti most …tok)

a- (ő most …) wa- (ők most …nak)

A szuahéliben háromféle egyszerű múlt idő van:

1/ folyamatos múlt idő: -li-

nilikuwa nyumbani otthon voltam

2/ határozottan befejezett múlt idő: -me-

amefika ő megérkezett

3/ ritka, főleg a népköltészetben használt, kb. elbeszélő múlt: -ka-

sungura akasema és akkor a nyúl azt mondá

Amennyiben két cselekvés közvetlenül egymás után játszódik le, akkor az első ige -li-, a második pedig -ka- toldalékot kap:

alifika akaingia nyumbani megérkezett és belépett a házba

Léteznek a szuahéliben a 'kuwa' létigével képezett összetett igealakok is:

nilikuwa nikitembea amikor sétáltam volt

A jövő időt a -ta- toldalékkal fejezzük ki:

nitarudi kesho holnap visszajövök

A szuahéliben a feltételes módot háromféleképpen fejezzük ki:

1/ ha a cselekvés, történés lehetetlen, hiányoznak a feltételei, akkor a -ngali- toldalék használandó

ningalikwenda nyumbani hazamennék (de nem lehet)

nilikuwa ningalikwenda nyumbani hazamentem volna

ningalisema megmondanám (ha tudnám)

2/ a lehetséges vagy valószínű cselekvés, történés, valamint az óhajtó mód kifejezésére a -nge- morfémát kell használni

ningeweza kufanya kazi tudnék dolgozni (ha kapnék munkát)

ningetaka kununua kitabu hiki szeretném megvenni ezt a könyvet

ningetaka kuandika barua szeretnék levelet írni

3/ ha egy meghatározott, lehetséges feltételhez kötjük a cselekvést, történést, akkor a legtöbbször a jövőre utaló -ki- toldalékot használjuk:

ukimaliza kujenga nyumba yako, nitakutembelea ha majd fölépíted a házad, akkor meglátogatlak

Egyes szám második személyben az igető a végmagánhangzóját -e–re változtatja, míg többes szám második személyben a végződés -eni.

ende menj, eredj

twendeni gyerünk

endeni menjetek, eredjetek

nipe add ide, add nekem

A közvetett utasítást kifejező első és harmadik személyű igealakok rendszerint szintén -e–re változtatják a tőmagánhangzót (ez az arab eredetű -i–re végződő igealakokban ritka):

anataka niende (ő) azt akarja, hogy (én) menjek anataka unipige (ő) azt akarja, hogy (te) engem megüss

Ez utóbbi igealakban tárgyi egyeztető morféma (-ni-) szerepelt, ami a cselekvés célirányosságára utalt.

Az, hogy a szuahéli mondatnak tárgya van, az igealakban jut kifejezésre. Ez tulajdonképpen megfelel a magyar tárgyas igeragozásnak. A toldalékok nagy részben megegyeznek az igei személyragokkal, csak egyes szám második és harmadik személyben van eltérés:

-ni- (engem) -tu- (minket)

-ku- (téged) -m- (titeket)

-m- (őt) -wa- (őket)

nimekuambia (meg)mondtam neked

umenitembelea meglátogattál (engem)

tunawatafuta mi keressük őket

Nem közvetlenül tárgyi vonatkozású tranzitív igék esetében dativusi szerepkörben is megjelenhetnek ezek a toldalékok (wakamsema – megmondták neki).

A modern szuahéli nyelv, amelynek leírásához ma már a latin ábécét használják, a Zanzibár városában beszélt kiungudzsa nyelvjáráson alapul.

A szuahéli irodalom és költészet (melynek rögzítésére a szuahéli adzsámi írást használták) a kenyai partvidéken, Lamuban beszélt kiamu nyelvjáráson alapul.

Ezek mellett számos más szuahéli dialektus is létezik, amelyek közül néhány egymás számára érthetetlen:

Ide egy 2009-es vizsgálat alapján a következők tartoznak.

