Wikipédia:Szerkesztés – Wikipédia

Wikipédia:Szerkesztés – Wikipédia
Ugrás a tartalomhoz
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ezen az oldalon egy technikai leírást olvashatsz a Wikipédia szerkesztéséről.
Tartsd szem előtt, hogy nem minden ajánlott, ami technikailag megvalósítható!
Rövidítés
WP:HSZ
Az oldal tartalma dióhéjban:
Ez az oldal összefoglalja a Wikipédia-szerkesztést; az itt tanultakat a
homokozóban
próbálhatod ki. Segítségedre lehet még az
első lépések
útmutató és a
kocsmafal
, ahol mindig szívesen válaszolnak kérdéseidre.
Ez a lap a forrásszöveg szerkesztéséhez (Wiki-jelölőnyelv) ad tanácsokat. Amennyiben vizuális szerkesztőt használsz, a
VisualEditor oldalán
találsz útmutatót a szerkesztéshez!
Tudnivalók
Wikipédia
egy
Wiki
-rendszerű
weblap
, ami annyit jelent, hogy a rajta található
szócikkeket
bárki szerkesztheti, és ezek a változások azonnal meg is jelennek. A szerkesztéshez általában egyszerűen használható és könnyen megtanulható szövegszerkesztési felületet, a
Wiki jelölőnyelv
et (Wiki markup) használjuk. Ez a lap a jelölőnyelv használatához ad segítséget. További hasznos útmutatók:
A jó szócikkhez fontos a
stílus
és a
forma
Ha még nem létező cikket szeretnél készíteni, akkor a
Wikipédia:Első szócikkem
útmutatóját keresd.
Egy kis
nevezéktan
, avagy hogyan nevezzük el a szócikkeket.
Egy már létező Wiki lap szerkesztése igen egyszerű. Csak kattints a „
Szerkesztés
” linkre felül (vagy alul, vagy az oldalsávon) magának a lap tartalmának a megváltoztatásához; vagy a „
vitalap
” linkre, hogy a laphoz tartozó
Vitalapra
írj! Mindkét esetben egy olyan lapra kerülsz, melyen egy szerkesztőterületet – szövegmezőt – találsz, benne az adott Wiki lap szövegével.
Ezután csak annyi a dolgod, hogy leírd, amit akartál és
a szerkesztéshez mindenképp írj egy
összefoglalót
(a nagy szerkesztőmező alatt, amiben pár szóban írd le, hogy mit és miért változtattál). Amikor elkészültél, érdemes ellenőrizni, hogy minden úgy néz-e ki, ahogy szeretted volna, az „
Előnézet megtekintése
” gomb segítségével. Ha minden megfelelő, akkor a „Változtatások közzététele” gombbal mentheted el a művedet.
Törekedj arra, hogy a cikk megfeleljen a
semleges nézőpont
követelményének (azaz minden nézőpontot arányosan mutasson be), és
tedd közzé a forrásaidat is
, hogy mások ellenőrizni és bővíteni tudják a munkádat!
Sokszor hasznos, ha a szöveget kimásolod a gépedre, és ott szerkeszted, ráereszted a helyesírás-ellenőrzőt stb., majd visszamásolod a böngészőbe. Így mindig lesz egy helyi másolatod a munkádról, és Internet-elérés hiányában is könnyen szerkesztheted.
Apró változtatások
Bővebben:
Wikipédia:Apró változtatás
Amikor egy
bejelentkezett
szerkesztő egy lapot szerkeszt, lehetősége van arra, hogy amit csinált, azt „apró változtatás”-nak jelölje. Az, hogy ki mikor használja ezt a lehetőséget, teljesen az ő ízlésén múlik. Az ökölszabály úgy szól, a változtatás apró, ha nem változtat lényegében a szöveg tartalmán, tehát helyesírási hibák javítása, a szöveg struktúrájának módosítása, ilyesmi. A jelentős változtatás pedig az, ami miatt érdemes lehet újra ránézni a szócikkre, tehát bármilyen „valódi” változás, legyen akár csak egy szó hozzáfűzése vagy elvétele. Ez az egész azért fontos, mert a szerkesztők választhatják azt, hogy a Friss változtatások között az aprók
ne
legyenek felsorolva. (Az „apró szerkesztések” elrejtésével valamennyire korlátozni lehet a Friss változtatások listájának terjedelmét.)
A nem bejelentkezett szerkesztőket azért nem engedjük „aprózni”, mert úgy a vandálkodást is könnyen aprónak tudnák jelölni és úgy hosszabb ideig maradhatna észrevétlen. Ez a megkötés is egy ösztönző arra, hogy a szerkesztők regisztrálják magukat, és jelentkezzenek be.
Formázási lehetőségek
A Wikipédia oldalain alapvetően háromféle lehetőség van arra, hogy a tartalmat megfelelő formába öntsük, azaz hogy az általunk írt szöveget megformázzuk, hogy jól olvasható, nyomtatható stb. legyen, és még ki is nézzen valahogy. E lehetőségek:
wiki jelölőnyelv
(markup) használata.
A Wikipédián ez a formázás alapvető módja. A wiki jelölőnyelv a hagyományos szövegszerkesztő programok koncepciójához illeszkedő, könnyen megtanulható és használható, és a HTML-t szinte teljesen megkerülhetővé tevő környezet.
Másik lehetőség bonyolultabb szerkesztések elvégzésére a
HTML-elemek
tag
ek) használata; lásd a
HTML
szócikket.
Matematikai képletek készítésére és egyéb formális nyelvek bemutatására használható a
Wikipédia képletleíró nyelve
(azaz matematikai képleteket szerkesztő jelrendszere) is, amely egyértelműen a
TeX
szövegszerkesztő rendszerek kódjait utánozza.
Előnézetek
A szerkesztés befejezése után nem feltétlenül ajánlott azonnal a
Változtatások közzététele
gombra kattintani, mivel előfordulhatnak olyan hibák, amiket a szerkesztő ablakban nem veszünk észre, de a cikkben meg fognak látszani. Az ilyenek elkerülése érdekében kell használni az
Előnézet megtekintése
opciót, mellyel a változtatások elmentése nélkül tekinthetjük meg szerkesztésünk eredményeit. Ez különösen akkor fontos, ha nem pusztán szöveget adtunk hozzá a cikkhez, hanem bonyolultabb elemeket is (táblázatok,
infoboxok
, képek, források,
sablonok
), melyek egy-két rossz paraméter esetén elronthatják az egész cikk megjelenését.
Az előnézet mellett néha hasznos lehet a
Változtatások megtekintése
opció is, így olyan véletlen változtatásokat is észrevehetünk (egy elcsúszott karakter a szöveg közepén), melyeket előnézet esetén csak tüzetes átolvasással látnánk meg.
Alapvető szerkesztői kellékek
Egy kinyomtatható súgókártya a leggyakoribb szerkesztési tippekről
Tagolás
Bővebben:
Wikipédia:Szakasz
A különböző részeket fejezetekkel lehet elválasztani (mint fent a
Tagolás
), a fejezetcímnek kívánt szöveget egyenlőségjelek (=) közé kell tenni ehhez. Ha több egyenlőségjel közé kerül a cím, akkor hátrább kerül a hierarchiában, alcím lesz (túl mély bontást nem érdemes használni a nehéz áttekinthetőség miatt). A főcímek két pár egyenlőségjel közé kell kerüljenek (egy párt nem használunk).
Példa:
== Főcím ==
=== Alcím ===
A fejezeteken belül bekezdésekkel lehet tagolni a szöveget. Új bekezdés létrehozásához egy üres sornak kell lennie két szövegtest között. A folyószövegben egyetlen új sornak nincs semmilyen szerepe, csak a cikk forrásában látszik, a megjelenő változatban nem. Ha új bekezdés nélkül kell tagolni soronként a szöveget, akkor a