  • A kimwani nyelvet a Kerimba-szigeteken és Mozambik északi partvidékén beszélik.
  • A csimvini nyelvet a szomáliai déli partvidéken fekvő Barawa városában és környékén élő etnikai kisebbségek beszélik.
  • A kibajuni nyelvjárást a bajuni nép beszéli, mely egy etnikai kisebbség a szomáliai–kenyai határ mindkét oldalán fekvő partvidéken és a szigeteken. A Badzsuni-szigeteken (a Lamu-szigetcsoport északi részén) is beszélik ezt a nyelvjárást, kitikuu vagy kigunya néven is hivatkoznak rá.
  • Szokotra szuahéli (kihalt)
  • Szidi nyelv, Gudzsarát, India (valószínűleg kihalt).

A többi nyelvjárást két csoportra lehet osztani:

  • Mombasa–Lamu szuahéli nyelvjárás
  • A Lamu csoport dialektusai (különösen a kiamu, a kipate és a kingozi) képezik a legrégebbi (kb. 1600-ból származó) szuahéli kéziratok és versek nyelvi alapját. Néha „irodalmi” dialektusoknak nevezik őket, de a mindennapi életben is használták őket, a kingozi nyelvjárás ma már kihalt.
  • A kiamut Lamu (Amu) szigetén és környékén beszélik, és jelentős klasszikus versgyűjteménye van a 18. és 19. századból, amelyeket arab írással (kiadzsemi) írtak.
  • A kipate a Pate-sziget helyi nyelvjárása, amelyről úgy tartják, hogy a legközelebb áll az eredeti kingoz dialektushoz. Szintén jelentős klasszikus versgyűjteménye van a 18. és 19. századból.
  • A kingozi egy kihalt nyelvjárás, amelyet az Indiai-óceán partvidékén, Lamu és Szomália között beszéltek, és amelyet néha még ma is használnak a költészetben. Gyakran a szuahéli nyelv forrásának tekintik. A kingozi régi irodalmi nyelvjárásként való megítéléséről az akadémiai elméletek ellentmondásosak. Néha a liongo eposzokhoz kapcsolják. Charles Joseph Sacleux, francia hittérítő és nyelvész szerint "ez egy régi és kizárólag irodalmi, rejtélyes nyelvjárás. A szerzőktől függően változik, akiknek a régi nyelv tiszta formájához való visszatérés iránti vágya miatt elsősorban a kigunya nyelvet (a kipate a kigunya nyelv egyik dialektusa) és másodsorban a kiamu és a kimvita nyelvet használják." Jan Knappert ezzel ellentétben a 18. században egy, a kingozi nyelvjárás alapján kialakult irodalmi nyelvforma (koiné) létezését hangoztatta, amely elterjedt dialektus volt. A 2009-es új Guthrie-lista, és a bantu nyelvek referenciális osztályozása, a kiOzi-t önálló dialektusnak tekinti. Ez nem a modern szahéli nyelv őse, hanem a Lamu csoport (kód G42a) tagja, a kiamu, a kipate és a kisiu mellett. Ez a rövid áttekintés azt mutatja, hogy a kingozi történetének kutatása töredékes és bizonytalan.
  • A csidzsomvu a mombasai terület egyik alnyelvjárása.
  • A kimvita Mombasa fő nyelvjárása (más néven „mvita”, ami „háborút” jelent, utalva a területért vívott számos háborúra), a kiunguja mellett a másik fő nyelvjárás. Fontos klasszikus irodalmi forrásokkal rendelkezik, amelyeket arab írással írtak a 18. és 19. században.
  • A kingare a mombasai terület egyik alnyelvjárása.
    • A kimrimát Pangani, Vanga, Dar es Salaam, Rufiji és Mafia-sziget környékén beszélik.
    • A kiunguját Zanzibár városában és környékén, Unguja (Zanzibár) szigetén beszélik. A kitumbatu (pemba) nyelvjárások a sziget nagy részét fedik le.
    • Mambrui: Malindiban.
    • Chichifundi, a kenyai déli partvidék dialektusa.
    • Chwaka dialektus.
    • Kivumba, a kenyai déli partvidék dialektusa.
    • Nosse Be (Madagaszkáron).
  • Pemba szuahéli
    • A kipemba a Pemba-sziget helyi dialektusa.
    • A kitumbatu és a kimakunducsi a Zanzibár-szigetek vidéki nyelvei. A kimakunducsi megnevezés a dialektus új neve, eredeti megnevezése kihadimu-volt, ami "jobbágyot” jelent, ezért lekicsinylőnek tekintik.
    • Makunduchi nyelvjárás.
    • Mafia, Mbwera
    • Kilwai nyelvjárás (kihalt)
    • A kimgaót Kilwa környékén és délebbre beszélték.