HTML-kód használható (minden sor után). Erre általában csak az
infoboxokban
van szükség, a folyószövegben a két enterrel jelölt bekezdések biztosítják az olvashatóságot. Verseket vagy hasonlóan soronként tördelt szöveget a

taggel tudsz beírni. Például a
poem>
Írtam egy kétsoros verset,
krumplit ettem hozzá, nyerset.
/poem>
kód hatására ez fog megjelenni:
Írtam egy kétsoros verset,
krumplit ettem hozzá, nyerset.
Listák
Bővebben:
Wikipédia:Listák
Alapvetően háromféle lista létezik, a pontozott, a számozott és a definíció lista. A pontozott esetén a csillag (
) karaktert kell elhelyezni a sor előtt, a számozott esetén pedig a kettős keresztet (
. A definíció listában a pontosvessző (
) jelöli a címet, míg kettőspont (
) a definíciót. Ha több karaktert használunk, egy többszintű listát kapunk (számozott lista esetén a számozás minden szinten külön megy). A két forma tetszés (és szükség) szerint egymásba is ágyazható. Mindegyik lista megszakad az első üres sornál (új bekezdésnél).
Példa:
*első szint
**második szint
**#harmadik szint
**#;harmadik szint – tétel
**#:definíció
Előformázott szöveg
Ha egy sort szóközzel kezdesz, akkor a sor úgy jelenik meg, ahogy beírtad (rögzített szélességű betűvel). Ezt főleg a programok forráskódja (esetleg algoritmus pszeudokódja) vagy ASCII-art esetén ajánlott használni. Figyelni kell arra, hogy a hosszú sorok nem lesznek automatikusan törve, így azok kilóghatnak az olvasómezőből, megnehezítve az olvasást. Éppen ezért folyószöveget nem szabad szóközzel kezdeni, csak ha a sorokat folyamatosan törjük manuálisan (egy-egy újsorral).
Példa:
Az összes példa
ilyen formában van
megadva.
Hivatkozások
Bővebben:
Wikipédia:Hivatkozások
és
Wikipédia:Nyelvközi hivatkozások
A Wikipédia cikkeire
belső hivatkozások
kal lehet mutatni (a kék linkek létező cikkeket, a pirosak még nem létezőket jelölnek). A linkekben kerülni kell a ragozott alakokat, azokat a linken kívül, vagy alternatív névként kell írni. Az alternatív nevek hasznosak ragozás esetén (persze nem csak), ilyenkor csak a
karakter utáni név jelenik meg a cikkben. Hasznos trükk a
névterek
és egyértelműsítő zárójelek gyors eltüntetésére a
csővarázs
: a szögletes zárójelek közé beírod a cikk teljes nevét, kiteszed utána a
karaktert, s a program automatikusan elvégzi a többit.
Külső (nem a Wikipédia cikkeire mutató) hivatkozásokat is lehet használni, főként forrásmegjelölésre, folyószövegben nem ajánlott a használata. A teljes URL címet (http://...) egy pár szögletes zárójel közé kell tenni, a cím után szóközzel elválasztva alternatív nevet lehet megadni – a cikkben ez jelenik meg kattintható szövegként, nem az URL.
Példa:
[[Wikipédia]]
[[Wikipédia|Wikipédiát]] – ragozás alternatív névvel
(a | utáni rész jelenik meg, de a helyes alakra hivatkozik)
[[budai vár]]at – a rag egyesítve lesz a linkkel, viszont
a helyes alakra mutat
[[Wikipédia:Homokozó|Homokozó]] csak Homokozó fog megjelenni
[http://www.google.hu Google]
Médiafájlok beszúrása
Bővebben:
Wikipédia:Képhasználati útmutató
Csak azokat a médiafájlokat (képek, videók, hanganyagok) lehet berakni egy cikkbe, amelyek már fel vannak töltve a magyar Wikipédiára vagy a Wikimédia Commonsba. Ha szeretnél feltölteni egy fájlt, olvasd el a
felküldési segédletet
. Minden fájlnak lehet opcionális beállításokat megadni, ezek különösen képek és videók esetén fontosak (méret, elhelyezkedés, bélyegkép, leírás). Bár a különböző típusú médiafájlokat különböző névtereket jelző előtagokkal is be lehet szúrni; ajánlott mindig a
Fájl
használata, ez minden típus esetén működik. Ha nem akarod megjeleníteni az adott fájlt, csak mutatni rá (belső link), akkor a
media:
szót kell használni a
Fájl
helyett.
Egy kép: [[Fájl:Wikipedia.png|Wikipédia - A szabad enciklopédia]]
Kiemelés
Szövegrészeket aposztrófpárok segítségével lehet kiemelni. Ha két pár aposztróf közé kerül a szöveg,
dőlt betűs
lesz, ha három pár közé
vastag betűs
, ha öt pár van,
vastag és dőlt betűs
szöveget kapunk.
''dőlt betű''; '''vastag betű'''; '''''vastag és dőlt betű''''';
Különleges esetekben lehet színkódok segítségével is kiemelni szövegrészeket, de
ez erősen ellenjavallt
. Ha valamiért mégis szükségesnek ítéled, olvasd el a
HTML-színkódok
cikket.
Bonyolultabb szerkesztői eszközök
Rejtett megjegyzések beszúrása
Lehetőség van a lapokon olyan szövegrészeket elhelyezni, melyek nem látszanak a cikkben, csak a forrásban. Ezeket a kommenteket általában arra használjuk, hogy a későbbi szerkesztő(k)nek üzenetet hagyjunk, olyan üzenetet, amit csak akkor látnak, ha szerkesztési nézetben megnyitják az illető lapot (cselesebb szerkesztők különféle tréfák elhelyezésére is használják ezt a lehetőséget). Példa:

Minthogy a rejtett szövegben nincs mód gépi aláírás elhelyezésére, a laptörténetből pedig nagyon nehézkes kibányászni, hogy ki volt a megjegyzés elhelyezője/elkövetője, udvarias dolog a szerkesztőneveddel és dátummal aláírni a megjegyzést, mondjuk így:

Táblázatok és matematikai formulák
Bővebben:
Wikipédia:Táblázatok
és
Wikipédia:Képletleíró nyelv
A táblázatok és bonyolultabb matematikai formulák készítéséhez külön nyelvezet áll rendelkezésre, erről bővebben a megjelölt oldalakon olvashatsz.
Források megjelölése
Bővebben:
Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!
Forrásokat
forrás
formában lehet készíteni, ezek lábjegyzetként fognak megjelenni a legközelebbi
{{
források
}}
sablon helyén. Ha nincs ilyen forrás sehol a cikkben, egy hibaüzenet fog figyelmeztetni rá (ezért is ajánlott különösen az előnézet használata). A megfelelő „cite” sablonok használata ajánlott webes források és könyvek esetén, így könnyebb áttekinteni, és egységes formát is kölcsönöz a forrásoknak. Ezeknek a használatáról bővebben
itt
olvashatsz.
Idézetek jelölése
Idézeteket többféle módon is lehet jelezni, ezek közül a legegyszerűbb, ha idézőjelek közé teszed a szöveget. Látványosabb megoldásokra is van lehetőség, HTML tagok használatával, vagy a három
{{sl|idézet}}
operátor valamelyikének a használatával. Bővebb részletekért lásd az egyes sablonok leírólapjait.
Az idéző HTML tag a következőképpen használható:

„Az idézet szövege balra behúzva lesz, de az idézőjeleket nekünk kell kitenni”

Az eredmény:
„Az idézet szövege balra behúzva lesz, de az idézőjeleket nekünk kell kitenni”
Lásd még:
Sablon:Idézet
Sablon:Idézet 2
és
Sablon:Idézet 3
Lásd még
Wikipédia:Segítség/A Wikipédia szerkesztése – alapok
Wikipédia:Képek használata
Wikitext puska
Friss Wikipédia-szerkesztések térképe
VisualEditor
(használati útmutató a vizuális szerkesztőhöz)
A lap eredeti címe: „
Kategória
Technikai leírások
Wikipédia
Szerkesztés
Új téma nyitása