A Mombasa–Lamu szuahéli nyelvjárások harmadik csoportjaként egyes kutatók ide sorolják a komori nyelvet is. A legtöbb szakértő azonban a szuahéli nyelvtől elkülönülő szabaki nyelvnek tekinti.

Szomáliában, ahol az afroázsiai szomáli nyelv dominál, a Benadir-partvidéken élő bravánok egy szuahéli nyelvváltozatot beszélnek, amelyet csimvini-nek (más néven chimbalazi) neveznek.

Egy másik szuahéli nyelvjárás, a kibadzsuni, a badzsuni kisebbségi etnikai csoport anyanyelve, akik a kis Badzsuni-szigeteken és a déli Kismayo régióban élnek.

Ománban 2020-ban becslések szerint 52 ezer ember beszél szuahéli nyelven. Legtöbbjük a Zanzibári Szultánság bukása után hazatelepített emberek leszármazottja.

Léteznek szuahéli alapú szleng nyelvek, valamint pidzsin és kreol nyelvek:

Kitaa-Dar es Salaam nyelvváltozat

Engsh – a kenyai Nairobi gazdag lakónak szlengje .

KiKAR – szuahéli pidzsin nyelv, amelyet egykor a brit kelet-afrikai gyarmaton beszélnek.

Kutcsi-szuahéli – a kutcsi és a szuahéli nyelvek keveredéséből kialakult kreol.

Telepes szuahéli – szuahéli pidzsin Kenyából és Zambiából (angol megnevezése settler swahili).

Seng szleng – a nairobi fiatalok szlengje.

0 – sufuri
1 – moja
2 – mbili
3 – tatu
4 – nne
5 – tano
6 – sita
7 – saba
8 – nane
9 – tisa
10 – kumi
11 – kumi na moja
20 – ishirini
30 – thelathini[68]
40 – arobaini
50 – hamsini
60 – sitini
70 – sabini
80 – themanini
90 – tisini
100 – mia moja[68]
101 – mia na moja
200 – mia mbili
1000 – elfu moja

Az alábbiakban a szócikkben szereplő szavakat soroljuk fel a szócikkben való előfordulásuk sorrendjében.

-chache kevés

-chura béka

-anguka esik, hull

-fanya tenni, csinálni, dolgozni

-sema mondani, szólni

-enda menni, haladni

-jenga építeni

nyumba (nyumbani) ház (otthon, a házba, a házban)

mji (mjini) város (a városba, a városban)

-wa lenni

-fika érkezni, jönni

sungura nyúl

-ingia belépni

-tembea sétálni, kószálni, vándorolni

-rudi visszajönni, visszatérni

kesho holnap

-weza képesnek lenni vmire, -hat, -het

kazi művészet (szalagos hanghordozó)

-taka akarni, szeretni, kívánni

-nunua vásárolni, venni

kitabu könyv

hiki (egy közelre mutató névmás: „ez”)

-andika írni

barua levél, dokumentum, üzenet

-maliza elkészíteni, befejezni

yako (egy birtokos névmás: „te …d”)

-tembelea meglátogatni

-pa adni

-piga ütni, verni, lőni, csapni

-ambia tájékoztatni, értesíteni, tudósítani

-tafuta keresni

  • Mwana Kupona ( elhunyt 1865 körül). Kenyai költő.
  • Dada Masiti (1810 körül –1919). Kenyai költő.
  • Shaaban bin Robert (1909–1962). Tanzániai költő, színész és esszéíró.
  • Euphrase Kezilahabi (1944–2020). Tanzániai novellaíró, költő és tudós.
  • Mathias Eugen Mnyampala (1917–1969). Tanzánini író, ügyvéd, és költő.
  • Tumi Molekane (1981–). Dél-Afrikai rap zenész és költő.
  • Fadhy Mtanga (1981–). Tanzániai kreatív író, fotográfus, grafikus tervező.
  • Christopher Mwashinga (1965–). Tanzániai színész és költő.
  • Ebrahim Hussein (1943–). Tanzániai drámaíró és költő.
  • Abdilatif Abdalla (1946–). Kenyai költő és politikai aktivista.
  • Alamin Mazrui (1948–). Kenyai költő.[69]
  • Kithaka wa Mberia (1955–). Költő.[70]
  • Hadzsi Gora Hadzsi (1933–2021). Tanzániai költő.
  • Ahmed Sheikh Nabhany (1927–2017). Kenyai költő.
Afrikai elefántok bolondoznak a kenyai Amboseli Nemzeti Rezervátumban (2012)

Fuata nyuki ule asali: Kövesd a méhet, hogy mézet ehess.

Baada ya dhiki faraja: A nehézség után megkönnyebbülés jön.

Mgaagaa na upwa hali wali mkavu: Aki munkával foglalkozik, nem marad éhen.

Mwacha mila ni mtumwa: Aki elhagyja kultúráját, az rabszolga.

Két mondás, amelyek szó szerinti jelentése: „Ahol az elefántok harcolnak, ott letapossák a füvet”, vagy átvitt értelemben: „Amikor a hatalmasságok harcolnak, azok szenvednek, akik alattuk állnak”.

Wapiganapo tembo nyasi huumia: A harcoló elefántok károsítják a füvet.

Ndovu wawili wakisongana ziumiazo ni nyika: Ahol két elefánt harcol, ott a fű tönkremegy.

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 26-os cikkeje magyarul és szuahéliül.
Magyar Szuahéli
1: minden személynek joga van az oktatáshoz. Az oktatásnak legalábbis elemi és alapfokon ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A szakoktatást és a szakmai képzést általánossá kell tenni; a felsőbb szintű oktatásnak mindenki számára – érdemei szerint – egyenlő feltételekkel nyitva kell állnia.[71]

2: a nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint támogatnia kell az Egyesült Nemzeteknek a béke fenntartása érdekében kifejtett tevékenységét.

3: a szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó oktatás megválasztásában.

 1: Kila mtu ana haki ya kuelimishwa. Elimu yapasa itolewe bure hasa ile ya madarasa ya chini. Elimu ya madarasa ya chini ihudhuriwe kwa lazima. Elimu ya ufundi na ustadi iwe wazi kwa wote. Na elimu ya juu iwe wazi kwa wote kwa kutegemea sifa ya mtu.

2: Elimu itolewe kwa madhumuni ya kuendeleza barabara hali ya binadamu, na kwa shabaha ya kukuza haki za binadamu na uhuru wake wa asili. Elimu ni wajibu ikuze hali ya kueleana, kuvumiliana na ya urafiki kati ya mataifa na kati ya watu wa rangi na dini mbali-mbali. Kadhalika ni wajibu iendeleze shughuli za Umoja wa Mataifa za kudumisha amani.

3: Ni haki ya wazazi kuchagua aina ya elimu ya kufunzwa watoto wao.

  1. ↑ Ethnologue list of countries where Swahili is spoken
    Thomas J. Hinnebusch, 1992, "Swahili", International Encyclopedia of Linguistics, Oxford, pp. 99–106
    David Dalby, 1999/2000, The Linguasphere Register of the World's Languages and Speech Communities, Linguasphere Press, Volume Two, pg. 733–735
    Benji Wald, 1994, "Sub-Saharan Africa", Atlas of the World's Languages, Routledge, pp. 289–346, maps 80, 81, 85
  2. ↑ John Mugane (2022). "The story of swahili (pdf)". Center for International Studies, Ohio egyetem.
  3. ↑ The Encyclopedia of the World's Minorities (ed. Carl Skutsch; publ. Taylor & Francis; 2013), pages 183–184: "The most important single [Bantu language] is Swahili as a primary or secondary language (50 million speakers)."
  4. ↑ 'It's time we move from the coloniser's language'. BBC News, 2022.
  5. ↑ Thilo Schadeberg (2009) "1. Loanwords in Swahili". Loanwords in the World's Languages, Walter de Gruyter, pp. 76–102.
  6. ↑ Swahili language. Encyclopaedia Britannica.
  7. ↑ Mazrui, Ali Al'Amin. (1995). Swahili state and society: the political economy of an African language. East African Educational Publishers.
  8. ↑ "Development and Promotion of Extractive Industries and Mineral Value Addition".
  9. ↑ Yoliswa Sobuwa (2018) "Kiswahili gets minister's stamp to be taught in SA schools".
  10. ↑ "Botswana to Introduce Swahili Language in Local Schools".
  11. ↑ "Pandemic disrupts Kiswahili adoption plans".
  12. ↑ Addis ababa university to start-ma-ba-degrees-in-kiswahili-language.
  13. ↑ Tanzania send kiswahili teachers to south sudan.
  14. ↑ Nurse and Hinnebusch, 1993, p.18.
  15. ↑ "UNESCO declares July 7 World Kiswahili Language Day". Unesco.org.
  16. ↑ Derek Nurse, Thomas T. Spear. 1985. Arabic loan words make up to 40% of the language. The Swahili: Reconstructing the History and Language of an African Society, 800–1500. University of Pennsylvania Press.
  17. ↑ Thomas Spear. 2000. "Early Swahili History Reconsidered". The International Journal of African Historical Studies, Vol. 33, No. 2, pp. 257–290.
  18. ↑ Edgar Polomé (1967). Swahili Language Handbook (pdf). Centre for Applied Linguistics. p. 28.
  19. ↑ Hasszán Ali: "A Brief History of the Swahili Language". Swahili Language & Culture.
  20. ↑ "1. Loanwords in Swahili", T. Schadeberg, in Tadmor, Uri. Loanwords in the World's Languages: A Comparative Handbook. Germany: De Gruyter, 2009.
  21. ↑ Baba yetu. Wikisource.
  22. ↑ Sergio Bladi: Arabic Loans in East African Languages through Swahili: A Survey.
  23. ↑ Nurse and Hinnebusch, 1993, p. 321.
  24. ↑ Thomas Spear (2000). "Early Swahili History Reconsidered". The International Journal of African Historical Studies. 33 (2): 257–290.
  25. ↑ "A Guide to Swahili - 10 facts about the Swahili language".
  26. ↑ Abdurahman Juma: "Swahili history", glcom.com.
  27. ↑ Alpers, E. A. (1975). Ivory and Slaves in East Central Africa. London: Heinemann. pp. 98–99.
  28. ↑ Vernet, T. (2002). "Les cités-Etats swahili et la puissance omanaise (1650–1720)". Journal des Africanistes. 72 (2): 102–05.
  29. ↑ Swahili, aboutworldlanguages.com. About World Languages.
  30. ↑ James Mdele (1999). "Dictionaries and the Standardization of Spelling in Swahili". Lexikos. pp. 126–27.
  31. ↑ Nurse & Thomas Spear (1985) The Swahili.
  32. ↑ Kharusi, N. S. (2012). "The Ethnic Label Zinjibari: Politics and Language Choice Implications Among Swahili Speakers in Oman". Ethnicities. 12 (3): 335–353.
  33. ↑ Adriaan Hendrik Johan Prins (1961) The Swahili-speaking Peoples of Zanzibar and the East African Coast. Ethnologue.
  34. ↑ "Zana za Uhakiki za Microsoft Office 2016 – Kiingereza". Microsoft Download Center.
  35. ↑ "Salama". 77.240.23.241.
  36. ↑ "Helsinki Corpus of Swahili 2.0 (HCS 2.0) – META-SHARE". Metashare.csc.fi.
  37. ↑ Arvi Hurskainen, 2018. Sustainable language technology for African languages. In Agwuele, Augustine and Bodomo, Adams (eds), The Routledge Handbook of African Linguistics, 359–375. London: Routledge Publishers.
  38. ↑ "The Failure of Language Policy in Tanzanian Schools".
  39. ↑ "Vision and Mission of The National Kiswahili Council". The United Republic of Tanzania National Kiswahili Council.
  40. ↑ "7. National, official and other languages - Kenya Law Reform Commission (KLRC)".
  41. ↑ "CHAKITA:Chama Cha Kiswahili Cha Taifa". Chakita.org.
  42. ↑ "CS Matiangi: Kiswahili to remain compulsory in new curriculum". Kenya Broadcasting Corporation(KBC).
  43. ↑ Okamura, Toru; Kai, Masumi (2020). Indigenous Language Acquisition, Maintenance, and Loss and Current Language Policies. IGI Global. p. 58.
  44. ↑ "The variability of Kiswahili In Bujumbura".
  45. ↑ "Burundi : l'apprentissage du français en perte de vitesse".
  46. ↑ "Uganda finally adopts Kiswahili as official language". The East African.
  47. ↑ "Kiswahili language compulsory in primary, secondary schools – Cabinet". The Monitor.
  48. ↑ "The Federal Republic of Somalia Provisional Constitution of 2012".
  49. ↑ Brent Henderson: Chimwiini: Endangered Status and Syntactic Distinctiveness (pdf).
  50. ↑ Derek Nurse: "When northern Swahili met southern Somali". Contemporary African Linguistics.
  51. ↑ Tabea Scharrer: "Ambiguous citizens": Kenyan Somalis and the question of belonging". Journal of Eastern African Studies. 12 (3): 494–513.
  52. ↑ Keren Weitzberg: We Do Not Have Borders: Greater Somalia and the Predicaments of Belonging in Kenya. Ohio-i egyetem, 181–182 oldal.
  53. ↑ Mushungulu, ethnologue.
  54. ↑ "Glottolog 4.5 – Northeast Coastal Bantu". Glottolog.org.
  55. ↑ "Somalia finally joins EAC as the bloc's 8th Partner State". Www.eac.int.
  56. ↑ Mwenda Mukuthuria (2009). "Islam and the Development of Kiswahili" (pdf). The Journal of Pan African Studies. 2 (8): 36–45.
  57. ↑ Wilfred Whiteley (1956). "The Changing Position of Swahili in East Africa".
  58. ↑ Heugh, Kathleen (2006). "Language Education Policies in Africa". Encyclopedia of Language & Linguistics. Vol. 6 (2nd ed.). Elsevier. pp. 414–422.
  59. ↑ Andrew Simpson (2009). "German Colonial Administrators, Swahili Lecturers and the Promotion of Swahili at the Seminar für Orientalische Sprachen in Berlin". Journal of the Royal Asiatic Society. 19 (1). Cambridge University Press: 53–66.
  60. ↑ Viera Pawliková-Vilhanová (2006). "Biblical Translations of Early Missionaries in East and Central Africa" (pdf). Asian and African Studies. 15 (1): 80–89.
  61. ↑ Dzahene-Quarshie, Josephine (2014). "The Development of Kiswahili as an Academic Discipline". Journeys through the Modern Languages at the University of Ghana. Ayebia Clarke Publishing Ltd. pp. 63–72.
  62. ↑ Ellen Contini-Morava (1997). Swahili Phonology. In Kaye, Alan S. (ed.), Phonologies of Asia and Africa 2, 841–860. Winona Lake, Indiana: Eisenbrauns.
  63. ↑ Swahili Language Handbook (pdf).
  64. ↑ Abdulaziz Lodhi (2003). "Aspiration in Swahili Adjectives and Verbs" (pdf). Africa & Asia. 3: 157.
  65. ↑ "A Guide to Swahili – The Swahili alphabet". BBC.
  66. ↑ Chapane Mutiua. “Swahili Ajami: An Introduction.” Hypotheses, 2020. https://ajami.hypotheses.org/1089.
  67. ↑ Omar, Y. A., & Frankl, P. J. L. (1997). An Historical Review of the Arabic Rendering of Swahili Together with Proposals for the Development of a Swahili Writing System in Arabic Script (Based on the Swahili of Mombasa). Journal of the Royal Asiatic Society, 7(01), 55–71.
  68. 1 2 Numbers in Swahili (Kiswahili), Omniglot
  69. ↑ Alamin-mazrui. Poetry Translation Centre.
  70. ↑ kithaka-wa-mberia. Poetry Translation Centre.
  71. ↑ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (teljes szöveg, www.coe.int/hu).
  • Edward Steere: Swahili Tales as Told by Natives of Zanzibar (1870).
  • Blommaert, Jan (2003). "Situating Language Rights: English and Swahili in Tanzania Revisited" (pdf). Working Papers in Urban Language & Literacies 23. Ghent University.
  • Contini-Morava, Ellen (1994). "Noun Classification in Swahili". Institute for Advanced Technology in the Humanities. University of Virginia.
  • Ogechi, Nathan Oyori (2003). "On language rights in Kenya" (pdf). Nordic Journal of African Studies. 12 (3): 277–295.
  • Ashton, E. O. (1947). Swahili Grammar: Including intonation. Essex: Longman House.
  • Prins, A. H. J. (1961). "The Swahili-Speaking Peoples of Zanzibar and the East African Coast (Arabs, Shirazi and Swahili)". In Forde, Daryll (ed.). Ethnographic Survey of Africa. London: International African Institute.
  • Whiteley, Wilfred (1969). Swahili: the rise of a national language. Studies in African History. London: Methuen.
  • Prins, A. H. J. (1970). A Swahili Nautical Dictionary. Preliminary studies in Swahili lexicon. Vol. 1. Dar es Salaam: Chuo cha Uchunguzi wa Lugha ya Kiswahili.
  • Brock-Utne, Birgit (2001). "Education for All – in Whose Language?". Oxford Review of Education. 27 (1): 115–134.
  • Shihabuddin Chiraghdin, Mathias Eugen Mnyampala, (1977). Historia ya Kiswahili. Oxford University Press.
  • Marshad, Hassan A. (1993). Kiswahili au Kiingereza? (Nchini Kenya) (in Swahili). Nairobi: Jomo Kenyatta Foundation.
  • Nurse, Derek; Hinnebusch, Thomas J. (1993). Swahili and Sabaki: a linguistic history. University of California Publications in Linguistics. Vol. 121.
  • Irele, Abiola; Jeyifo, Biodun, eds. (2010). The Oxford encyclopedia of African thought. Vol. 1. New York: Oxford University Press.
  • Mugane, John A. (2015). The Story of Swahili. Athens, OH: Ohio University Press.
  • Lambert, H. E. (1957). Ki-Vumba: A Dialect of the Southern Kenya Coast. Studies in Swahili dialect. Vol. 2. Kampala: East African Swahili Committee, Makerere College.
  • Lambert, H. E. (1958). Chi-Jomvu and ki-Ngare: Subdialects of the Mombasa Area. Studies in Swahili dialect. Vol. 3. Kampala: East African Swahili Committee, Makerere College.
  • Lambert, H. E. (1958). Chi-Chifundi: A Dialect of the Southern Kenya Coast. Studies in Swahili dialect. Vol. 5. Kampala: East African Swahili Committee, Makerere College.
  • Yuko Sakai (2020). Swahili Syntax Tree Diagram: Based on Universal Sentence Structure. Createspace.
  • F. Nagy Géza: A szuahéli nyelv, mint a nemzeti integráció eszköze Kelet-Afrikában; MTA Szociológiai Intézet, Bp., 1983 (Műhelytanulmányok. Elmaradottság és modernizáció)
  • F. Nagy Géza: Magyar-szuahéli kéziszótár. Kb. 20.000 szó; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998
  • Füssi Nagy Géza: Szuahéli nyelvkönyv szövegmintákkal és szószedettel; 2. jav., bőv. kiad., Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2006
  • Szuahéli-magyar szótár; szerk. Radvány László, Balassi Kiadó, Budapest, 2021, ISBN 9789634561002